Prémium búzatermesztés: a magyar gabona jövőjének kulcsa?

A magyar búza valódi kincse a prémium minőségben rejlik – ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a termelők, molnárok és pékmesterek egy közös cél érdekében összefogjanak. De mi szükséges ehhez a sikerhez? Egy újfajta integráció és korszerű szemléletmód.

A hazai búzatermelőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy hol van valójában a hazai búza értéke? Bár jelentős mennyiségű magyar búza kerül exportra - elsősorban Olaszországba -, a belföldi feldolgozás döntően alacsony hozzáadott értékű lisztet eredményez. A nagy malmok rendkívül versenyképesek a kenyérlisztek piacán, így a kisüzemek ezen a területen szinte esélytelenek.

Franciaországban egy különleges modell működik, ahol 3-4 ezer családi malom üzemel, míg itthon, Magyarországon, csupán néhány ilyen kisüzem található. Bár egy malom felállítása körülbelül 10 millió forintból megvalósítható, a helyzetet bonyolítja, hogy a kisüzemi liszt nem tudja felvenni a versenyt a nagyüzemi termelés 110-120 forintos kilónkénti árával. Emiatt a pékségek érthetően inkább a gazdaságosabb, nagyüzemi liszteket részesítik előnyben.

A prémium lisztek egészen más dimenziót nyitnak meg: a nagykereskedelmi árak általában 500-600 forint között mozognak, míg a bolti verziók akár 900-1000 forintba is kerülhetnek. Ha a gazdák nem csupán búzát termesztenének, hanem prémium minőségű lisztet vagy annak alapanyagát állítanák elő, akkor jelentős mértékben növelhetnék a profitjukat.

A kiváló minőségű liszt előállításához elengedhetetlen, hogy a megfelelő búzafajtát válasszuk. Csak olyan búza képes igazán magas beltartalmi értékekkel és kedvező reológiai tulajdonságokkal rendelkezni, amely a legjobb liszt alapját képezi. A fajták kiválasztásához nagy segítséget nyújthat a Vetőmag Szövetség posztregisztrációs kísérleti adatbázisa, amely lehetővé teszi a különböző fajták beltartalmi értékeinek összehasonlítását több évre visszamenőleg.

Most van elérkezett az idő, hogy a magyar liszt ismét kiemelkedő hírnévre tegyen szert!

A prémium minőségű termékekhez vezető következő lépés az őrlési folyamat, ám a malmok hajlamosak a kis tételes, válogatott minőséget nem külön kezelni, hanem inkább más fajtákhoz keverni. A bérőrlés lehet egy lehetséges megoldás, de csak akkor válik ésszerűvé, ha egy nagy, homogén tétel áll rendelkezésre. Ezért kulcsfontosságú lenne, hogy a gazdák összefogjanak: azonos fajtát, azonos technológiával termesszenek, valamint közösen tároljanak és őröljenek. Csak így lenne lehetőség arra, hogy a malmokhoz azt mondhassák: "itt van 1000 tonna prémium minőségű búza". Az így kialakuló egységes minőség akár 50-70%-kal is növelheti a jövedelmet.

Magyarországon lehetőség van arra, hogy csupán 300 Ft/kg áron olyan lisztet állítsunk elő, amely minőségben felülmúlja a jelenlegi olasz termékeket. Ehhez azonban elengedhetetlen az állandó minőség biztosítása, a harmonizált technológiai folyamatok alkalmazása, valamint az integrált feldolgozási módszerek bevezetése.

Király Roland, a Magyar Családellátó vezetője szerint a magyar búza jövője nem a mennyiség, hanem a minőség felé vezet. "Most van elérkezett az idő, hogy a magyar liszt ismét kiemelkedő hírnévre tegyen szert! - belföldön és külföldön egyaránt" - fogalmazott.

A klímaváltozás nem csupán egy kihívás, hanem lehetőségek tárháza is - hangsúlyozza Király. Véleménye szerint a helyzet nem csupán a szárazságra korlátozódik; a Kárpát-medence éghajlata fokozatosan egyre inkább az egykori olasz gabonatermő területek klímájához kezd hasonlítani. Természetesen Olaszországban is tapasztalhatóak a klímaváltozás hatásai, ami miatt az ottani földek egyre kevésbé alkalmasak a prémium búza termesztésére. Ezért, ha időben lépünk, lehetőségünk nyílhat arra, hogy átvegyük az olaszok helyét, és mi váljunk Európa prémium búzájának termelőivé.

A gazdasági érvek sem elhanyagolhatók: "A kukorica sokszor jövedelmezőbb, de három az öt évből katasztrofális. A búza termésingadozása ezzel szemben kisebb, így hosszabb távon biztonságosabb termény lehet." A megoldás Király szerint nem a mennyiség, hanem a kevesebb, de jobb:

Miért ne törekednénk arra, hogy kevesebb, de sokkal magasabb minőségű búzát termeljünk?

A minőségi szemlélet már régóta jelen van a mezőgazdaság világában, különösen a borászat területén. "Nincs szükség arra, hogy mindenáron 8 tonnás hozamokat érjünk el. Egy átlagos földön a 4-5 tonna prémium minőségű búza bőven elegendő. Ha ezzel a megközelítéssel élünk, kevesebb műtrágyát és egyéb inputanyagot igényel a folyamat, és ennek eredményeként jobb minőségű lisztre számíthatunk." A saját tapasztalatára hivatkozva így folytatta: "Egy igazán jó lisztből sokkal ízletesebb, esztétikusabb és egészségesebb pékárut tudunk készíteni az emberek számára. Ez az én titkom."

A piacépítés során az edukáció az egyik leglényegesebb lépés.

A sikerhez nem csupán jó termék szükséges, hanem piacot is érdemes építeni. Király Roland hangsúlyozza, hogy nemcsak az agronómiai szempontok fontosak, hanem a marketing és az oktatás szerepe is létfontosságú: "Először vevőkre van szükség, és csak azután tudunk alkalmazkodni a termelési folyamathoz. Ez az alapelv." Csapata kreatív videókkal, workshopokkal és aktív közösségi jelenléttel ismerteti meg a közönséget a prémium búza és liszt előnyeivel. "Célunk, hogy mindenki számára világossá tegyük a különbségeket. Az edukáció a legfontosabb lépés a piacépítésben, hiszen a tudatos vásárlók a közönségből fognak kialakulni."

Király Roland Fotó: Agroinform.hu

A nemzeti márkaépítés sem elérhetetlen cél. Király szerint: "Mi lenne, ha 20 év múlva az emberek azt mondanák: ez magyar tészta, magyar lisztből, magyar búzából - olyan, mint régen az olasz?" Ehhez viszont egységes kommunikáció, koncepció és minőségpolitika kell, akár gasztronómiai roadshow-kon keresztül, ahogy az olaszok csinálják.

Zárásként hangsúlyozta: "Ahogyan a borászatban a minőség iránti elkötelezettség sikeresen megjelent, úgy a búzatermesztés terén is elérkezett az idő, hogy hasonló irányba fejlődjünk. A verseny nem a hozamok számában, hanem abban legyen mérhető, ki tudja a legjobb, sütőiparilag is értékesebb búzát létrehozni." Ehhez pedig - ahogy ő fogalmazott - "szükség van a lélekre, a pszichére és a szakmai elhivatottságra."

A piac fokozatosan eltávolította a magyar gazdákat a minőségi búzatermesztés hagyományától.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, a Magyar Családellátó vezetőjének vízióival összhangban hangsúlyozta, hogy a prémium búzára való áttérés nem csupán egy szakmai döntés, hanem egy átgondolt stratégiai lépés is. A piaci környezetet elemezve kifejtette:

Hosszú éveken át a magyar piacon, különösen a hazai malomipar területén, a minőségi búza egyszerűen nem kapta meg a megfelelő értékét.

Ez szerinte ahhoz vezetett, hogy a termelők tömegesen tértek át a bőtermő fajtákra. A prémium minőségű tételek ára tonnánként alig 1000-1500 forinttal haladta meg az átlagos fajtákét - vagyis lényegében nem érte meg a magasabb minőséget célozni. A világpiacon a minőségi búza 12,5% fehérjénél kezdődik, a prémium azonban 14% felett van - ehhez képest a piaci ösztönzés gyenge volt. "A piac fokozatosan eltávolította a magyar gazdákat a minőségi búzatermesztés hagyományától." - fogalmazott Petőházi.

Petőházi Tamás Fotó: MTI

Jelenleg a prémium búza újra reflektorfénybe került, de kérdéses, hogy meddig tart ez a tendencia. A GOSZ elnöke úgy véli, hogy a magasabb minőségű magyar búza ismét fontos szerepet kaphat, de a jövőbeli stabilitására vonatkozóan senki sem tud biztos választ adni. "A piacon egyre többen hisznek abban, hogy a prémium búza lehet a jövő kulcsa, de hogy ez az elképzelés mennyi ideig marad érvényben, azt nehéz megmondani." Az ukrán gabonák, amelyek 11,5-12%-os fehérjetartalommal rendelkeznek, komoly kihívást jelentenek Nyugat-Európa számára.

A fordulat tehát elindult, azonban a rizikó jelentős. Jelenleg a vetésterület 50-60%-án zajlik a minőségi termesztés, de az évjárathatás mértéke óriási: ha az időjárás nem kedvez, a legjobb szándék ellenére is csupán takarmánybúzát termelhetünk. "Ez rejti a legnagyobb kockázatot: a minőségi termesztés szándéka önmagában nem biztosít jó eredményt. Ha az évjárat nem kedvez, a prémiumra való vágyunk hamar elillan" - hívta fel a figyelmet a GOSZ elnöke.

Indexkép: Pixabay