Átláthatósági törvény: a kormány szigorú intézkedéseket vezetne be, amennyiben gyanús külföldi támogatásra utaló jeleket észlel.

Elkészült a parlament számára az átláthatósági törvény tervezete, amely jelentős változásokat hozhat a külföldi támogatások kezelésében. A javaslat értelmében a külföldi források elfogadása engedélykötelessé válna, továbbá a érintett szervezetek vezetőit nyilvános vagyonnyilatkozat tételére köteleznék. A tervezet lehetőséget ad arra is, hogy a visszaeső szabálysértőket eltiltsák a működéstől, és az szja 1%-os támogatásból is kizárhassák őket. A törvényjavaslat további része szerint egy nyilvántartásba kerülnének azok a szervezetek, amelyek külföldi finanszírozás révén kívánják befolyásolni a közéletet. A pénzmozgásokat a NAV egyik egysége figyelemmel kísérné, a pénzmosás elleni hatóság pedig széleskörű ellenőrzési jogköröket kapna. A törvénysértő civil és gazdasági szervezetek szankciókra számíthatnának, míg vezetőik akár öt évre is eltilthatók lennének más szervezetek irányításától. Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője által benyújtott javaslat célja a közélet átláthatóságának növelése és a külföldi befolyás csökkentése.

Kedd éjszaka Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője, benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely már február óta szerepel Orbán Viktor miniszterelnök és a kormánypártok ígéretei között. A javaslat a közélet átláthatóságának növelését célozza, és különösen az újságírók, civil szervezetek és politikai pártok esetében foglalkozik a külföldi befolyásolási kísérletek feltárásával és azok szankcionálásával.

Korábban az országgyűlés, már több jogszabályt elfogadott az ügyben - így például a szuverenitásvédelmi törvényt, amelyet az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásban az Európai Unió Bírósága elé utalt -, azonban pont az állítólagos nemzetközi beavatkozásokra reagálva további kemény intézkedéseket vetítettek előre.

A most beadott törvény értelmében új, intézményesített eszközökkel korlátoznák azon szervezetek működését, amelyek a jogalkotó szerint külföldi forrásból befolyásolják a magyar közéletet, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását. A javaslat a korábbi, hasonló célú szabályozásoknál részletesebb intézkedési keretet ad:

A javasolt szöveg szerint azok a szervezetek kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek külföldi forrásokból – akár közvetlenül, akár közvetve – anyagi támogatást nyernek, és ezen támogatás révén olyan közéleti tevékenységeket végeznek, melyek a törvényhozó értelmezése szerint képesek hatással lenni a demokratikus folyamatokra.

A közélet alakításának egyik fontos aspektusa a különböző állami és társadalmi döntéshozatali folyamatokba való beleszólás. Ide tartozik a közhatalmat gyakorló személyek döntéseinek irányítása, valamint a választói preferenciák és a választási eredmények befolyásolására irányuló tevékenységek is. Ezek a beavatkozások kulcsszerepet játszanak abban, hogy a közösségi érdekek érvényesüljenek, illetve hogy a demokratikus folyamatok hitelesek maradjanak.

A törvény nemcsak az egyesülési jog alapján létrejövő civil szervezeteket érinti, hanem kiterjed minden olyan jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is - például gazdasági társaságokra -, amelyek megfelelnek a fenti feltételeknek. A szabályozás nem tesz különbséget az alapján, hogy az adott szervezet milyen formában, milyen ideológiai vagy politikai irányultsággal fejti ki tevékenységét:

a szöveg szerint kizárólag a finanszírozás forrása és a közéleti célzat számít.

A törvényjavaslat fő pillére a "jegyzékbe vétel" intézménye. Ennek alapvető célja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal felhatalmazást kapjon arra, hogy alapos vizsgálatokat végezzen, és javaslatokat tegyen a kormány számára azoknak a szervezeteknek a jegyzékbe vételére, amelyek külföldi forrásokból származó támogatással végeznek közéleti tevékenységeket.

A kormány rendeleti úton hozhatna döntést a tényleges jegyzékre való felvételről.

A jegyzékbe való felkerülés jelentős következményekkel bír:

A pénzmozgások felügyeletéért és engedélyezéséért a pénzmosás elleni hatóság felel, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal keretein belül tevékenykedik. Az adott jegyzékben szereplő szervezetek bankszámláit a bankok folyamatosan monitorozzák. Amennyiben olyan tranzakció történik, amely külföldi támogatásra utalhat, a bank köteles azt jelenteni, és a támogatás felhasználását legfeljebb öt napra felfüggeszteni.

A pénzmosás elleni hatóság öt napon belül hozhatja meg a döntését a támogatás engedélyezéséről vagy elutasításáról.

Amennyiben arra a megállapításra jut, hogy a támogatás célja a közéleti folyamatok befolyásolása - például a külföldi szponzor érdekeinek elősegítése vagy kérésének teljesítése -, úgy elrendeli a támogatás visszautalását.

A törvény részletesen szabályozza, hogy jogsértés esetné, ha a szervezet engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, akkor a pénzmosás elleni szerv közigazgatási bírságot szabhat ki, amely

A tiltott támogatás akár huszonötszörösére is rúghat.

Továbbá a szervezetet arra kötelezik, hogy a megítélt összeget a Nemzeti Együttműködési Alaphoz utalja. Amennyiben a szervezet folyamatosan megsérti a szabályokat, vagy elmulasztja a bírság kifizetését, úgy eltilthatják a közéleti aktivitásoktól.

A törvényjavaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz a jegyzékre felvett szervezetek vezetőire vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban.

A vállalatok vezetői, alapítói, valamint a felügyelő- és ellenőrző bizottságok tagjai évente kötelesek vagyonnyilatkozatot készíteni. E nyilatkozatokért az igazságügyért felelős miniszter vállal felelősséget, aki ezeket nyilvánosan közzéteszi, biztosítva ezzel a transzparenciát és a közbizalom erősítését.

A vagyonnyilatkozat benyújtásának elmulasztása komoly jogi következményekkel járhat. Ilyen esetben a vezető képviseleti jogának gyakorlása felfüggesztésre kerül, és a miniszter közigazgatási bírságot is kiszabhat, amely akár kétmillió forintot is elérhet. Továbbá, ha valaki ismételten nem tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének, még a szervezet teljes eltiltását is kockáztatja, miután másodszor is figyelmeztetik.

A pénzmosás elleni intézkedések végrehajtásáért és az ellenőrzések lebonyolításáért a felelős szerv a pénzmosás elleni hatóság, amely legfőképpen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra épül, de érintettek benne a Nemzeti Nyomozó Iroda is. Ez a szerv széleskörű jogosultságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy alapos adatlekérdezéseket és vizsgálatokat végezzen. Hozzáférése van például az adóhatóság nyilvántartásaihoz, az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz, a pénzintézetek információihoz, valamint a közlekedési nyilvántartásokhoz, továbbá a tényleges tulajdonosi és bankszámla-adatbázisokhoz is. Emellett jogosult helyszíni ellenőrzések végrehajtására, iratok másolatainak elkészítésére, digitális adattárolók átvizsgálására, és szükség esetén rendőri együttműködést is igénybe vehet.

A javaslat célja, hogy több jogszabályt módosítva erősítse a pénzmosás elleni hatóság hatékonyságát. Ennek keretében lehetőséget biztosít a NAV számára, hogy közvetlen hozzáférést nyerjen a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásához, a cégnyilvántartáshoz, az egyéni vállalkozók adatbázisához, valamint a civil szervezetek nyilvántartásához.

A banktitok szabályai sem korlátozzák a számára történő adatátadást.

Az eltiltott szervezetek vezetői öt évre kizárás alá esnek, vagyis nem lehetnek más civil szervezetek, gazdasági társaságok vezetői, nem alapíthatnak új szervezetet, nem szerezhetnek többségi befolyást gazdasági társaságban. Civil szervezetek esetében az ügyész eljárhat a működés felfüggesztése érdekében, a bíróság pedig akár a szervezet feloszlatását is elrendelheti. A szervezet megszűnése esetén vagyona az állam által kezelt Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.

A törvény kihirdetését követő harmadik napon léphet érvénybe. Jelenleg a parlament hivatalos weboldalán még nem rendelték bizottsági vitára a tervezetet, azonban a szokásos eljárásrend alapján várhatóan körülbelül 30 napon belül érvényessé válik.

Az egyik legsúlyosabb következmény, hogy a kihirdetést követően a már megkötött külföldi támogatási szerződések teljesítése gyakorlatilag lehetetlenné válik. Ez azért van, mert a jegyzékbe vételt követően a külföldi támogatások fogadása kizárólag engedélyezett keretek között lehetséges.

Az új szabályozás értelmében az szja 1%-os rendelkezések tilalma 2026-tól, azaz az ezt követő adóév első napjától lép életbe.

A jogszabály több pontja sarkalatosnak minősül, azaz elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges.