A kormány számára nem áll rendelkezésre konkrét terv a 17,5 milliárd forintos uniós követelés kezelésére.
A magyar kormány egyeztetéseket kezdett az uniós menekültügyi ítélet teljesítéséről, amelynek végrehajtásának elmaradása miatt az Európai Unió több mint 430 millió eurós (közel 17,5 milliárd forintos) bírságot hajthat be Magyarországon. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a megoldásnak nemzeti érdekeket is figyelembe kell vennie, miközben a kormány jogi lépéseket is fontolgat a büntetéssel szemben, de még nem tudják, milyeneket.
Az Európai Bíróság korábban elmarasztalta Magyarországot a menedékkérelmek elbírálásának gátlása miatt. Ez a vitatott ügy a 2015-ös migrációs válságra vezethető vissza, amikor Magyarország határain tranzitzónákat alakított ki. Az Európai Unió 2020 decemberében megállapította, hogy a tranzitzónák működése jogellenes, mivel a menedékkérők ellátási körülményei nem feleltek meg az uniós normáknak, továbbá a kérelmezők jogorvoslati lehetőségei is jelentősen korlátozottak voltak.
2025 júniusában az Európai Unió Bírósága (EUB) újabb döntést hozott, amelyben Magyarországra egy egyszeri 200 millió eurós bírságot, valamint napi 1 millió eurós büntetést szabott ki. Az ítélet hátterében az áll, hogy az ország nem teljesítette a korábban meghozott bírósági határozatot.
Lényeges, hogy a bíróság és az Európai Bizottság nem arra törekszik, hogy Magyarország bevándorlókat fogadjon be, csupán a menekültügyi eljárás kereteinek átalakítását szorgalmazza.
A tárgyalások az Európai Bizottsággal már tavaly ősz óta folytatódnak, céljuk pedig egy olyan megoldás kidolgozása, amely lehetővé tenné a magyar jogszabályok gyors módosítását, hogy összhangba kerüljenek az uniós menekültügyi normákkal.
Bár Bóka és Pintér Sándor előzetesen kötelezettséget vállaltak a szabályok betartására, a kormány decemberben úgy határozott, hogy...
Akár 600 millió forintot is elkölthet nemzetközi jogi szakértők alkalmazására, hogy megkísérelje megkérdőjelezni az Európai Unió által kiszabott bírságot.
A Szabad Európa kérdésére válaszolva Bóka a tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy jelenleg még nem rendelkeznek konkrét jogi alapokkal, amelyek alapján meg lehetne támadni a migrációs bírsággal kapcsolatos döntést.
A kormány álláspontja szerint a 2026-tól teljesen hatályba lépő uniós menekültügyi reform végrehajtása nem illeszkedik a magyar érdekekhez, ezért nem is nyújtott be végrehajtási tervet Brüsszelnek. Bóka ezt kedden meg is erősítette a Szabad Európának, hozzátéve, hogy a közeljövőben sem várható ennek benyújtása. Ezzel Magyarország azon három ország egyike lett, amely nem teljesítette a határidőt.
Az uniós miniszteri találkozón a jogállamiság kérdései kerültek a középpontba, különös hangsúlyt fektetve Magyarország helyzetére. Az EU Tanácsának aktuális elnöksége rámutatott, hogy a miniszterek elsősorban a szólás- és médiaszabadság, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége körüli aggályokat fogalmaztak meg. Bóka kiemelte, hogy a magyar helyzet alapos megértéséhez elengedhetetlen a részletes tájékozódás és a kettős mérce elkerülése – tájékoztatott az Eurologus.
