Példátlan mértékű tiltakozási hullám indult el: egyre több bíró levele kerül nyilvánosságra az interneten, akik az igazságszolgáltatás függetlensége miatt fejezik ki aggodalmuk.
A bírák és az igazságszolgáltatásban dolgozók által megfogalmazott levelek, amelyek a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) és a Res Iudicata Egyesület weboldalán is olvashatók, aggasztó fényt vetnek az igazságszolgáltatás szervezeti és szakmai függetlenségére. Ezek a dokumentumok rávilágítanak a bírók és bírósági alkalmazottak helyzetével kapcsolatos növekvő aggodalmakra, amelyek sürgető figyelmet érdemelnek.
A történet hátterében áll, hogy a bírósági önigazgatás legfőbb testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT) november 20-án zöld utat adott az Igazságügyi Minisztérium (IM) által benyújtott, széleskörű vitákat generáló javaslatnak. Ez a tervezet több mint 130 milliárd forintos forrást irányoz elő a bírók és igazságügyi dolgozók béremelésére, de ennek feltétele, hogy a bírói vezetők vállalják a szervezeti reformok végrehajtását. A megállapodás a Tuzson Bence vezette Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi rendszer három kulcsszereplője, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács közötti együttműködés keretében jött létre.
A felháborodást csak fokozta az a Hvg.hu-hoz kiszivárgott belső beszélgetés, amiben Szabó Péter OBT-elnök elmondta: nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engednek a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenséggel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni.
A MABIE legfrissebb tájékoztatása szerint számos bíró, bírósági titkár és fogalmazó osztotta meg véleményét az intézethez eljuttatott leveleiben. Tekintettel a nagyfokú érdeklődésre, a MABIE úgy döntött, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy a bírósági dolgozók gondolatai szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váljanak.
A levelek közös jellemzője, hogy a bírósági dolgozók és bírák nem csupán az igazságszolgáltatás szakmai és szervezeti függetlenségét védik, hanem elkötelezettek a hosszú távú stabilitás és a tisztességes működés megóvása iránt is.
A tiltakozók között olyan prominens jogi szakemberek találhatók, mint vezető bírók és bírósági titkárok, valamint a különböző törvényszékek és ítélőtáblák munkatársai. Ők egyesült erővel szorgalmazzák az igazságügyi reformok alaposabb megvitatását, és kiemelten hangsúlyozzák a bírák, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozók érdekeinek védelmét.
A bírák javadalmazásának biztosítása az állam alapvető feladata, amely nem csupán jó szándék kérdése. A bírók kizárólag a jogszabályoknak vannak alárendelve, és függetlenségük védelme érdekében az államnak sem szabad azt veszélyeztetnie. Nem elfogadható, hogy javadalmazásukat bármilyen magatartásukhoz kössék, és az sem, hogy a fizetésük reálértékének megőrzését évente ne garantálják automatikusan.
- fogalmazta meg levelében Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája.
"A hatalmi ágak szétválasztása alapérték. A törvényhozásnak, végrehajtó hatalomnak, és igazságszolgáltatásnak a jogállamban el kell válnia egymástól, az Alaptörvény megfogalmazása szerint az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul" - hívta fel a figyelmet Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája.
A Dunaújvárosi Járásbíróságon tevékenykedő Bucsi Ágnes bíró levelében hangsúlyozza, hogy a bírói függetlenség komoly veszélyben van, mivel az igazságügyi bérek reformját politikai feltételekhez kötik. Emellett arra ösztönzi kollégáit, hogy emeljék fel szavukat a kialakult helyzet ellen.
Csontos Katalin, aki az Országos Bírósági Hivatalban bíróként dolgozik, úgy véli, hogy az Országos Bírósági Tanács (OBT) elvesztette önállóságát. Levelében hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség és a javadalmazás alapvető alkotmányos jogok, amelyeket tilos politikai alku tárgyává tenni.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egyik bírája, Matusik Tamás is levélben tiltakozik a bírósági reformmal összekötött béremelés ellen, amely szerinte súlyosan sérti a bírói függetlenséget.
"Azt gondolom volt fogalmazóként, titkárként és jelenleg bíróként szolgálatot teljesítőként, hogy ezen helyzetben, amikor a bírói függetlenségre történő hivatkozás egyesek szerint "kényeskedés", kiemelten fontos hallatni a hangunkat"
- írta Tóth Zsuzsanna bíró, aki szerint a megállapodás megszületésének körülményei, annak szervezetet érintő változásokkal kapcsolatos rendelkezései önmagukban is aggodalomra adnak okot, azok direkt összekapcsolása az illetményemeléssel pedig elfogadhatatlan.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoport Titkárainak levele hangsúlyozza, hogy a tervezett módosítások elősegítenék a külső pályázók helyzetének javítását, azonban mindez a bírósági rendszerben hosszú évek óta dolgozó titkárok hátrányos megkülönböztetését vonná maga után. A levél szerzői aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a bírói hivatás iránt elkötelezett titkárok méltatlan körülmények közé kerülhetnek, hiszen a szakmai fejlődésük érdekében tett erőfeszítéseik és tanulmányi eredményeik nem kapnák meg a megfelelő elismerést.
A Fővárosi Ítélőtábla bírái egy nyílt levélben fejezték ki aggályaikat a bíróságokat érintő négyoldalú megállapodás kapcsán. Levelükben hangsúlyozzák, hogy a megállapodás jogszabályi alapja problémás, valamint kifogásolják a bírósági igazgatás szabályainak kijátszását. Ezen kívül csatlakoznak egy másik nyílt levélhez, amely bírálja a bírósági szervezeti reformokat és a központi igazgatás hiányosságait. Továbbá, felhívják a figyelmet arra, hogy a központi régió bírái jelentős terheltséggel küzdenek.
Levelében Léhmann Zoltán, a Budapest Környéki Törvényszék bírája is csalódottságát fejezi ki a bírói függetlenség aláásásával kapcsolatban. Ő is elutasítja azokat a megállapodásokat, amelyek a bírók függetlenségét kompromittálják. Szerinte erkölcsi kötelesség ezek ellen tiltakozni. Levelében arról is írt, hogy a bírói hivatás tisztessége nem váltható pénzre, és ő is hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a társadalom alapvető joga.
"Bíróként számos dologban korlátozottak a jogaink: a törvény megfosztott bennünket a sztrájkhoz való jogtól, és politikai nyilatkozatokat sem tehetünk. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet, beleértve a bírókat is."
Hirtling Ibolya, a Fővárosi Törvényszék bírája levelében kifejtette, hogy a bírói kar, amelyet gyakran "csendes hatalmi ágnak" is titulálnak, nem csupán joggal, hanem kötelességgel is bír, amikor lényeges kérdésekről van szó. Véleménye szerint fontos, hogy a bírók kifejezzék álláspontjukat és aktívan részt vegyenek a társadalmi párbeszédben.
Örkényi László bíró véleménye szerint az OBT döntése nem csupán jogi, szakmai vagy etikai szempontból kifogásolható, hanem rendkívül súlyosan és szégyenletesen károsítja a teljes bírói kar hírnevét. A bíró hangsúlyozza, hogy a laikus közönség számára ez a határozat úgy tűnhet, mintha az a bírói kar hivatalos álláspontját képviselné, ezzel pedig azt az üzenetet közvetíti, hogy a bírói függetlenség másodlagos, és csupán egy alkupozícióként kezelhető. Ilyen körülmények között pedig a bírókba vetett bizalom drámaian és gyorsan csökkenhet. Az OBT döntése súlyosan sérti mindazok becsületét, akik elkötelezetten végzik hivatásukat, és komoly árnyékot vet a bírák által végzett munkára.
Ágoston Zoltán bíró levelében kifejezésre juttatja, hogy számára nem világos, miért döntött az OBT és az OBH a korábbi javaslatuk visszavonása mellett, amely a bírói kar többségi támogatását élvezte. A bíró egy olyan "Megállapodás" létrehozására utal, amely szerinte nem képes biztosítani a bírói jövedelmek korábbi reálértékének helyreállítását. A megállapodást idézőjelbe helyezve, hangsúlyozza annak kétségességét és problémáit.
A tiltakozás különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán Budapestet érinti, hanem szinte az egész országot átfogja. Összegyűjtöttük a legfrissebb információkat a helyzetről. A levélírók a következő intézményekből származnak:
