Tusk: Lengyelország mentesül a migrációs paktumban rögzített kötelezettségektől.

Donald Tusk miniszterelnök az X platformon osztotta meg, hogy Lengyelország számára nem kötelező részt venni az EU migrációs áthelyezési programjában.

Brüsszel elfogadta Varsó érveit, így Lengyelország mentesült az Európai Unió migrációs áthelyezési programjában való részvétel alól - közölte a kormányfő szombati sajtótájékoztatóján.

Az Európai Bizottság 2020-ban indítványozta, hogy a tagállamok között egyenletesebben osszák el az illegális bevándorlókat. E javaslatot a tagállamok kormányai 2024-ben végül elfogadták.

Lengyelország azzal az indoklással fordult a felmentésért, hogy az ukrajnai konfliktus következtében jelentős migrációs nyomás nehezedik az országra. A háború kitörését követően rengeteg menekült érkezett Lengyelország területére, ami tovább fokozta a már meglévő kihívásokat.

Donald Tusk miniszterelnök és Karol Nawrocki elnök határozottan kifogásolták Lengyelország csatlakozását az uniós irányelvhez.

"A lengyel hatóságok hónapok óta szorgalmazták, hogy Lengyelországnak ilyen státusza legyen. Meggyőzték Brüsszelt arról, hogy Lengyelország helyzete kivételes az Ukrajnából befogadott háborús menekültek száma, valamint a belorusz határon lévő migránsok miatt" - tette hozzá Tusk.

Lengyelország migrációs nyomás alatt álló országnak tekinthető, ami felmenti az úgynevezett kötelező szolidaritás alól, és lehetővé teszi, hogy a szolidaritási alapból további finanszírozást kapjon.

Donald Tusk miniszterelnök az X platformon közzétett bejegyzésében határozottan kijelentette álláspontját a migrációs kérdésekkel kapcsolatban. "Határozottan kijelentettem, hogy Lengyelországban nem lesz migránsok áttelepítése, és ezt a döntést véglegesen meghoztuk! A fehérorosz határon lévő sorompót lezárjuk - ez most a legjobban védett határ Európában. Továbbá, szigorítjuk a vízum- és menekültügyi törvényeket - Lengyelország példaként szolgál más országok számára. Mi cselekszünk, nem csupán beszélünk!" - hangsúlyozta.

Az Európai Tanács által 2024 májusában jóváhagyott uniós migrációs és menekültügyi paktum célja a migráció - beleértve az illegális migrációt is - kezelése, valamint egy összehangoltabb rendszer létrehozása a menedékjogi kérelmek feldolgozására Európában.

Több ország, köztük Lengyelország, Magyarország és Szlovákia már a májusi elfogadása előtt is ellenezte a paktumot, elsősorban az úgynevezett szolidaritási mechanizmus miatt. A mechanizmus lényege, hogy a tagállamokat a felelősség megosztására ösztönözze, és csökkentse a nagy migránsáradattal küdző országokra nehezedő nyomást, mint például Olaszország vagy Görögország.

A mechanizmus lényege szerint az uniós tagállamok évente minimum 30 ezer embert helyezhetnek át a migrációs válsággal küzdő országokból azokba az országokba, ahol kevesebb menekültet kell ellátni. Fontos megjegyezni, hogy a menedékkérők nem rendelkeznek beleszólással abban, hogy hol bírálják el a kérelmüket, vagy hogy hová kerülnek a későbbiekben.

Azok számára, akik nem tudják teljesíteni az éves kvóta követelményeit, kötelezően biztosítaniuk kell a szükséges személyzetet, logisztikai támogatást vagy egyéb erőforrásokat. Alternatív megoldásként minden egyes kvóta szerinti személy után 20 000 euró befizetése is esedékes. Ezek a pénzeszközök egy uniós alapba kerülnek, amely a közösségi célok támogatását szolgálja.

Lengyelország már régóta kifejezi ellenállását az uniós migrációs paktummal szemben. Varsó álláspontjának középpontjában a lengyel-fehérorosz határon 2021 óta zajló migrációs válság áll, amelyet a lengyel hatóságok a Belarusz által indított "hibrid háborúként" azonosítanak. Emellett fontos tényező, hogy Lengyelország 2022-ben, a háború kirobbanása után, jelentős számú menekültet fogadott be Ukrajnából, ami tovább erősíti a helyi kormány álláspontját a migrációs kérdésekben.

Tavaly Tusk miniszterelnök kijelentette, hogy "Lengyelország semmilyen ilyen mechanizmus keretében nem fogad be illegális migránsokat. Nem fogadunk be semmilyen migránst".

Az elnök véleménye szerint a lengyel lakosság túlnyomó része "ellenségesen viszonyul a migránsok kényszerű betelepítéséhez Lengyelország területére".

Csütörtök reggel Karol Nawrocki elnök levelet küldött Ursula von der Leyennek, amelyben világosan kifejtette, hogy Lengyelország elutasítja az EU migrációs és menekültügyi paktumát.

"A migrációs válság mögött elsősorban az afrikai és közel-keleti országok súlyos biztonsági és gazdasági problémái állnak, amelyeket sürgősen kezelni kell. E kihívásokkal szemben fontos, hogy a közérdek védelme érdekében megóvjuk állampolgárainkat az illegális migrációtól és annak következményeitől. Elengedhetetlen, hogy közösen dolgozzunk a határok biztosításán és az embercsempészet elleni hatékony fellépésen" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Lengyelország régóta szkeptikus a menekültügyi politikákkal kapcsolatban, amelyeket az EU javasolt. 2015-ben az ország azon három uniós tagállam közé tartozott, amelyek elutasították a kötelező menekültáthelyezési programot. Az Európai Bizottság 2017 decemberében a három ország ügyét az Európai Unió Bíróságához terjesztette, mivel azok nem voltak hajlandóak részt venni a kezdeményezésben.