"Szarajevó Szafari" - Megdöbbentő, de valóságos, hogy külföldiek tízezreit vonzotta Szarajevó, akik eurókért cserébe ártatlan civilekre lőhettek a városban.

Olasz nyomozás indult annak kivizsgálására, hogy tehetős külföldiek - főként olaszok, amerikaiak és oroszok - a boszniai háború idején fizettek azért, hogy civilekre lőhessenek Szarajevó 1992-es ostroma alatt - írja a Telegraph. Az eljárás egyúttal azt is jelenti, hogy mégiscsak van valóságalapja azoknak a beszámolóknak, miszerint embervadász-túrákat szerveztek a délszláv háború idején Boszniába.

A vádak szerint ezek a "háborús turisták" több ezer fontot vagy eurót költöttek el, hogy hétvégenként mesterlövészként "vadászhassanak" bosnyák civilekre, beleértve gyerekeket és nőket is, a szerb erők támogatásával. Szerbia határozottan tagadja ezeket az állításokat. Ugyanakkor szemtanúk és olasz nyomozók arról számoltak be, hogy létezett egyfajta "árlista" az ilyen célzott gyilkosságokhoz.

A mészárlásra jelentkezett külföldiek az olaszországi Trieszt mellett találkoztak rendszeresen, innen indulva szállították őket a a Szarajevót körülvevő hegyekbe 1992 és 1996 között. A több mint 11 500 emberéletet követelő csatát

A milánói ügyészek jelenleg azon fáradoznak, hogy feltárják azokat az olasz állampolgárokat, akik állítólag részt vettek ezekben a brutális gyilkosságokban. Az ügyészség akár "különös kegyetlenséggel és alantas indítékból elkövetett szándékos emberölés" vádjával is felelősségre vonhatja őket. Érdekes módon a gyilkosok között nem csupán olaszok találhatóak; a Telegraph hírportál említi Eduard Limonovot, az orosz szélsőjobboldali aktivistát is, aki 1992-ben Radovan Karadžić társaságában tűnt fel egy felvételen, amint gépfegyverével lő a körbezárt városra.

A 2022-ben bemutatott, Miran Zupanič szlovén rendező által készített, "Szarajevó Szafari" című dokumentumfilm hasonló vádakat fogalmazott meg arról, hogy külföldiek "hétvégi háborús szafarikon" vettek részt. Sokan pedig nem akarták elhinni, hogy embervadászat túrákat szerveztek a háború sújtotta országban. 1992 és 1995 között sok időt töltöttem Pale városában, ami a boszniai szerb erők főhadiszállása volt, de erről nem hallottam - nyilatkozta egy Balkán-szakértő a Telegraphnak, aki az ostrom idején Boszniában tartózkodott.

A dokumentumfilm tartalmának következtében a szerb közvélemény felháborodott. Veljko Lazić, egy veteránokat tömörítő szervezet vezetője "teljesen aljas és hazug rágalomnak" minősítette a filmet. Kiemelte, hogy a film "sértés a boszniai Szerb Köztársaságra, annak hadseregére, valamint a háború során szenvedett szerb áldozatokra nézve".