A kilencvenes évek ikonikus szupermodellje, Gábor Judit, nemrégiben egy meglepő pályaváltoztatáson ment keresztül: raktári targoncás lett. Az új munkájába egy reklámfotózás során szerelmesedett bele, ahol a logisztika világa felfedte előtte rejtett szépsé
Mentora véleménye szerint rendkívül különleges az ilyen szintű elkötelezettség, hiszen a vizsgáit mind elméletből, mind gyakorlatból kiemelkedő teljesítménnyel teljesítette. A gépkezelés iránti szenvedélyét egy reklámfotózás ébresztette fel benne, és azóta a raktári csapat is méltányolja és elismeri a munkáját.
A kilencvenes évek népszerű magyar modellje, Gábor Judit, ma váratlan környezetben, egy gyár raktárában dolgozik targoncásként – számol be róla a Blikk. Judit neve sokak számára ismerős lehet a magazinok címlapjairól, reklámfilmekből és televíziós hirdetésekből, most azonban a VIII. kerület ipari zónájában látni, ahogy raklapokat pakol kamionokba.
Mentora, Pongrácz Tamás, a logisztikai vezető, különösen értékeli a fiatal szakember elkötelezettségét és hozzáállását. A targoncavizsgát mind elméleti, mind gyakorlati szempontból kiemelkedő eredménnyel teljesítette, így még a tapasztaltabb gyakornokokat is maga mögé utasította. Munkáját a gyár dolgozói nagy tisztelettel kísérik figyelemmel, és örömmel fogadták be a csapatba, ahol már igazi tagként észlelik őt.
A Toyota gép, amelyet vezet, 3,5 tonnát emel, az ellensúly is ugyanennyi, így a szerkezet egyszerre 7 tonnát mozgat.
- mesélte Judit.
Amikor már magabiztosan kezelte a gépet, megmutatta a férjének is, mit tud.
"Libabőrös lettem, amikor láttam, ahogy a kamion rakterébe milliméterre pontosan illesztette be a raklapokat. Judit valóban rátalált a targoncán végzett munkájának a titkára" - mesélte férje, Gábor Péter, a targoncákat üzemeltető fém- és gépipari vállalat tulajdonosa.
A raktári munka során Péter egyre inkább ráébredt, hogy ez az ő igazi hivatása. Szembetűnő, mennyire élvezi a targoncázást, és ezt a szenvedélyt ugyanolyan jelentőségteljesnek tartja, mint korábbi címlapokon és reklámkampányokban való szereplését. A műszak végén elégedetten száll le a gépről; bár sokat utazik, ügyesen egyensúlyoz a társasági élet és a raktári feladatok között. A reflektorfény világában való jártassága felkészítette őt arra, hogyan bánjon a figyelemmel, míg a raktár mindennapi kihívásai stabilitást és rutint adnak az életének.
Hogy Juditnak mennyire a szenvedélye lett a targoncázás, arról férje így mesél:
Fedezzük fel a világot, és őt egy cseppet sem hozza lázba, ha egy Porschét, Ferrarit vagy akár egy fényűző jachtot pillant meg. Nem áll meg egy Armani bolt kirakata előtt, és esze ágában sincs betérni egy Louis Vuitton üzletbe, pedig bőven lenne rá lehetősége. Ehelyett, amint a világ bármely táján felfedez egy targoncát, azonnal felélénkül, odasiet, megmutatja a külföldi kollégának a saját jogosítványát, és ha kap egy zöld lámpát, már rajta is ül a gépen.


