Nem csupán a mediterrán táplálkozás kínál jótékony hatásokat, hanem a skandináv étrend is hihetetlenül kedvezően hat az egészségünkre.

Az emésztés és az immunrendszer támogatásához nem csupán olívaolajat használhatunk, hanem számos más egészséges zsiradék is segíthet ebben a folyamatban.

A mediterrán diéta manapság a legkeresettebb egészséges táplálkozási formák közé tartozik világszerte. Azonban kevesen ismerik fel, hogy Észak-Európa országainak is megvan a maguk különleges étrendi hagyománya, amelyet skandináv vagy északi diétának neveznek. Ez az étkezési stílus gazdag helyi alapanyagokban, és szorosan kapcsolódik a régió természeti környezetéhez és kultúrájához.

Bár a skandináv étrend és más egészséges táplálkozási irányzatok között számos hasonlóság található, a skandináv megközelítés inkább egy életmódként értelmezhető, amelynek középpontjában a mértékletesség és a helyi, minőségi alapanyagok állnak. A New York Times szerint a dán, svéd, norvég és finn konyhákban fellelhető élelmiszerek gazdag ízvilága és tápláló értéke kulcsszerepet játszik ebben az étrendben. Az étkezésben az egyensúly megteremtésére törekednek, így egyetlen élelmiszercsoportot sem zárnak ki teljesen. A köztudottan káros hatású termékek, mint például az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a magas cukortartalmú édességek, a szénsavas üdítők, az egészségtelen zsírok, margarinok és vörös húsok esetében azonban a mérsékelt fogyasztásra helyezik a hangsúlyt. Ahelyett, hogy mesterséges adalékanyagokkal teli, előrecsomagolt ételeket választanának, sokkal inkább a friss, szezonális és helyi termelőktől származó zöldségek és gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonák és tenger gyümölcseinek fogyasztására helyezik a hangsúlyt, hiszen ezek nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is pozitív hatással vannak.

De lássuk a részleteket.

A skandináv diéta alapköveit a gyökérzöldségek alkotják, mint például a fehérrépa, sárgarépa és paszternák, továbbá a hüvelyesek, például a borsó és a különféle babfajták. Bár ezek az élelmiszerek általában gazdagabbak kalóriákban, bőséges rosttartalmuk miatt a szervezet lassabban bontja le őket, ami hozzájárul a vércukorszint kiegyensúlyozásához. Ezen kívül a babfélék remek fehérjeforrásként is szolgálnak, így tápláló és egészséges választásnak számítanak.

A mindennapi táplálkozásban gyakran találkozhatunk a keresztesvirágú zöldségekkel, például a káposztával és a karfiollal. Emellett a gyümölcsök között különösen kedveltek az erdei bogyós gyümölcsök, mint a fekete és vörös áfonya vagy az eper. Ezek a gyümölcsök gazdag antocianin források, amelyek erőteljes antioxidánsokként működnek. Az antocianinok hozzájárulnak az érfalak védelméhez és tágításához, ami segíthet a vérnyomás csökkentésében is.

A teljes kiőrlésű gabonák a szervezet számára lassabb lebontást jelentenek, és sokkal egészségesebbek, mint a fehér kenyér vagy a klasszikus péksütemények. Az étrendünkben kiemelten fontos szerepet játszanak a diófélék és a különféle magvak, amelyek szintén kiváló szénhidrátforrások. Ezen túlmenően gazdagok cinkben, rézben, káliumban és antioxidánsokban, ami hozzájárul az egészségünkhöz.

Az északi étrend egyik különbsége a mediterrán étrenddel szemben, hogy olívaolaj helyett jellemzően repceolajat használnak, aminek szintén alacsony a telítettzsír-tartalma. Az egészségtudatos skandinávok vörös hús helyett általában inkább magas zsírtartalmú halakat esznek, lazacot, makrélát, szardíniát vagy heringet. Csak kevés tojást és magas zsírtartalmú tejterméket fogyasztanak, inkább a joghurtra esküsznek.

Számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy az északi étrend kedvező hatással van a szív- és érrendszeri egészségre, emellett segít a magas vérnyomás és a vércukorszint csökkentésében is. Egy 2010-ben végzett svéd tanulmányban 88 résztvevővel folytattak kísérletet, akiknek koleszterinszintje enyhén megemelkedett. A csoportot két részre osztották: az egyik fele hat héten keresztül az északi típusú táplálkozást követte, míg a másik csoport a tipikus nyugat-európai vagy amerikai étrendet tartotta be. A kutatás végén megfigyelték, hogy azok, akik az északi étrendet választották, alacsonyabb koleszterinszinttel, vérnyomással és testsúllyal zárták a kísérletet.

A diéta során kiemelt szerepet kapnak a halak, valamint a repceolaj, mely gazdag omega-3 zsírsavakban és alacsony telített zsír tartalmával hozzájárul a szívroham és a stroke kockázatának csökkentéséhez. Ezen kívül gyulladáscsökkentő hatásuk is jelentős. Hasonlóan fontosak a bogyós gyümölcsök, amelyek nemcsak ízletesek, hanem tele vannak antioxidánsokkal is, így erősítik a szervezetet a stresszes helyzetekkel szemben.

Cecile Kyro, a Dán Rákkutató Intézet kutatója szerint a teljes kiőrlésű gabonafélék csökkentik a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatát. A teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségekből és gyümölcsökből származó rostok szabályozzák a bélmozgást, táplálják a jótékony bélflórát, és növelik a jóllakottságérzetet. Az étrend segít az egészséges testsúly fenntartásában is, valamint az inzulinrezisztancia megeleőzésében. A halakból és hüvelyesekből származó fehérje pedig felgyorsítja az anyagcserét és segít az izomtömeg fenntartásában, írja a webmd.com.