Trump hatása a piacokra mindig is megosztó volt, de a PMÁP-kamatokba való befektetés még a volatilis piaci környezetekben is érdemes lehet. Érdemes mérlegelni a lehetőségeket, hiszen a stabil hozamok vonzó alternatívát kínálhatnak a kockázatosabb befektet

Állampapír hirdetés egy budapesti aluljáróban - Fotó: Melegh Noémi Napsugár / telex

Az inflációval összefüggő PMÁP-kötvények által kiváltott kamatszint csökkenése, a különböző lejáratok és a visszaváltási lehetőségek sok magyar megtakarítót arra késztette, hogy újragondolja pénzügyi stratégiáját. Az idei évben olyan rekordnagyságú, ezermilliárd forintos lakossági megtakarítás keresi a helyét a pénzügyi piacokon, amelyet a szakértők javaslatára érdemes lehet többféle eszköz és devizanem között elosztani.

A K&H Értékpapír az ügyfelei körében kutatást is végzett az újrabefektetési tervekről, amelynek apropóján Cinkotai Norbert vezető elemző kitekintést is adott a globális befektetési piacok folyamatairól, ahol szerinte elsősorban a részvénypiacokon maradtak erősebb hozamlehetőségek, de persze itt a kockázatok is nagyobbak.

De vajon a hazai lakossági befektetők számára miért érdemes globális befektetési áttekintést adni? Nagyjából azért, mert ami az Egyesült Államokban már megjelent, az előbb-utóbb Magyarországra is elér. Márpedig az USA-ban nagyon jól látszik a befektetések demokratizálódása, egyre többen, egyre fiatalabb korban, egyre rugalmasabban, gyakorlatilag bárhonnan, bármikor, bármilyen kis összeggel elérik a nemzetközi befektetési piacokat.

A digitalizáció kétségtelenül kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen a különféle befektetési alkalmazások révén a fiatalok magabiztosan navigálnak a pénzügyi világban. Így szinte mindenki számára elérhetővé válik a lehetőség, hogy hazai és nemzetközi kötvények, részvények, befektetési jegyek, ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok), sőt még nyersanyagok és kriptovaluták terén is elmerüljön. A digitális eszközök segítségével a befektetés már nem csupán a pénzügyi szakemberek kiváltsága, hanem széles körben elérhetővé válik a fiatalabb generációk számára is.

A K&H Értékpapír meg is kérdezte az ügyfeleit, hogy mi a tervük a PMÁP-kamatokkal. A 2200 válaszadó fele vagy nem rendelkezett ilyen állampapírral, vagy nem osztotta meg a terveit, ugyanakkor azok közül, akik válaszoltak és volt is inflációkövető állampapírjuk, a csapat fele egyáltalán nem változtatna (maradna a PMÁP-ban), a másik fele viszont valamilyen változtatást tervez. Azok közül, akik hamarosan mozdulhatnak, a válaszok szerint

Két fontos technikai megjegyzést azért érdemes tenni. Egyrészt a számokból látható, hogy egy ügyfél több választ is megjelölhetett, hiszen a felszabaduló összeget több instrumentum között is érdemes lehet megosztani. Másrészt, aki egy befektetési vállalkozás ügyfele, az vélhetően eleve szofisztikáltabb, nyitottabb a tőkepiacokra, ennyiben talán nem érdemes a trendeket a teljes lakosságra kivetíteni. Mindenesetre, aki valóban elindulna a kockázatosabb piacok felé, annak álljon itt néhány nagyon érdekes megjegyzés az aktuális piacról.

Donald Trump visszatért, és újra elnöki székbe ülhet. Az "újra" kifejezés különösen lényeges, hiszen már korábban is betöltötte ezt a pozíciót, ami biztató jele lehet a befektetőknek. Elnöksége alatt kiemelt figyelmet fordított a tőzsdére, rendszeresen posztolt a piaci eseményekről, és az ő mandátuma alatt a hozamok is kedvezően alakultak. Tehát, ha valaki a Trump körüli hektikus viselkedés és a sokszor provokatív megnyilvánulások miatt inkább visszahúzódik, érdemes átgondolnia a döntését, mert lehet, hogy nem a legjobb lépés.

A Motley Fool neves amerikai befektetési oldal megnézte például, hogy az elmúlt évtizedek egyes elnöki időszakai alatt hogyan tejesített az S&P 500 tőzsdeindex, majd azt találta, hogy Bill Clinton idején (1993-2001) ment a legjobban a piac, évi 15,2 százalékkal drágult az index. Ám közvetlenül utána a második legjobb periódus az első Trump-éra (2017-2021) volt évi 14,2 százalékkal.

Az 1957-től indított, összesen 13 elnököt elemző összeállításból kiderül, hogy mindössze két elnök, a Watergate-ügybe belebukó Richard Nixon (1969-1974) és George W. Bush idején volt tőzsdei visszaesés, utóbbi volt a legrosszabb éra, ami persze nem meglepő, hiszen a 2001-2009-es elnökség vége éppen a Nagy Pénzügyi Válsággal esett egybe.

Cinkotai Norbert véleménye szerint az amerikai tőzsde fejlődési irányzata minden más tényezőt felülír. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen az elmúlt évtized rendkívül változatos eseményekkel volt terhelt: a covid járvány, az energiaválság és az orosz-ukrán konfliktus mind-mind jelentős hatással voltak a globális gazdaságra. Ennek ellenére az amerikai tőzsde, különösen az S&P 500-as index, megőrizte emelkedő trendjét, éves átlagban 10%-os növekedést mutatva. Ez a jelenség arra utal, hogy a piaci trendek sokszor erősebbek a környezeti zűrzavaroknál.

A hosszú távú elemzések alapján megállapítható, hogy a tőzsdék teljesítménye és az Egyesült Államokban uralkodó politikai irányvonal – legyen az demokratikus vagy republikánus – között nem mutatkozik szignifikáns kapcsolat.

Bár a hírek folyamatosan a híres vezetők, mint Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, valamint Jerome Powell, a Fed elnöke szavaival és döntéseivel vannak tele, hosszabb távon a gazdaság irányítóinak személyes szerepe nem annyira meghatározó.

Természetesen nem lehet kétségbe vonni, hogy az elnök személye jelentős hatással lehet az egyes ágazatok jövőbeli kilátásaira. Azonban nem biztos, hogy a befolyásolás módja mindig a várakozásainknak megfelelően alakul.

Donald Trumpot sokan az olajipar elkötelezett szószólójaként ismerik. Ugyanakkor, ha túlságosan is felpörgeti a kitermelési aktivitásokat, az akár a nagyobb kínálat miatt az olajárak csökkenéséhez vezethet, ami végül az olajvállalatok profitjának csökkenését vonhatja maga után. Ez a jelenség már az első Trump-érában is megfigyelhető volt.

Jelenleg úgy tűnik, hogy az elnök által bejelentett büntetővámmal összefüggésben az autóipar és a klímaváltozás iránti közömbösség miatt az elemzők a megújuló energiapiac jövőbeli kilátásait nem tartják túl biztatónak. Az olajipar megítélése inkább semleges, hasonlóan az ingatlanpiachoz, ahol bár tapasztalható bizonyos dinamika, a várt magas hozamkörnyezet mégsem kedvez a szektornak.

Pozitívabbak a várakozások a légiközlekedés területén, részben pont az olcsóbb kerozin, részben pedig a megindult iparági konszolidáció miatt. Az elemzők az egészségüggyel, a bankszektorral, az építőiparral és a chipgyártókkal is pozitívak, utóbbit ugyanis Trump stratégiailag fontos ágazatnak tartja, vélhetően támogatja is majd az amerikai gyártókapacitások versenyképességét.

Az utóbbi időszakban egyre inkább a figyelem középpontjába került Európa versenyképességének kérdése. Ezt a megállapítást a tőzsdei trendek is megerősítik, hiszen az elmúlt egy év során nem csupán a dollár erősödött az euróval szemben, hanem az amerikai tőzsdék értékeltsége is jelentősen meghaladta az európai piacok teljesítményét.

Az S&P 500 index alapján az amerikai részvények P/E aránya 22, ami azt tükrözi, hogy a részvények értéke átlagosan 22-szerese az éves nyereségnek. Ezzel szemben a német DAX index 14-es szorzót mutat, míg a magyar BUX esetében ez a szám 6,5-7 között mozog.

A tőkepiacok valóban kedvezőbb képet mutattak az Egyesült Államokkal összevetve, mint az Európai Unióval, de az utóbbi napokban már észlelhető volt némi korrekció. Ez a jelenség részben természetes, hiszen amikor az euró árfolyama gyengébb a dollárral szemben, az kedvez a kontinens exportjának. Az optimizmus hátterében azonban az is állhat, hogy Németországban, a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, lezajlottak a választások, és a várható új kormány talán képes lesz orvosolni a korábbi koalíció gazdaságpolitikai fiaskóit, amelyet sokan "béna kacsának" neveztek.

Egy magyar befektető számára természetesen a forintalapú részvények, valamint a régiós papírok is érdekes lehetőségeket kínálnak. A régió továbbra is kedvező célpont, mivel rendkívül vonzó árakon elérhetők. A Budapesti Értéktőzsdén az idei év jól indult, sőt, az elmúlt tíz év legdinamikusabb januárját éljük meg, ami igazi optimizmusra ad okot.

Az orosz-ukrán háború mostanában sokakat távol tartott a régiótól, ha a helyzet javulna, az biztosan segítene a környék piacainak is. Itt azt is fontos megemlíteni, hogy bár az elmúlt években a magyar részvények sokat drágultak, ez nem az árazások változása miatt történt A blue chipek (OTP, Richter Gedeon, Mol, Magyar Telekom) valóban jól teljesítettek, vagyis az eredményeik nőttek, egy nyugodtabb periódusban az árazás is emelkedhetnek, ami újabb löketet adhat.

Cinkotai megállapítása szerint az arany iránti vonzalom továbbra is megmaradt. Noha a nemesfém ára jelentős emelkedésen ment keresztül, azokat a tényezőket, amelyek korábban támogatták az árfolyamának növekedését – mint például az infláció, a geopolitikai feszültségek, valamint a lakossági és ipari kereslet – továbbra is tapasztalhatjuk.

Ráadásul az elmúlt években a jegybankok is sokat vásároltak a tartalékaik kezelése miatt, nem látni olyan hatást, amely szerint ezek az okok hirtelen megváltoznának és eltűnnének a vevők az arany piacáról.

A számos említett potenciális felhajtóerő ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Donald Trump visszatérése komoly kockázatokat is hordoz a piacok számára.

A belengetett vámpolitika jelentős hatással lehet a globális gazdasági együttműködésre és a világkereskedelem dinamikájára. Bár a geopolitikai helyzet kedvezőbb irányba is alakulhat, jelen pillanatban nem érdemes ezt biztosra venni vagy a jövőbeli eseményeket túlértékelni. Pozitív fejlemény, hogy az amerikai recesszió valószínűségének mértéke csökkent: fél évvel ezelőtt 30%-ra becsülték, mostanra viszont már csak 22,5%-ra, ami még mindig viszonylag magasnak számít. A piac élénküléséhez elengedhetetlen lenne a jegybankok kamatcsökkentése, de ez kockázatot is magában hordoz, hiszen ha a FED és az ECB lassítani kényszerül a monetáris politikájukban, az további nehézségeket okozhat.

Amennyiben a kockázatok áttekintésénél járunk, érdemes megemlíteni, hogy az infláció viszonylag magas értéken stagnál, az eszkaláció pedig egyes geopolitikai konfliktusövezetekben fokozódik. Ezen kívül Donald Trump kiszámíthatatlansága is jelentős kockázati tényezőnek számít.

A magyar befektetők jelenleg komoly dilemmákkal néznek szembe, hiszen a korábban tapasztalt magas állampapírpiaci reálhozamok után most hirtelen alacsonyabb értékekkel találkoznak. Felvetődik a kérdés: vajon folytatják-e a befektetők a 18-20 százalékos hozamok keresését? Ez a stratégia továbbra is érvényes lehet, de ahhoz lényegesen nagyobb kockázatokat kell vállalniuk. Alternatív megoldásként pedig elfogadhatják az alacsonyabb hozamokat, amelyek stabilabb, de kevesebb profitot ígérnek. Mindez a befektetési stratégia újragondolását igényli.

Felvethetjük azt a kérdést is, hogy milyen mértékben szükséges átstrukturálni a portfóliókat, például a kötvényekből részvényekbe és egyéb kockázatosabb eszközökbe? Továbbá, fontos megfontolni, hogy a befektető milyen elvárásokkal közelít a devizapiac irányába. Teljesen eltérő befektetési megközelítést igényel, ha a forint tartósan 400 alatt stabilizálódik, mint ha visszatérnénk a 410-415-ös sávhoz.