A gazdasági bűnözés arculata folyamatosan átalakul: míg korábban az adócsalás volt a jellemző módszer, ma a kiberbűnözés vált a legújabb trenddé.

Költségvetési csalás és csődbűncselekmények – csökkenő tendencia figyelhető meg Az utóbbi időszakban a költségvetési csalások és csődbűncselekmények száma jelentős csökkenést mutat. Ez a trend pozitív jelzés, amely arra utal, hogy a hatóságok fokozottan fellépnek a pénzügyi visszaélésekkel szemben, és a társadalom is egyre tudatosabb a jogsértések elkerülésében. A szigorúbb jogszabályi keretek és a megerősített ellenőrzési mechanizmusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a bűncselekmények elkövetésének lehetőségei csökkenjenek. Az elkövetkezendő időszakban fontos, hogy ez a tendencia folytatódjon, hiszen a gazdasági stabilitás és a közbizalom megőrzése szempontjából elengedhetetlen.

Az utóbbi években csökkent a költségvetési csalások (adócsalások) száma: a 2022-ben regisztrált 1.189 ilyen esethez képest 2024-ben már csak 999 bűncselekmény került napvilágra (16%-os csökkenés). Ez következik abból, hogy az adóhatósági ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítés évről évre hatékonyabb és eredményesebb. A digitális adatszolgáltatási rendszerek (pl. online számla, online pénztárgép, eÁfa, EKÁER stb.) egyre kiterjedtebb alkalmazása, a céghálózatok fokozott ellenőrzése, valamint az adóhatóság és az ügyészség egyre szorosabb együttműködése megnehezíti a korábbi klasszikus áfacsalások, számlagyárak és egyéb költségvetést károsító magatartások véghezvitelét.

A csődbűncselekmények terén is egyre inkább megfigyelhető egy hasonló jelenség:

2022-höz képest 2024-re 22%-kal esett vissza e bűncselekmények száma.

Ez a visszaesés ugyanakkor némileg megtévesztő, mivel sok esetben a bűncselekmények feltárása elmarad. Ennek oka, hogy az elkövetők gyakran már a nyomozás megkezdése előtt ügyesen eltüntetik vagy meghamisítják a bizonyítékokat, "fantomizálják" a cégeket, és ügyesen elrejtik vagyonukat. A bűnügyi nyomozások során tehát a felderítés rendkívül bonyolult feladattá válik.

A legfrissebb statisztikák tanúsága szerint a pénzmosási ügyek száma drámai mértékben emelkedik: míg 2022-ben mindössze 542 esetet regisztráltak, addig 2024-re ez a szám már 1284-re ugrott, ami egy lenyűgöző 137%-os növekedést jelent.

Ezen bűncselekmények számának növekedése mögött meghúzódó okok sokrétűek. Egyrészt, jelen van egy definíciós különbség: egyes cselekményeket ma már orgazdaság helyett pénzmosásként könyvelnek el a statisztikák. Másrészt, a számok növekedése magyarázható a hatékonyabb felderítéssel is. A pénzmosási cselekmények elburjánzása mögött meghúzódó igazi ok azonban az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb térnyerése: az internetes csalások révén megszerzett illegális jövedelmeket az elkövetők különböző banki műveletek útján próbálják meg tisztára mosni.

A pénzfutárok, vagyis a "money mule"-ok, olyan egyének, akik saját bankszámlájukat használják arra, hogy csalásból származó pénzeszközöket fogadjanak és azokat jutalék fejében továbbítsák. Ez a módszer egyre elterjedtebbé válik, és a kiberbűnözés terjedésével párhuzamosan exponenciálisan növekszik. A bűnözők így próbálnak elrejteni tevékenységüket, míg a pénzfutárok gyakran nincsenek is tisztában a valós helyzettel, így áldozatokká válnak.

A digitális világban zajló bűncselekmények, más néven kiberbűnözés, újfajta és eddig példa nélküli kihívások elé állítják a hatóságokat.

Az információs rendszerek védelmi intézkedéseinek kijátszását megvalósító bűncselekmények száma 2022-ről 2023-ra több mint a harmincszorosára nőtt (14-ről 481-re), míg 2023-ról 2024-re további 61,5%-os növekedés tapasztalható.

Az adathalászat során a bűnözők elektronikus csatornákon – leggyakrabban telefonon vagy e-mailben – próbálnak meg bizalmas információkat vagy hozzáféréseket kicsalni az áldozatoktól. Egy elterjedt módszer, hogy a csalók banki munkatársnak álcázva magukat, állítólagos számlával kapcsolatos visszaélésekre hivatkozva próbálják rávenni az embereket, hogy hagyják jóvá a vitatott tranzakciókat, vagy telepítsenek egy távoli hozzáférést lehetővé tevő szoftvert.

folyamatosan fejlődnek, és újabb módszereket alkalmaznak, hogy még nehezebbé tegyék a védekezést. A BEC (Business Email Compromise) csalások esetében az elkövetők ügyesen imitálják a cég vezetőinek vagy megbízható partnereinek stílusát, ami miatt az alkalmazottak könnyen elbizonytalanodhatnak. Az ilyen típusú csalások nemcsak anyagi veszteséget okozhatnak, hanem súlyosan rombolhatják a vállalat hírnevét is. A védekezés ezen kihívásokkal szemben különösen nehéz, mivel az e-mailek gyakran mentesek a gyanús linkektől vagy mellékletektől. A klasszikus spamszűrők tehát nem képesek észlelni ezeket a fenyegetéseket, hiszen a támadók alapvetően a szöveges tartalomra építenek. Emellett az elkövetők alapos kutatást végeznek, hogy személyre szabott üzeneteket küldhessenek, amelyek még inkább növelik a siker esélyét. A vállalatoknak ezért érdemes befektetniük a munkatársak képzésébe és tudatosságuk növelésébe, hogy felismerjék a gyanús kommunikációt. Az ilyen típusú védekezés mellett technológiai megoldásokat is érdemes alkalmazni, mint például a fejlettebb e-mail autentikációs rendszerek, amelyek segíthetnek csökkenteni a BEC csalások kockázatát. A proaktív megközelítés és a folyamatos figyelem kulcsfontosságú a sikeres védekezéshez.

Manapság egyre inkább elterjednek a mesterséges intelligencián alapuló megoldások, amelyeket a megtévesztés céljából alkalmaznak. Például olyan élethű hang- és videófelvételeket (deepfake) készítenek, amelyekkel szinte gyerekjáték az áldozatok becsapása.

A kormányzati korrupcióellenes stratégia elsősorban a felderítés, az átláthatóság és a megelőzés megerősítésére irányul: különös hangsúlyt kap a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége, a közbeszerzési folyamatok vizsgálata és a bejelentővédelmi rendszer fejlesztése. Az ügyészségi beszámoló szerint a stratégia hatása több területen is tetten érhető: javult az adatcsere, célzottabbá váltak az ellenőrzések és a nyomozási módszertanok is igazodtak az új kockázatokhoz. Ugyanakkor a statisztikák is egyértelműen a probléma súlyosbodását mutatják: a korrupciós bűncselekmények száma 2022 és 2024 között folyamatosan emelkedett:

2022-ben 1003, 2023-ban 2000, 2024-ben pedig 3834 esetet regisztráltak.

Külön figyelmet érdemel a gazdasági vesztegetéssel kapcsolatos ügyek drámai növekedése: a számok 792-ről 3163-ra ugrottak, ami elképesztő, 299,4%-os emelkedést jelent.

A cikk szerzői Bereznai Henrik és Oláh-Grosz Ráchel, a Jalszovszky Ügyvédi Iroda szakértői.