"Számomra nincs más alternatíva: a hevesi gazdák földje helyett a pohár csordultig telt."

Az idei tenyészidőszakhoz hasonlóan száraz időszakot még sosem tapasztaltunk, osztotta meg véleményét a karácsondi gazda. Úgy látja, a hevesi termelők előtt is komoly kihívások állnak, hacsak nem lépnek fel határozottan az aszály következményei ellen.

A hevesi gazdákkal folytatott beszélgetések során az utóbbi években szinte elkerülhetetlen, hogy szóba ne kerüljön a vármegyénket egyre inkább sújtó aszály problémája. Nemrégiben Kozma Attila, a besenyőtelki egyéni vállalkozó, megosztotta velünk tapasztalatait: nagydobosi tököt vetett, de sajnos csak néhány helyen kelt ki, és a napraforgó kelésének eredménye is meglehetősen gyenge volt.

- A repce jól indult, de aztán jött az aszály, és hazavágta teljesen, de így volt a gabona is. Az is jól indult, hűvös csapadékos idő volt rá az év elején, utána bejött a jó két és fél hónap szárazság. Jó, ha 3-5 milliméter esett, amikor esett, de az nem csapadék. Különösen abban az időszakban, amikor a vegetációnak nagyon kellett volna a víz. Az a kicsi eső is azonnal elpárolgott, alig jutott a gyökérzónába. Kukoricát mi nem termelünk, itt az Észak-Alföldön az afrikai forróság meg a vízhiány miatt nem szerencsés. Akinek mégis volt, hektáronként 5-8 mázsára becsülte a termést, mert azt le se tartotta érdemesnek mérni, és le se adta. Itt az ősz, szántani, vetni kell, pedig tudom, hogy nem lesz belőle profit. Mégis bízok a jövőben, mert mit tehetnék mást? - tette fel inkább csak önmagának a kérdést Kozma Attila.

A hevesi gazdák között már akadt olyan bátor lélek, aki bátran szembenézett az aszály kihívásaival.

Cseh Antal, a karácsondi Olga-Major Kft. vezetője beszélgetésünket azzal indította, hogy idén a területeiket eddigi legrosszabb aszály sújtotta. Megosztotta velünk, hogy gazdálkodói tapasztalatai alapján soha nem tapasztaltak még olyat, hogy a tenyészidőszakban, április közepétől október közepéig, mindössze 159 milliméter csapadék hullott. Ez különösen aggasztó volt, hiszen az esőre a legnagyobb szükség lett volna. Antal elmondása szerint a repce volt a legkevésbé érintett növény, mivel a téli esők még elegendő vízhez juttatták. Ezzel szemben a búza termésmennyisége csupán az átlag 75%-át érte el, hektáronként éppen hogy meghaladta az 5 tonnát. A kukorica viszont katasztrofális eredményeket produkált, mindössze 2,2 tonnát hozott. A napraforgó termés is szélsőségesen változó volt, amely nagyban függött az elővetemények típusától és a terület adottságaitól.

A legújabb fejleményekért és érdekességekért ne felejts el követni minket a Heol.hu Google News platformján!