Trump elnökként is megmaradt a vállalkozói szelleménél: elsősorban üzleti lehetőségeket keres Orbán Viktorban.
A magyar-amerikai kapcsolatok jövője valószínűleg nem csupán ideológiai szempontok alapján alakul, hanem a gazdasági tényezők is kulcsszerepet játszanak. Kormányzati forrásokból származó információk szerint Donald Trump elvárja Orbán Viktortól, hogy Magyarország fegyvereket és földgázt vásároljon az Egyesült Államoktól, miközben próbálja csökkenteni a kínai befolyást, amely egyre inkább teret nyer az országban. E folyamatok mögött tehát a pénzügyi érdekek állhatnak, amelyek jelentősen befolyásolhatják a két ország közötti viszonyt.
A Szabad Európa több kormányzati és kormányzathoz közel álló szakértővel folytatott párbeszédet, hogy feltérképezze, miként formálódtak a magyar-amerikai kapcsolatok Donald Trump tavaly novemberi megválasztása és január 20-i beiktatása óta. A cél az volt, hogy a hivatalos, gyakran diadalmas nyilatkozatok mögött rejlő valóságot is megértsük.
Ismeretes, hogy a november 5-i amerikai elnökválasztást követően Donald Trump többször is telefonon egyeztetett Orbán Viktorral, aki az elsők között fejezte ki gratulációját a győzelméhez.
A megválasztott amerikai elnök főként - állítólag - arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormányfő milyennek látja Oroszország képességeit a háború folytatására, mennyire látja "háborúállónak" Vlagyimir Putyin rendszerét, és ennek fényében milyen rendezési menetrendet képzel el.
A január 20-i elnöki beiktatás után, egy hónapon belül Budapestre utazott Louis Bono, az amerikai külügyminisztérium Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának vezető tisztviselője, aki Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel tárgyalt. Az erről kiadott MTI-közlemény szerint "a Trump-adminisztráció kiemelten fontos nemzetközi partnerként tekint Magyarországra, és "különösen számít ránk abban, hogy előmozdítsuk a Washington és Brüsszel közötti párbeszédet".
Ez valószínűleg nem valósult meg, különösen figyelembe véve, hogy április 2-án az amerikai kormány által a világ szinte minden országára kivetett vámok, amelyek 90 napra felfüggesztésre kerültek (kivéve Kínát), óta a magyar kormány hivatalos képviselői folyamatosan azt hangoztatják, hogy Brüsszel nem folytatott tárgyalásokat a Trump-adminisztrációval.
Szijjártó Péter külügyminiszter április 9-én bejelentette, hogy a magyar kormány célja egy kétoldalú gazdasági egyezmény megkötése Washingtonnal. Ezzel párhuzamosan pedig számos európai vezető készülődhet a tengerentúli látogatására a következő napok és hetek során.
A Szabad Európa forrásai alapján a Bono-látogatáson túl legalább egy további, a sajtó számára nem nyilvános amerikai-magyar államtitkári szintű megbeszélés zajlott Trump beiktatása óta. Több független forrás egybehangzóan állítja, hogy az amerikai fél három fő kérdést vetett fel: arra törekednek, hogy Magyarország amerikai gázt és fegyvereket vásároljon. Továbbá, hangsúlyozták, hogy a jövőben "kevésbé legyenek szorosak" a magyar-kínai kapcsolatok, különösen gazdasági vonatkozásban.
A felvetésekre magyar részről az hangzott el, hogy a magyar kormány már vásárolt a norvég-amerikai gyártmányú NASAMS rakétarendszerből. Igaz, ezt még az előző Trump-kormányzat idején tárgyalták le 2019-ben, és 2020-ban írták alá a megállapodást. A rendszer telepítése tavaly kezdődött és várhatóan idén állhat működésbe.
A gázvásárlás kapcsán a magyar álláspont az volt, hogy nyitottak a lehetőségre, azonban ez kizárólag cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában valósulhatna meg. Ennek szállítása viszont jelentős felárral járna, ezért türelmet kértek a tárgyalópartnerektől. Az amerikaiak által említett "túl szoros" kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatra reagálva a magyar kormány a következő érvet hozta fel: ha a teljes EU és Kína közötti kereskedelmi forgalmat vesszük alapul, akkor a magyar-kínai bilaterális kapcsolat mindössze 1,2 százalékot képvisel ezen a piacon.
Robert Palladino, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője, aki David Pressman utódjaként érkezett a fővárosba, szintén hangsúlyozta ezt az utóbbi elvárást. Ennek ellenére a magyar kormány nem tűnik úgy, mintha enyhíteni kívánná a magyar-kínai kapcsolatokat. A Budapest-Belgrád vasútvonal továbbra is épül, ami a jövőben valószínűleg nem fog megtérülni, emellett pedig újabb kínai óriásberuházások is várhatóak. Nem lenne meglepő, ha a külügyminiszter hamarosan bejelentést tenne, különösen az autógyártókkal kapcsolatosan.
A magyar kormány határozottan elkötelezett amellett, hogy erősíti a kapcsolatait, és biztosítja a konnektivitást, így párhuzamosan épít szoros kapcsolatokat Kínával és az Egyesült Államokkal is.
A kétoldalú találkozók során a magyar delegáció - állítólag - kifejezte, hogy szívesen fogadnák az amerikai befektetéseket. Ugyanakkor Donald Trump politikája ennek éppen ellentmond: ő azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az amerikai vállalatokat hazai területekre ösztönözze.
A Trump által kezdett vámháború fejleményei megjósolhatatlanok, hiszen rövid idő alatt is több sasszét láttunk már jobbra, balra, sőt hátrafelé is. Elemzők szerint most az következik, hogy a világpolitika és a világkereskedelem legnagyobb szereplői (USA-EU, USA-Kína) egymásnak feszülnek egy vállalható kompromisszum reményében. A Szabad Európa kormányzati forrása úgy fogalmazott, a legnagyobbak meccsében "egy olyan kis ország szempontjait, mint mi vagyunk, nyilván senki nem veszi figyelembe. De biztosak vagyunk benne, hogy Trump előbb utóbb kiegyezik Hszi Csin-pinggel. Más kérdés, hogy ez valószínűleg Európa kárára történik majd meg."
