A sütik és a szörfözés világa - a digitális tér szavainak gyökerei igazán különlegesek.
A 2024-ben 35 éves web hülye szavak tömegét szabadította ránk. Honnan jönnek a sütik és a szörfözés?
A világháló 1989-es debütálása egy új dimenziót nyitott meg előttünk, amelyben számos innovatív technológia született. A különböző programozási nyelveknek gyorsan alkalmazkodniuk kellett, hogy betölthessék a funkcionális űrt, ami megjelent a digitális térben. Hasonló kihívásokkal nézhetett szembe az emberiség az ipari forradalom idején is, amikor a vasút, a lokomotívok és mozdonyok megjelenésével új, izgalmas kifejezések és fogalmak bukkantak fel, amelyek meghatározták a korszak szellemiségét.
Kedélyborzolásképp: ma az emberek többségének a vonat és mozdony szavak ugyanazt jelentik, ahogyan az internet és a world wide web is. A lényeg, hogy ami tábort vert a köznyelvben, az lényegében az informatikában dolgozók világából és ízléséből jön.
Mit is csinál az ember a világhálón? Ahogyan azt sokan tudják, szörfözik. Ez a kifejezés egy 1992-es újságcikk címéből ered, amelyet Jean Armour Polly könyvtáros jegyzett. Polly egy rendkívül tömör és költői képpel igyekezett megragadni az online tér zűrzavaros élményét. A "szörfözés" szó, amely a 17. század óta létezik az angol nyelvben, a tengeri hullámok játékos megélését idézi fel. Ha arra gondolunk, hogy nap mint nap mennyi információ zúdul ránk, nem kétséges, hogy ez a kifejezés ma is tökéletesen illik az internetes kalandokhoz.
A szörfözéshez elengedhetetlen egy böngésző alkalmazása, amelynek eredeti angol neve, a "browser", egy érdekes etimológiával bír. Ez a kifejezés a "browse" szóból származik, ami annyit jelent, mint bokorról legelészni. Érdekes módon a "breast", azaz mell vagy mellkas szón keresztül, a német nyelven át, a magyarban a "brüszt" (mellszobor) és a "brusztol" kifejezésekhez kapcsolódik. E kölcsönhatások révén a böngészés fogalma egyfajta felfedezést és barangolást is sugall, nem csupán az internet határain belül.
A böngészők általában gyorsítótárat, vagyis cache-t alkalmaznak. E kifejezés a francia "cacher", azaz "elrejteni" szóból ered, míg az angol nyelvben a 18. századtól kezdve rejtekhelyet is jelentett. A gyorsítótár olyan elemeket tárol, amelyek gyakran használt weboldalakhoz kapcsolódnak, így elkerülhetjük, hogy minden alkalommal újra letöltsük az összes szükséges adatot a megjelenítéshez.
Amikor a gyorsítótárat töröljük, a sütik is mindenképpen törlődnek. Az eredetiben és magyarban is sokáig cookie néven futó fájlok eredetileg a webes élmény személyre szabását segítették és fokozatosan felhasználói szokások utáni kémkedés eszközeivé fejlődtek. Magic cookie, vagyis varázssüti néven a Unix operációs rendszerben programok által egymásnak átadott, ruhatári bilétához hasonló funkciójú adatcsomagok nevéből származnak. A magic cookie 1979-ben jelent meg először egy leírásban, arra azonban nincs végső etimológiai megfejtés, hogy ide milyen jelentésükben érkeztek. Elképzelhető hogy hippi drogos utalás, de volt a Unixban egy fortune cookie, vagyis kínai szerencsesüti is, ami egy kilépéskor látható rendszerüzenet volt.
Fontos megemlíteni, hogy a ma ismert rövid nevű sütik eredeti inspirációját egy Netscape fejlesztője adta 1994-ben, aki egy mesés párhuzamot vonva Jancsi és Juliska történetéből, a mese erdőjében elhagyott morzsáit idézte fel.
A személyre szabás világában, legyen szó online szolgáltatásokról vagy játékokról, gyakran találkozunk az avatárok fogalmával. Ezek a digitális személyes képek nem csupán egyszerű grafikák; a szanszkrit nyelvben az "avatár" kifejezés az istenek földre szállt megjelenését idézi. Az avatár mint a valóság digitális megtestesülése először 1985-ben bukkant fel az Ultima IV: Quest of the Avatar című játékban. Ezt követően, 1992-ben Neal Stephenson Snow Crash című futurisztikus regényében vált igazán népszerűvé, ahol a felhasználók virtuális alteregóik révén navigáltak a metaverzumban. Érdekes, hogy a metaverzum, mint koncepció, csaknem 25 évvel később, a közelmúltban kapott igazán nagy figyelmet, amivel újra felerősítette az avatárok jelentőségét a digitális térben.
Az internetes terminológiában nem ritkák az élelmiszerek. A spam ami eredetileg kéretlen reklámlevelet jelent, idővel pedig minden kéretlen információt egy nálunk löncshúsként ismert konzerv vagdalthús márka neve, amely a Monty Python Repülő Cirkusza című brit kabaréműsor egyik jelenetéből került az internet nyelvébe. A jelenet egy étkezdei beszélgetés, amiből kiderül, hogy a menüből választható ételek mindegyikébe kerül löncshús, majd az étkezdében tartózkodó viking harcosok a "spam" szót énekelve mindenki szavát elnyomják. A nyolcvanas évek hálózatain a más szövegeket elnyomó/eltüntető értelmetlen szöveget nevezték így, 1993-tól kapta a reklámra utaló jelentését.
