Szele Tamás: A szíriai helyzet elemzése A szíriai konfliktus már évtizede meghatározó tényező a Közel-Kelet politikai és társadalmi táján. Az ország belső feszültségei és a nemzetközi hatalmi játszmák együttesen alakítják a régió stabilitását. A polgárhá

Az őszinteség kedvéért elmondhatom, hogy a világban hatalmas a káosz. Dél-Koreában éppen most mondták le a rendkívüli állapotot, míg Romániában teljes a bizonytalanság, senki sem tudja, mi következik. Ukrajnában a frontvonalak stagnálnak, a Balti-tengeren pedig komoly adatkábel-szakadások történnek. Bulgáriában egy orosz kémszervezetet lepleztek le, és Hriszto Grozevet, a bátor tényfeltáró újságírót megölni próbálták, de szerencsére nem sikerült. Mindeközben Aleppó iszlámista csoportok kezére került.

Próbáljunk meg legalább Szíria ügyeiben tisztán látni, még ha nem is túl szívderítő az ottani helyzet. Ezt a témakkört a Vazsnije Isztorii járta körül orientalisták segítségével - személyes meglátásom, hogy optimizmusra semmi ok, egyszerűen nem érthető, mi lesz a mostani harci cselekmények végeredménye.

Szíriában a Hayat Tahrir al-Sham iszlamista csoport intenzív offenzívát indított a kormányerők ellen, amely már napok óta tart. A harcosok sikeresen elfoglalták Aleppót, az ország második legnagyobb városát, és most Damaszkusz felé terjeszkednek. Az első napokban Bassár el-Aszad csapatai rendezetlenül vonultak vissza, miközben az iszlamista erők több tucat haditechnikát, köztük Pancir légvédelmi rendszereket és L-39-es repülőgépeket zsákmányoltak.

December 2-ára az offenzíva lelassult. Az Al Jazeera szerint a Hayat Tahrir al-Sham alakulatai az Aleppótól 120 kilométerre délre fekvő Hama város külterületén állomásoznak. Hamától mintegy 180 kilométerre van a főváros, Damaszkusz.

Aleppót a szíriai polgárháború során több csoport is elfoglalta, de a legjelentősebb ilyen csoport a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) volt, amely az elnyomott ellenzéki erőket tömörítette. Emellett az Iszlám Állam (ISIS) is részesedett a város ellenőrzéséből, míg a kormánycsapatok és szövetségeseik is harcoltak a területért. Aleppo tehát különböző fegyveres csoportok harcainak színhelyévé vált, ami súlyosan befolyásolta a város lakóinak életét és a helyi infrastruktúrát.

Amikor 2020-ban véget ért a szíriai polgárháború véres küzdelme, Bassár el-Aszad kormánya a terület körülbelül kétharmadát birtokolta. A fennmaradó részt három különböző frakció uralta, amelyek saját érdekeik szerint próbálták megszilárdítani hatalmukat.

Északkelet Szíriában a Szíriai Demokratikus Erők uralják a területet, amelyek főként kurd egységekből állnak. Az Egyesült Államok jelentős támogatást nyújt számukra, mivel kulcsszereplőként tekintenek rájuk az "Iszlám Állam" elleni küzdelemben.

Az északi és északnyugati területeket a Szíriai Nemzeti Hadsereg felügyeli, amely egy kormányellenes frakció, Törökország támogatásával.

Idlíb tartomány északnyugaton a Hayat Tahrir al-Sham iszlamista csoport kezében van. Ez az, amely áttörést ért el Aleppóban, és Damaszkusz felé nyomul előre.

A Hayat Tahrir al-Sham egy radikális iszlamista csoport, amely az al-Kaida kötelékéből származik. A szíriai polgárháború kitörésekor, 2011-ben, az al-Kaida egyik ága, a Jebhat al-Nuszra kezdte meg tevékenységét az országban. A konfliktus során ez a csoport vált a leghatékonyabb félkatonai erővé, harcosai pedig a legbrutálisabb és legképzettebb harcosok közé tartoztak. 2017-ben jött létre a Hayat Tahrir al-Sham, amely a Jebhat al-Nuszra és több mint egy tucat, talán mérsékeltebb iszlamista frakció egyesülésével alakult meg. A nemzetközi diplomáciai közösség, beleértve az ENSZ-t is, terrorszervezetként azonosítja a Hayat Tahrir al-Shamot. Érdekes módon Törökország is terroristának nyilvánította a csoportot, noha bizonyos tagcsoportjaival szimpatizál.

Az elmúlt évek során a Hayat Tahrir al-Sham vezetősége igyekezett bemutatni egy barátságosabb arcát a nem muzulmán közösségekkel szemben. "Lényeges volt számukra, hogy hangsúlyozzák, hogy bizonyos területek elfoglalása során nem fognak kivégzéseket végrehajtani, és nem fognak lefejezni embereket csupán azért, mert eltérő vallási meggyőződésük van, ahogyan azt az Iszlám Állam tette" - nyilatkozta Ruszlan Szulejmanov orientalista. Mindazonáltal a Hayat Tahrir al-Sham továbbra is megőrzi radikális iszlamista ideológiáját. Szíriában a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg a fő szövetségesük.

A kurdok által támogatott Szíriai Demokratikus Erők nem csupán hogy nem szövetségesek a Hayat Tahrir al-Shammal, de időnként még összecsapásokra is sor kerül közöttük - tájékoztat Nyikita Szmagin orientalista. Ennek hátterében két fő tényező húzódik meg. Először is, a Szíriai Demokratikus Erők az Egyesült Államok támogatását élvezik, másodszor pedig ellenséges viszonyban állnak a Szíriai Nemzeti Hadsereggel és Törökországgal. Utóbbi ország éppen ellenzi a kurdok törekvéseit, akik a saját független államuk létrehozásáért küzdenek Törökország és Szíria határain belül.

A Hayat Tahrir al-Sham fegyverellátásának pontos forrásai nem világosak. A szíriai polgárháború hajnalán Szaúd-Arábia és Katar játszott kulcsszerepet ebben a folyamatban, ám elképzelhető, hogy a mai napig is működnek magánkezdeményezések a fegyverszállítmányok terén - nyilatkozta Ruszlan Szulejmanov.

Az áttörés lehetősége számos tényező összjátékának eredménye. Először is, a tudományos és technológiai fejlődés, amely lehetővé tette új megoldások és innovációk kidolgozását, kulcsszerepet játszott. Ezen kívül a kutatók közötti együttműködés és a nemzetközi tudományos közösség támogatása is hozzájárult a sikerhez. A finanszírozás, a megfelelő erőforrások rendelkezésre állása, valamint a célzott kutatási irányok mind hozzájárultak ahhoz, hogy az áttörés bekövetkezzen. Végül, a társadalmi igények és kihívások is ösztönözhették a kutatók elkötelezettségét, hogy új megoldásokat találjanak a felmerülő problémákra.

Bassár el-Aszad két legfontosabb szövetségese Oroszország és Irán. Jelenleg az orosz hadsereg csupán légi támogatással segíti őt, míg a földi harcokat Iránhoz hű csoportok, különösen a Hezbollah végzik. Az utóbbi hónapok során azonban súlyos problémák merültek fel: Izrael jelentős csapásokat mért a Hezbollahra, amely tűzszünetet kényszerített ki. Szíriában a Hezbollah egységei, akárcsak más Irán-barát csoportok, folyamatos támadások célpontjává váltak. A veszteségek minimalizálása érdekében az utóbbi időszakban állandó mozgásban vannak. Nyikita Szmagin szerint a Hezbollah egyes egységei valószínűleg Libanonba menekültek el a helyzet súlyossága miatt.

"A Hayat Tahrir al-Sham már egy éve folyamatosan fejleszti katonai erejét, és a csoport vezetői körülbelül két hónapja jeleket küldenek a közelgő offenzíva irányába" - nyilatkozta Darin Khalifa az International Crisis Group szakértője. A csoport vezetése azzal a céllal lépett akcióba, hogy kihasználja az Ellenállás Tengelyének gyengülését, amely egy Izrael- és Nyugat-ellenes katonai szövetség, Irán irányítása alatt, valamint Oroszország ukrajnai konfliktusban való aktív részvételét.

Az iszlamisták november 27-én indították offenzívájukat - egy nappal azután, hogy Izrael és a Hezbollah tűzszünetet hirdetett. "Az egyik tényező, amely az offenzíva megindítására késztette őket, az lehetett, hogy attól tartottak: a Hezbollah visszahozza Szíriába a harcosait más területekről" - mondta Haid Haid, a Chatham House elemzője. "Izrael megváltoztatta az erőviszonyokat a térségben" - vonja le a következtetést Joshua Landis az Oklahomai Egyetemről.

A szíriai hadsereg a konfliktus során nem mutatkozott a legnagyobb harci potenciállal rendelkező erőnek. Képes arra, hogy a Hezbollah vagy az Irán támogatta csoportok által elfoglalt területeket felügyelje, azonban önálló támadás végrehajtására nem volt alkalmas - mondta Szmagin. A Hayat Tahrir al-Sham által végrehajtott támadás pedig a kormánycsapatokat teljesen váratlanul érte.

A Reuters forrásai szerint a kormányerők visszavonulása Aleppóban a létszámhiányuk miatt is történhetett.

Képesek lesznek-e Aszad és szövetségesei feltartóztatni az iszlamista erőket?

Bassár el-Aszad számára még mindig adott a lehetőség, hogy megfékezze a Hayat Tahrir al-Sham offenzíváját, viszont elsődlegesen az Iránhoz kötődő csoportokra kell építenie. "Az al-Kaida erői továbbra is jelen vannak Szíriában, és egyesek akár Libanonból is átléphetnek, köszönhetően az Izraellel létrejött tűzszünetnek. Vannak Irán-barát alakulatok is, sőt, iráni katonák is részt vesznek a harcokban - bár nem sokan, de éppen hogy ott vannak. Az iraki milíciákból Irán-barát csoportokat toborozhatnak, illetve afgán harcosokat is áthelyezhetnek, ahogy ezt már több alkalommal is láthattuk" - nyilatkozta Nyikita Szmagin.

Oroszország számára csupán légicsapások maradtak a kormányhadsereg támogatására. Ezeket a támadásokat a Hayat Tahrir al-Sham offenzíva kezdetétől folytatják, bár a lendületük már nem olyan erős, mint korábban.

Elméletileg a Hayat Tahrir al-Sham offenzíváját Törökország is megpróbálhatja megállítani, de hogy az iszlamisták engedelmeskednek-e Ankarának, az nem világos. "Nyilvánvaló, hogy az offenzívát egyeztették Törökországgal. De ha most Ankara visszavonultatja őket, azonnal megfordulnak? A lényeg itt az, hogy az offenzíva váratlanul hatásos volt még a Hayat Tahrir al-Sham tagjai számára is meglepetést jelentett. Most az eredeti célok nagymértékben átalakulhatnak. Kezdetben úgy tűnik, hogy a cél csak annyi volt, hogy Aszadot egy kicsit megingassák, hogy engedékenyebbé váljon. De amikor hirtelen, néhány nap alatt elfoglalták Aleppó tartomány nagy részét, lehet, hogy ambiciózusabb feladatokat és saját célokat tűznek ki maguk elé, lehet, hogy nem engedelmeskednek Törökországnak, még ha kezdetben ez így is volt" - mondta Szmagin.

Szulejmanov megjegyezte, hogy egyértelmű, Erdogannak, a török elnöknek, vannak kapcsolatai, akár közvetlenül a Hayat Tahrir al-Shammal, akár más, Törökország iránt elkötelezett csoportokkal. Ezek a kapcsolatok lehetővé teszik számára, hogy hatással legyen rájuk. Az Egyesült Államok katonai jelenléte szintén szerepet játszhat, hiszen képes jelezni a csoportoknak, hogy szüntessék be a harci tevékenységeiket. Ezek a csoportok valószínűleg nem merészkednének cselekedni Törökország és az USA beleegyezése nélkül. Így bár lehet, hogy közvetlen utasítást nem kapnak Erdogantól, a véleményét mindenképpen figyelembe kell venniük.

Ha a Hayat Tahrir al-Sham kerülne hatalomra, számos jelentős változás várható a térség politikai és társadalmi életében. Az iszlamista csoportok dominanciája megerősödhet, ami új szabályozásokhoz és törvényekhez vezethet, amelyek a radikális iszlám értelmezésén alapulnak. A helyi lakosság számára ez sok esetben korlátozásokat hozhat a mindennapi életben, beleértve a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás, valamint a nők jogainak megszorítását. Ezen kívül a nemzetközi közösség reakciója is kulcsszerepet játszana; egyes országok támogatását élvezhetné, míg mások szankciókat alkalmazhatnának, ami tovább destabilizálná a régiót. A konfliktusok eszkalációja is várható, mivel a csoport hatalomra jutása újabb feszültségeket szülne a már amúgy is megosztott társadalomban. A humanitárius helyzet romlása, a menekültválság elmélyülése és a gazdasági problémák fokozódása is lehetséges következmények. Az ilyen forgatókönyvek alapos megfontolást és átfogó stratégiákat igényelnek a helyi és nemzetközi szereplők részéről egyaránt.

A "Hayat Tahrir al-Sham" iszlamista csoport, amelynek filozófiája középpontjában az iszlám áll, törekedve arra, hogy közvetlen hatást gyakoroljon a politikai események alakulására - fejtette ki Szmagin. "A Hayat Tahrir al-Shamban sokan úgy vélik, hogy a nőknek inkább a háztartásban kellene maradniuk, és el kellene zárkózniuk az iskolai tanulmányoktól, különösen, ha már férjhez mentek. Ugyanakkor nem mindenki osztja ezt a nézetet. Nyilvánvaló, hogy lesznek iszlamista előírások, de az iszlamizmus megnyilvánulásai rendkívül sokfélék lehetnek. Még ha Iránt és a tálibokat össze is hasonlítjuk, az alapvetően eltérő valóságokat tükröz. Az, hogy mi fog történni, ha győzelmet aratnak, még mindig nagy kérdés. Biztosan számítani lehet a radikális nézetek elterjedésére, és talán a tálibokkal való párhuzamok is felmerülnek, de a konkrét részletek nyilvánvalóan különbözni fognak" - tette hozzá a szakértő.

"Valószínű, hogy Törökország és az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem szeretné, ha Muhammad al-Dzsulani, a Hayat Tahrir al-Sham vezetője, Aszad helyébe lépne. Bár Aszadot sokan hóhérként és diktátorként emlegetik, legalább tudjuk, mire számíthatunk tőle. Ezzel szemben a Hayat Tahrir al-Sham és annak fegyveresei körüli bizonytalanság még mindig rengeteg kérdést felvet" – fogalmazott Szulejmanov.

Egyelőre tehát Szíriában csak az biztos, hogy nem biztos semmi.