Példátlan mértékű korallfehéredés tapasztalható, amely a globális zátonyok mintegy 80 százalékát érinti.
Minden korábbinál súlyosabb globális korallfehéredés zajlik, a számítások alapján az esemény a bolygó zátonyainak több mint 80 százalékát érinti - írja a The Guardian. A Coral Reef Watch nevű amerikai kormányzati szervezet legfrissebb adatai szerint a 2023 januárjában megkezdődött folyamat legalább 82 ország, illetve terület zátonyait sújtja, hátterében pedig a tengeri hőség áll.
A korallok zátonyokat alkotva számos más élőlénynek adnak otthont, egyes becslések szerint a tengeri fajok mintegy harmada ilyen helyszíneken él. A korallzátonyok tengeri táplálékokkal és munkalehetőséggel látnak el számos emberi közösséget, emellett bizonyos szélsőséges időjárási eseményekkel, például a viharokkal szemben védelmet nyújtanak.
A korallok különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra. A velük szimbiózisban élő zooxanthellák, ezek az apró, egysejtű algák, könnyedén kilökődhetnek a meleg hőmérséklet hatására. Ezek az algák nem csupán színt adnak a koralloknak, hanem táplálékkal is ellátják őket, így az összhang közöttük életfontosságú.
A kilökődésre korallfehéredésként hivatkoznak, mivel a zooxanthellák adják a korallok színeit. Az állapotból a korallok felépülhetnek, ám ha a fehéredés sokáig eltart, az pusztulásukhoz vezet.
A Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánban az utóbbi időben rekordmagas a hőmérséklet, ami számos korallt károsít, illetve megöl. A mostani a negyedik dokumentált globális fehéredési esemény:
Jelenleg a világon a lakosság 84%-a érintett ebben a kérdésben.
Dr. Derek Manzello, a Coral Reef Watch vezetője rámutatott, hogy még a korábban védettnek tekintett területek is szenvednek a korallfehéredés hatásaitól, például az indonéziai Raja Ampat régióban. Különösen aggasztó, hogy a világhírű Nagy-korallzátony esetében a fehéredés jelensége évről évre folytatódik, ami arra utal, hogy a korallok állapota továbbra is kritikus.
Dr. Britta Schaffelke, az Ausztrál Tengertudományi Intézet szakértője és a Global Coral Reef Monitoring Network (GCRMN) koordinátora hangsúlyozta, hogy ez az esemény páratlan jelentőségű, hiszen a zátonyok eddig soha nem találkoztak ilyen rendkívüli körülményekkel.
A folyamatos kifehéredés következtében már nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás a szükséges megfigyelésekhez. A GCRMN jövőre egy állapotjelentést kíván közzétenni az összegyűjtött adatok alapján, ám Schaffelke véleménye szerint ez sem fogja teljes mértékben tükrözni az események következményeit.
Észak- és közép-amerikai kutatók az elsők között figyelmeztettek a rekordmagas óceáni hőmérsékletek által kiváltott korallfehéredésre. A tartós meleg hatására széleskörű és visszafordíthatatlan pusztulás vette kezdetét: Floridában a korallok körülbelül 20%-a, Mexikó csendes-óceáni partjainál 50-93%, míg az indiai-óceáni Chagos-szigeteknél 25% körüli arányban pusztultak el.
A károk a Nagy-korallzátonynál is igen súlyosak, annak déli területeit a szakértők immár koralltemetőként írják le.
A 2023-as szokatlanul magas hőmérsékletek hatására a Coral Reef Watch új, háromlépcsős veszélyességi szintet vezetett be globális riasztási rendszerében.
Melanie McField, a Healthy Reefs for Healthy People alapítója aggasztónak tartja a korallzátonyok fehéredését, mivel ez a jelenség drasztikusan csökkenti a zátonyok korábban élénk színeit. Dr. Lorenzo Álvarez-Filip, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatója, a 2023-2024-es időszakban a Mexikói-öbölben zajló eseményeket elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a fehéredés különösen a korallok növekedésére és fejlődésére legfontosabb hatással van, ami hosszú távon a partvonalak védtelenségéhez és a tengeri ökoszisztémák destabilizálódásához vezethet.
Dr. Valeria Pizarro, a Perry Institute for Marine Science kutatója, a Bahama-szigeteknél tapasztalta meg a figyelemre méltó jelenséget. 2023 júliusában, egy pillanat alatt, a sekély zátonyok hirtelen fehérré váltak. "Mintha a forróság hatására egyszerűen elolvadtak volna" – osztotta meg élményeit.
A 2023-ban kezdődő rekordmelegben óriási szerepe volt az ember okozta klímaváltozásnak. A szakértők a korallok védelmében az éghajlati átalakulással szembeni azonnali fellépést kérik.
