Nem a világnemzetté válás volt a célunk, de a kihívásokból mindig is lehetőségeket igyekszünk teremteni - hangzott el Semjén Zsolt előadásában a Diaszpóra Tanácson.
"Nem azért vagyunk világnemzet, mert erre törekedtünk, hanem a viharos történelem ereje formálta így a magyarság jelenlétét a világ minden szegletében" - mondta Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács 13. ülésén. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy ebben a helyzetben a magyar kormány feladata, hogy a kihívásokból lehetőségeket teremtsem, "ezért világnemzetté válásunkat lehetőségként értékeljük, ahol a diaszpóra magyarsága kulcsszerepet játszik Magyarország gazdasági és kulturális kapcsolatrendszerében."
Semjén Zsolt előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország célja, hogy az izraeli modell inspirációjaként olyan hazává váljon, ahol minden magyar, függetlenül attól, hogy a világ melyik sarkában él, bármikor hazatérhet. A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy ez a törekvés nem csupán a diaszpóra kapcsolatait erősíti, hanem a nemzet egységét is szolgálja.
A magyar állam lényegének és küldetésének középpontjában az áll, hogy minden magyar polgár életminőségét folyamatosan javítsa, biztosítsa a magyar nemzet fennmaradását, és lehetőséget adjon minden magyar számára a munkavállalásra.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hazánk helyzete rendkívül sajátos, hiszen nemzetünk három pilléren nyugszik: az egyik a magyarországi közösség, a másik a Kárpát-medencei magyarság, míg a harmadik a diaszpóra magyarsága.
"Bármelyik láb eltörése, megrövidülése vagy repedése esetén, akárcsak egy háromlábú szék, a stabilitását veszti és könnyen felborul."
- összegzett. Kiemelte, hogy a magyarság jövője elképzelhetetlen a diaszpóra közösségének megőrzése és fejlődése nélkül.
A nemzetpolitikai programokra térve Semjén Zsolt elmondta, évente legalább száz milliárdos nagyságrendben jutnak források a határokon túl élő magyarság megmaradásának támogatására, a kormány mintegy 5.500 külhoni magyar szervezettel tart fenn kapcsolatot. Az eredményes munkát jól jelzi, hogy az elmúlt években mintegy 9.300 beruházás valósult meg, többek közt 3.700 templomot, ezer óvodát és bölcsődét újítottak fel. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, kifejezetten a diaszpóra magyarságának támogatására hozták létre a Kőrösi Csoma Sándor programot, amelynek lényege azoknak a közösségeknek a támogatása,
"ott, ahol a magyar identitás még mindig élénken izzik."
A program révén olyan ösztöndíjasok érkeznek a diaszpórában élő magyar közösségekhez, akik nemcsak kiválóan beszélik a helyi nyelvet, hanem elkötelezettek is a magyar nyelv, néptánc és kultúra tanítása iránt. Semjén Zsolt bejelentette, hogy 2024-ben 150 ösztöndíjast küldenek el a világ különböző pontjaira, a Hawaii-tól Szingapúron át Tokióig terjedő területekre, hogy erősítsék a magyar kultúra jelenlétét a globális közösségekben.
Semjén Zsolt előadásának végén megköszönte azt a nemzethűséget, amellyel a diaszpóra magyarsága kitart és kiáll Magyarországért a súlyos kritikák viharaiban. Mint kifejtette, számtalan ország vezetésének nem tetszik hazánk kül-, és belpolitikája, a kint élő magyaroknak éppen ezért sokszor nehéz válaszolni a legtöbbször teljesen alaptalan és hazug Magyarországot támadó vádaskodásokra. A miniszterelnök-helyettes felidézte, a magyar álláspont végtelenül egyszerű: No migration, no gender, no war! Mint kifejtette, hazánk nem akarja megmondani egyetlen más ország polgárainak sem, hogy kikkel éljenek együtt, de ezt másoktól is elvárjuk. A gender tekintetében minden felnőtt azt csinál, amit akar, de a magyar iskolákban nem fog teret nyerni ez a program. A háborúval kapcsolatban kiemelte, a magyar érdek és az emberiség érdeke is, hogy a háború ne eszkalálódjon. Megjegyezte, nem véletlen, hogy Ferenc pápával közös nézetet oszt a kormány ebben a kérdésben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyarság már a háborút megelőzően, s azóta is totális jogfosztottságtól szenved, így amíg nem kapják vissza korábbi jogaikat, szó sem lehet Ukrajna NATO-, vagy uniós csatlakozásáról. Felidézte,
Orbán Viktor fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy az ukrán állampolgárok vízummentesen látogathassák Magyarországot az Európai Unió keretein belül. Antall József kormányzása alatt Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna szuverenitását, ami különösen fontos lépés volt a két ország közötti kapcsolatokban. Éppen ezért megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy a magyar kisebbségeket hátrányos helyzetbe hozzák és elnyomják.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a diaszpórában élő magyarok is tapasztalhatják, milyen nehézségekkel jár a nemzetközi politikai nyomásnak való ellenállás. Ugyanakkor Magyarország továbbra is bízik abban, hogy a magyar közösség kitartása megmarad, és viszontelvárja, hogy ők is számíthassanak hazánk teljes támogatására.
Címlapkép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Magyar Diaszpóra Tanács XIII. ülésén a Várkert Bazárban 2024. november 20-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás