Tudtad, hogy Ferihegy, a mai napon 75 éves repülőtér, valaha a szórakozás fellegvára volt?
Az 1930-as évek óta a repülőtér kulcsszereplővé vált a nemzetközi légi közlekedés világában. Első lépésként a KLM irodájának megalakulása indította el ezt a fejlődési folyamatot, amelyet később további bővítések és innovatív technikai megoldások követtek.
Magyarország legnagyobb nemzetközi, egykor Ferihegyként ismert repterét hetvenöt évvel ezelőtt ezen a napon adták át az utazni vágyó közönségnek. A ma már csak a kisgépes forgalmat kiszolgáló 1-es terminál épülete sok olyan egyediséggel bírt, ami többé-kevésbé ritkaságszámba ment az európai légikikötők között, ehhez hasonlókat már csak a náci érában született berlini, ma már használaton kívüli Templehoff repülőtéren lehet felfedezni. Az egyik mindjárt az akkoriban első számú fogadótérnek használt főépület alakja. Az építész egy olyan felvételi épületet álmodott meg, mely felülről egy hatalmas repülőgépre emlékeztet. Ennek megfelelően a bejárati csarnok a törzset, a két irányítótorony a légcsavarokat jelképezi, a főhomlokzat előtti hosszú előtető pedig a vízszintes vezérsíkot ábrázolja.
Az egész akkori komplett reptéri üzemterületen nem nagyon ismernénk rá a ma már 15 négyzetkilométeresre nőtt légikikötőre. Ligeteit, zöldterületeit saját, üvegházzal és gazdasági épületekkel rendelkező 30 fős - a rendszerváltás után a privatizációban megszűnt - kertészete gondozta, és a mai reptér tengelyében négy család lakhatott ennek szolgálati lakásaiban. A reptéren dolgozók között az a városi legenda is járta, hogy pilóták és légiutas-kísérők is eltöltöttek el itt néhány pásztorórát.
- Az biztos, hogy házban reptéri bulikat összejöveteleket, partikat tartottak és az sem holmi pletyka, hogy az 1950-es években két reptéri dolgozó gyermeke ennek a háznak a konyhájában jött világra. Ők a reptérről mentek nyugdíjba. A Ferihegy egy fogalom volt, tulajdonképpen egy kisváros a fővárosban - sorol fel most már a pletykákon túllépve igazi tényeket Kránitz Balázs, a reptéri múzeum, az Aeropark ügyvezető-helyettese. A hőskorban saját fodrászat, úri szabóság és egy kis, 20 szobás szálloda is helyet kapott a most már védett épületben, valamint egy kisebb állatkertet is kialakítottak a 60-70-es években azoknak a lefoglalt egzotikus állatoknak, amelyeket vállalkozó szellemű utasok akartak az országba "csempészni".
Réges-régen, a holland királyi légitársaság, a KLM, élen járt a légiközlekedés terén, hiszen ő volt az első, aki irodát nyitott Ferihegyen. A cég budapesti jelenléte már évtizedekre visszanyúló hagyományokkal bír, hiszen 1935-ben már működött egy reptéri tranzitállomás a fővárosban. Itt pihenhettek meg azok az utasok, akik Amszterdamból Dzsakartába indultak egy közel kéthetes transzatlanti út során.
Az 50-es és 60-as években még éppen hogy éledezett utasforgalom, így voltak úgynevezett menetrenden kívüli napok. Igazi látványosság volt a végtelen kifutópályán és a forgalmi előtéren rendezett autó- és motorversenyek egész sora, de az IKARUS-gyár is itt tesztelte autóbuszait.
A 70-es évek Ferihegy-sztoriját egy igazi technikai-építészeti "leg" vezeti be. Az újjáépített, 3 kilométert kicsit meghaladó kifutópálya és a repülési szempontból is kiváló fekvés lehetővé tette, hogy a világon előforduló összes típusú gép le tud itt szállni. Hatalmas látványosság volt 1972-ben a szuperszonikus utazásokra tervezett, szovjet csúcsmodell, a Tu-144 itteni - utasok nélküli - leszállása és 2-3 napos vendégeskedése, amely látogatók tízezreit vonzotta ide.
1985-ben a nyugati világ is megmutatta magát, amikor a British Airways tengerentúli járatain használt, hangsebességre képes Concorde-ja megérkezett Budapest repülőterére. Az utasok akkori viszonyok között igen borsos árat, 200-400 fontot (mai árfolyamon körülbelül 95-191 ezer forintot) fizettek egy különleges, kétnapos kelet-európai kalandért. Ugyanebben az évben Ferihegy ünnepélyesen fogadta a légiközlekedés egyik ikonikus járművét, a Boeing 747-es Jumbo Jetet, amely a világ első széles törzsű utasszállító repülőgépének számított.
A 2008-as év emlékezetes pillanatai közé tartozott egy különleges rekordleszállás: az An-225-ös, a világ legnagyobb felszálló tömegű szállítógépe. Habár a technikatörténeti múzeumokban nem kapott helyet, mégis maradandó benyomást tett a szakértőkre. Az orosz-ukrán háború során megsemmisült, noha a szovjet mérnökök a Burian űrsikló pályára állítását tervezték, hasonlóan az amerikai Space Shuttle-programhoz. Mindenképpen lenyűgöző látvány volt, ahogy az óriásgép a fedélzetén több mint egy tucat, az olajkutatások során használt speciális teherautót szállított Budapestről Ománba. Emlékezetes technikatörténeti momentumként él tovább ez az esemény a szakértők emlékezetében.
Ferihegy kerek születésnapja mellett egy szomorú évforduló is jelen van: immár öt évtized telt el azóta, hogy 1975. január 15-én kilenc ember vesztette életét a ferihegyi repülőtér 31-es futópályája mellett. Ekkor a Malév HA-MOH lajstromú, Berlinből érkező IL-18 típusú utasszállító repülőgép tragikus módon a földbe csapódott. A gépen utasok nem tartózkodtak, de a személyzet tagjai közül senki nem élte túl a balesetet. Ez a tragédia mély nyomot hagyott az iparágban, és következményeként a nyugati minták alapján teljesen átszervezték a repülés biztonsági rendszereit. Az ügyvezető egy szakmai titkot osztott meg, amely rávilágít a változások fontosságára és a fejlődés szükségességére a légi közlekedés terén.
2005-ben a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) jogutódját, a Budapest Airport Részvénytársaságot a Horn-kormány privatizálta. Az új tulajdonos, a brit BAA International Ltd., 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részesedésért és egy 75 évre szóló vagyonkezelési megállapodásért 464,5 milliárd forintot adott. 2011-ben az Orbán-kormány a megmaradt részesedését is értékesítette, holott korábban azt hangoztatta, hogy a repülőtér visszaállamosítása a célja. Végül 2024-ben sikerült ezt megvalósítani, amikor a magyar állam 3,1 milliárd eurót, ami több mint 1200 milliárd forintnak felel meg, fizetett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltető cég nyolcvanszázalékos tulajdonrészéért. A fennmaradó húszszázalékot pedig a francia Vinci Airports vásárolta meg.