NGM: Az élelmiszerek árának emelkedését olyan tényezők váltották ki, amelyek nem reagálnak a nyomásra és nem állíthatók meg egyszerű intézkedésekkel.

Hiába stoppolja a kormány egy sor élelmiszer árrését, a termékkör éves inflációja közel 5 százalék volt júniusban. A szaktárca szerint a szezonális élelmiszerek és a tavaszi időjárás miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss közleményében reagált a legújabb inflációs adatokra, amelyek szerint a májusi 4,4%-ról júniusra 4,6%-ra emelkedett az infláció mértéke. Ez a növekedés nem okozott meglepetést, hiszen a jegybank legutóbbi prognózisa is az infláció fokozatos emelkedését valószínűsíti az év hátralévő részében. A pénzromlás üteme várhatóan csak 2026 elejére csökken 4% alá, ami a jegybank által meghatározott toleranciasáv tetejét jelenti, míg a 3%-os célkitűzés elérése 2027-re várható.

Az élelmiszerek ára 6,2%-kal nőtt, míg a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva éves összevetésben 4,9%-kal emelkedett, az előző hónaphoz képest pedig kismértékű csökkenést mutat. "A Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes jelzésével összhangban az élelmiszerinfláció növekedése elsősorban a szezonális élelmiszerek, így a friss gyümölcsök és zöldségek áremeléséhez köthető, amelyet a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta kínálati zavarok idéztek elő. A gyümölcsök drágulása nem magyar sajátosság, tavasszal Európa-szerte megugrottak a gyümölcsárak" - írja közleményében a szaktárca.

A kormány, különösen az NGM, gyakran hajlamos arra, hogy a kényelmetlen statisztikák mögött külső tényezőket keressen, mint például a német gazdaság gyengélkedése vagy "Brüsszel hibás gazdaságpolitikája".

A minisztérium részletesen ismerteti a kormány különböző árkorlátozó intézkedéseit, beleértve az árréstopokat és a szektorok "önkéntes" árkorlátozásait. A tájékoztatás végén hangsúlyozza: "a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az árak változását, és szükség esetén készen áll további lépések megtételére a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében."