Olaf Scholz napokon belül hivatalosan is elveszítheti pozícióját.

A német kancellár bizalmi szavazást kér maga ellen, amit parlamenti többség hiányában nagy valószínűséggel el fog veszíteni. A szavazás emiatt egyébként részben formalitás, hiszen Scholz már korábban megegyezett a többi párttal, hogy mikor tartják az előrehozott választásokat.

Olaf Scholz német kancellár december 11-én, szerdán terjeszti elő bizalmi szavazásra vonatkozó kérelmét, értesült több forrásból, köztük a FAZ.

Mivel a Bundestag a héten nem tart ülést, a szavazásra december 16-án, hétfőn fog sor kerülni. Fontos megjegyezni, hogy az indítvány benyújtása és a szavazás között kötelezően 48 órás időtartamnak el kell telnie.

Amennyiben Olaf Scholzot nem fogja támogatni a Bundestag többsége, akkor Frank-Walter Steinmeier elnöknek 21 napon belül fel kell oszlatnia a törvényhozást és legkésőbb 60 nap múlva előrehozott szavazást tartanak.

Scholz megállapodott a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép-kereszténydemokrata CDU vezetőjével, Friedrich Merz-cel, valamint a többi politikai formációval, hogy az előrehozott választásokra február 23-án kerül sor.

A választások legnagyobb esélyese kétségtelenül a CDU, amelyhez a bajor CSU is csatlakozott. A közvélemény-kutatások átlagai szerint az uniópártok, vagyis a CDU/CSU, jelenleg 32 százalékon állnak. Ezt követi a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) 18 százalékkal, majd a Scholzot is soraiban tudó SPD, amely 16 százalékponttal bír.

A legfrissebb kutatási eredmények alapján a Zöldek tűnnek a legbiztosabb választásnak, hiszen jelenleg 13 százalékos támogatottsággal bírnak a Scholz vezette kormánykoalíció keretein belül. Ezzel szemben a baloldali, szociálisan konzervatív Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) és a kormány bukását előidéző FDP pártja egyre inkább a bejutási küszöb határvonalán egyensúlyozik. A BSW 6, míg az FDP 4 százalékpont körüli eredményt mutat, amely miatt mindkét párt izgatottan várja, hogy sikerül-e átlépniük az ötszázalékos határt a Bundestagba való bejutás érdekében.

Ahogy korábban az Indexen is szó esett róla, a pártok szimbolikus színeik miatt közlekedési lámpa-koalíciónak elnevezett SPD-Zöldek-FDP kormányzásának valósága sosem alakult ki, mivel a három párt között fennálló ideológiai különbségek és a vezetők közötti személyes konfliktusok folyamatosan gátolták az együttműködést. Míg Olaf Scholz az SPD élén és Robert Habeck a Zöldek képviseletében a nagy és gondoskodó állam mellett érveltek, hangsúlyozva a kiterjedt szociális programok fontosságát, addig Christian Lindner és az FDP egy fiskálisan konservatív, takarékosabb állam megvalósítására törekedtek, ahol az adócsökkentések révén a piac és az állampolgárok saját sikereik kovácsaivá válhatnak.

E feloldhatatlan ellentétet végül nem is tudták kezelni, így a kérdés csak az volt, hogy ez az érdekházasság mikor ér véget és annak mennyire lesz csúnya a vége: végül a dátum november 6-a lett, a válás pedig nem volt barátságos.