Bosznia-Hercegovina a szakadás szélén? – A szerb entitás történelmi jelentőségű lépésre szánta el magát.
A boszniai szerb parlament megszavazta csütörtökön késő este a Szerb Köztársaság igazságügyi rendszerének a szövetségitől való elszakadását, két nappal azután, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot, a többségében szerbek lakta országrész elnökét.
A boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) beszámolója szerint a jogszabályt a kormánypárti képviselők voksaival szavazta meg a Banja Luka-i parlament, az ellenzék bojkottálta a szavazást.
A jogszabályok szerint a boszniai Szerb Köztársaság területén a szövetségi igazságügyi intézmények, beleértve a bíróságokat, ügyészségeket és rendőrséget, többé nem gyakorolhatják hatáskörüket.
Milorad Dodik elnöki tevékenysége során már harminc éve hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenséget kellene nyernie, amelyet Bosznia-Hercegovina állam működésképtelenségének tart. Az utóbbi években a boszniai szerb parlament több fontos döntést hozott, amelyek között szerepel a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetése, a szövetségi intézményekből való kilépés, valamint egy saját választási törvény elfogadása. Ezek a lépések komoly belpolitikai feszültségeket generáltak az országos színtéren.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában vádat emelt Milorad Dodik ellen, hivatkozva a büntető törvénykönyv egy konkrét passzusára, amely lehetővé teszi, hogy egy hivatalos személyt hat hónaptól akár öt évig terjedő börtönbüntetésre ítéljenek, valamint legfeljebb tíz évre eltiltsanak hivatali tevékenységeitől, amennyiben nem tartja tiszteletben, vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy figyelmen kívül hagyja Christian Schmidt főképviselő határozatait, ugyanis aláírta a nemzetközi főképviselő jogkörének és hatáskörének elutasításáról szóló jogszabályt.
A büntető törvénykönyv érintett szakaszát nemrégiben Christian Schmidt revideálta, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikai vezetők nyilatkozatai és cselekedetei álltak.
Dodik úgy véli, hogy a vádhatóság politikai nyomás alatt állt, amikor az ellene felhozott vádpontokat megfogalmazta. Hangsúlyozta, hogy a bosznia-hercegovinai jogrend alapján nem létezik olyan bűncselekmény, amely alapján őt vádolják. Az alkotmány értelmében pedig törvényalkotásra kizárólag a parlament jogosult, így a nemzetközi főképviselő által tett intézkedéseket ő semmisnek tartja.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet "halálos csapást mérhet" Bosznia-Hercegovinára. Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos struktúráját a 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg, amely a boszniai háború végét jelképezi. E megállapodás értelmében az ország két fő egységre tagolódik: a boszniai Szerb Köztársaságra és a bosnyák-horvát Bosznia-Hercegovinai Föderációra. Ezen kívül létrejött a nemzetközi közösség főképviselőjének pozíciója is, amely felhatalmazza a megbízottat arra, hogy törvényeket alkosson és szükség esetén felfüggessze azokat.
