Böbike, a krizantémok még mindig virágzanak, és az őszi mustárvetésem is lassan formát ölt.

Tegnap reggel végül "csak" -3 fok lett, így a ház előtti kínai selyemmirtuszok miatt nem kell (még) aggódnom, bár a tövükről úgyis kihajtanak, de szeretném őket, az ágaikat is megtartani, hogy nagyobbra tudjanak nőni.

Azért mostanában folyamatos mínuszokra számíthatunk a hétvége közeledtével, így tegnap gondoltam, hogy ideje őket is bebugyolálni.

A japán juharokon még gondolkodom, a nagyot már nem fogom betakarni, talán a kicsiket...

Ma veszek még vastag filctakarót, mert nem jutott a kis fügére és ha kell, akkor legyen itthon, nem szeretném, ha bármi kifagyna, ha már megvettem ezeket a növényeket, akkor szeretném megőrizni őket.

A Nerinéról viszont teljesen lehullottak a virágok, így levágtam róla a szárakat és a leveleket is, majd behoztam a szobába.

Tegnap végre feltetettem a téli gumis kerekeket is az autóra, pikk-pakk készen is lett, ez is megvan, jöhet a tél.

Böbike már szinte a radiátoron lakik (meg hajnalban a paplanom alatt). :)))

A kertben szépen megerősödött az őszi vetésként, talajjavítóként és talajtakaróként elültetett mustárom. Már igazán impozáns látványt nyújt!

Ha nem fagy le magától, akkor lassan le kell vágnom. Ilyen volt a -3 fok után, de ahogy kiengedett az idő, simán visszazöldült, kutya baja.. hidegebb kell neki az elfagyáshoz, de várok még. Nincs kedvem sarlózgatni.

Utolsó képeket hoztam a krizantémokról. A képek még a hétfői eső előtt készültek.

Az eső után a bordó árnyalatok szinte életre keltek, a virágok pedig varázslatos módon felnagyobbodtak, pompájuk pedig különösen lenyűgöző a hideg időben. :)

Ezt a gyönyörű lilát már többször bemutattam, de idén valami igazán különlegeset produkált: soha ennyi virágot nem hozott még. Ezek a virágok igazán impozánsak, a méretük jól látható az elszáradt bugás hortenzia virágok mellett, amelyek csak árnyékot vetnek a lilás pompára.