Az infláció üteme továbbra is csökkent, azonban az árrés nem tapasztalt hasonló mértékű mérséklődést, főként a benzinárak emelkedése miatt.

Még mindig nem sikerült levinni a célként kitűzött 4 százalék alá az inflációt, de már jobb a helyzet, mint egy hónapja volt.

Nem csupán a kormány, hanem minden elemző is arra számított, hogy jelentős csökkenés várható az áprilisi inflációs adatokban. Az egyetlen kérdés csupán az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank által már elfogadhatónak ítélt 4 százalékos szint alá csúszik-e a mutató. Ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a legfrissebb adatokat, amelyek szerint...

Április hónapban a fogyasztói árak átlagosan 4,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Márciushoz viszonyítva egy hónap leforgása alatt az árak 0,2 százalékkal emelkedtek.

Ez a legalacsonyabb adat tavaly november óta. De még így is kellemetlenül magas - a 2-4 százalék közti toleranciasávba tavaly december óta nem sikerült visszatérni.

Egy hónappal ezelőtt, amikor az áremelkedés üteme jelentősen lelassult, a kormány büszkén hangoztatta az árrés korlátozásának sikerét. Az elemzők azonban óvatosságra intettek: érdemes megvárni az áprilisi adatokat, hogy valóban kiderüljön, milyen hatással volt az új árrés-szabályozás. Ennek oka, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az árakat minden hónap 1. és 20. között gyűjti össze, míg az árrés szabálya csak március 17-től lépett életbe. Így tehát jelenleg azok az adatok állnak rendelkezésünkre, amelyek már tükrözik a szabályozás teljes hatását.

Részletesen így állt össze az inflációs adat:

A nemzetközi összehasonlítás tükrében eddig 21 EU-s tagállam áprilisi inflációs adatai állnak rendelkezésünkre, és ezek között Magyarország a második legmagasabb értéket mutatja, csupán Észtországot megelőzve.

A kormány az élelmiszerárak emelkedésének megfékezését ígérte, és az ígéreteit részben beváltotta, hiszen az átlagos élelmiszerárak egy hónap alatt 1,3 százalékkal csökkentek. Különösen látványos volt a csökkenés néhány termék esetében: a margarin ára 23,6, a tejtermékeké 13,4, míg a liszt ára 12,5 százalékkal esett vissza. Ezen kívül a vaj és vajkrém 8,7, a tej 8,6, az étolaj 6,1, a párizsi és kolbász 5,9, a sajt 5,4, a baromfihús 5,0, a cukor 4,3, és a sertéshús 4,1 százalékkal lett olcsóbb. Ugyanakkor, ha a tavalyi árakat nézzük, még mindig jelentős drágulásokkal találkozunk. Például a tojás ára 26,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, a liszté 23,7, az étolajé 23,4, a csokoládé és kakaóé 20,0, a kávéé pedig 19,8 százalékkal nőtt. A gyümölcs- és zöldséglé ára 14,5, a büféáruké 9,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 8,2, a tejé 7,5, a kenyéré pedig 6,8 százalékkal meghaladja a tavaly áprilisi szintet.

Nagy Márton, az élelmiszerpiaci tapasztalatok nyomán, a telekommunikációs szektor, a banki szolgáltatások és a biztosítási piac ellen is árháborút indított. A kezdeményezés következményeként a mobilcégek és a bankok önként vállalták díjaik befagyasztását, hogy elkerüljék az állami beavatkozást. Ezzel szemben azonban a telefon- és internetdíjak 1,6%-kal emelkedtek az elmúlt hónaphoz képest, sőt, éves összehasonlításban már 4,2%-kal magasabbak. A viszonylag unalmas nevű "fel nem sorolt szolgáltatások" kategóriája, amely magában foglalja többek között a banki és biztosítói díjakat, március óta 0,1%-kal drágult, az elmúlt évben pedig összességében 9,2%-kal nőtt az ár.

Biztató jelek mutatkoztak a szolgáltatások terén még azelőtt, hogy a kormány beavatkozott volna. Bár 2023 decemberétől kezdődően a szolgáltató szektorban tapasztalták a legmagasabb inflációt, a februárról márciusra bekövetkezett csupán 0,3%-os áremelkedés némi optimizmusra adott okot. Az elemzők ebből arra következtettek, hogy az év elején beépített adó- és béremelések után nem várhatóak további jelentős drágulások. Azonban a legfrissebb adatok már nem teljesen ezt az elgondolást erősítik meg: március és április között a szolgáltatások átlagos árai 0,8%-kal emelkedtek.

Jelenleg a háztartási termékek árazása kerülhet a figyelem középpontjába, mivel a kormány fontolóra veheti az árréskorlátozások bevezetését. Azonban a helyzet nem olyan vészes, mint amilyennek tűnik: a háztartási fogyóanyagok ára mindössze 0,2 százalékkal csökkent március óta, míg az elmúlt évhez képest 1,3 százalékkal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek esetében is mérsékelt áremelkedés figyelhető meg, hiszen egy hónap alatt 1,5, míg éves szinten csupán 0,7 százalékkal drágultak.

Természetesen ezek a tényezők együtt sem képesek annyira alakítani az inflációt, mint az "egyéb cikkek" kategória egy másik jelentős szereplője, a benzin. Valójában éppen ez az elem járult hozzá legnagyobb mértékben az infláció csökkenéséhez mostanában.

Az üzemanyagok ára az elmúlt év során 7,1%-kal csökkent, míg március óta a mérséklődés mértéke 1,4%-ra rúg.

A tartós termékeknél az látszik, hogy a bútorok és háztartási gépek 2,7, a járművek 1 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt, az elektronikus termékek pedig 0,1 százalékkal még olcsóbbak is lettek az egy évvel ezelőttinél. Itt sokat számít az, hogy a forint épp akkoriban volt a legrosszabb árfolyamán, amikor az év elején a most eladott áruk nagy részét beszerezték a kereskedők. A csoport átlagát már hosszú ideje a használt autók húzzák le igazán: most az látszik, hogy a használt kocsik 1,3 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve voltak, az új autók viszont 6,1 százalékkal drágábbak.

A rezsi alakulását a KSH továbbra is a viták sokaságát generáló módszertanával elemzi. A kulcskérdés mindig az, hogy hányan tudják kihasználni a nyomott árat biztosító fogyasztási határokat. Jelenleg, amikor viszonylag kedvező áprilisi időjárásunk volt, úgy tűnik, hogy kevesebben férnek bele ezekbe a keretekbe, mint a tavalyi, rendkívül meleg tavaszon. Ennek következményeként a statisztikák szerint a vezetékes gáz ára 7,2 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest.

De akármekkora csökkenést is mutat a mostani inflációs szám, valószínű, hogy innen jelentős javulás jó ideig nem lesz - és ezt nem valamelyik kormánykritikus elemző mondta, hanem Varga Mihály. A jegybankelnök még a múlt héten beszélt arról, hogy az áprilisi lassulás után hónapokon át 4 százalék körül alakulhat az infláció, az árrés korlátozása és az "önkéntes" árazási döntések rövid távú hatásúak lehetnek. Az MNB az év egészére a legjobb esetben 4,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 5,1 százalékos átlagos inflációt vár. Nagy Márton pedig arról beszélt, amikor bemutatta már a 2026-os költségvetés terveit, hogy a mostani kormányzati várakozás szerint 2025-ben nem az eredetileg várt 3,2, hanem 4,5 százalékos lehet a drágulás.