A budapesti Szent István-bazilika immár 120 éves fennállását ünnepli.
Százhúsz éve szentelték fel a budapesti Szent István-bazilikát. Az évfordulót a székesegyház történetét bemutató fényfestéssel, szentmisével és koncerttel ünnepelték. A szentmisét bemutató Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek homíliájában kiemelte: a bazilika 120 éves történetében a gondviselés útját csodáljuk. Az eseményről az MTI tudósított.
A bíboros szavaival élve:
A falak, a képek és a szobrok titkos meséket suttognak: háborúk és pusztulások, megújulások és építkezések nyomai rejtőznek bennük, ám mindezek mellett a lelkek mélyén is ott pulzál a történelem.
Megemlítette, hogy a bazilika patrónusa Szent István király, aki a magyar nemzet védelmezője. Kiemelte, hogy különleges áldás, hogy a templomban tiszteletben tartják a Szent Jobbot.
A bazilika plébániai közösségének hite és élete világosan megmutatja, hogy "a Krisztussal való mély és személyes találkozás a főváros szívében, még a sokszor zavaró zajok közepette is valóra válhat." Sőt, ez nem csupán lehetséges, hanem "nagy vágyat érzünk iránta, hiszen tudjuk, hogy ez az igazi forrása saját életünknek, plébániai közösségünknek, egyházunknak és az egész magyar népnek" - fogalmazott.
A szentmise kezdetén a bíboros hangsúlyozta, hogy az évforduló alkalmával nem csupán a csodás építményért érzett hálát kell kifejezni, hanem a bazilika közössége iránt is, amely lehetővé teszi, hogy a templom falai között ma is jelen legyen a "hit és élet". Megjegyezte, hogy a hit néhány megnyilvánulása talán még intenzívebb, mint valaha.
Az Esztergom-Budapesti Érsekség híradása alapján a 120. évforduló tiszteletére a főegyházmegye karácsonyi kiadványában egy különleges, 30 oldalas képes anyag jelenik meg a székesegyházról. E látványos összeállítás nem csupán történeti írásokkal szolgál, hanem bemutatja a templomot mint az imádság, a művészet és a benne tevékenykedő közösség szívét, ahol a hit és a kultúra találkozik.
Budapest legnagyobb római katolikus temploma több mint öt évtizeden át készült. Az építkezéshez szükséges források gyűjtése már az 1810-es években megkezdődött, de a tényleges munkálatokra csupán 1851-ben került sor. Hild József, a templom tervezője, egészen 1867 márciusáig irányította az építkezést, élete végéig elkötelezetten dolgozva a monumentális alkotás megvalósításán.
Ybl Miklós vette át a stafétát az építkezés folytatására. 1868. január 22-én azonban tragikus esemény történt: a Hild József által megálmodott kupola, amelyet a spórolás érdekében csupán a külső téglaréteggel erősítettek meg, beomlott. A belső szerkezethez használt különböző minőségű kövek és egyéb anyagok nem tudták biztosítani a szükséges stabilitást. Szerencsére Ybl Miklós időben észlelte a problémát, leállította az építkezést, és körbekerítette a területet, így elkerülte a tragédiát, és megóvta a munkásokat a súlyos balesetektől.
A munkálatok ezt követően szüneteltek, a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott.
Az építkezés további munkálatai során Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban újraértelmezte Hild József klasszicista terveit. Ybl Miklós halála, 1891 után is az ő víziója mentén zajlottak a kivitelezési munkák, egészen a templom 1905-ös felszenteléséig. Ybl Miklós elhalálozása után a befejező, főként a dekorációs feladatok koordinálását Kauser József vette át.
Az épületet 1983 és 2003 között alaposan felújították, amelynek keretében restaurálták a szobrokat, művészeti alkotásokat, valamint az ólomüveg ablakokat is, így megőrizve azok szépségét és történelmi értékét.
Természetesen! Itt van egy egyedi változat: "Származás: Magyar Távirati Iroda"
Képbeállítás: Facebook/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye.
