A munkahelyi étkezés nem csupán a tápanyagbevitelről szól, hanem a közösségi élményekről és a napi rutin színesítéséről is. Az ebédszünet lehetőséget ad arra, hogy a kollégák leüljön egy asztalhoz, megosszák egymással a nap történéseit, vagy akár egy-egy

A munkahelyi étkeztetés esetén az áfakulcs meghatározása a szolgáltatás jellegétől és a helyi jogszabályoktól függ. Magyarországon a munkahelyi étkeztetést a 27%-os általános áfakulcs helyett kedvezményes, 5%-os áfakulccsal lehet figyelembe venni, amennyiben a szolgáltatás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak. 1. **Első üzem (konyha és étterem)**: Mivel itt az üzem főz és meleg ételeket kínál az ott dolgozóknak önkiszolgáló rendszerben, ez a tevékenység a munkahelyi étkeztetés kategóriájába tartozik, és így az 5%-os áfakulcs alkalmazható. A dolgozók tálcával állnak a pulthoz, és az étkezést az üzem biztosítja, ami tovább erősíti a munkahelyi étkeztetés jellemzőit. 2. **Második üzem (büfé)**: Ebben az esetben, mivel a büfé nem rendelkezik teljes főzőkonyhával, és a dolgozók itt maguk vásárolják meg az ételeket, a helyzet némiképp eltérhet. Az, hogy az ételeket a dolgozók megvásárolják, és az étkezéshez nem biztosítanak tányérokat és evőeszközöket, befolyásolja az áfakulcsot. Ha a szolgáltatás továbbra is a munkahelyi étkeztetés keretein belül marad, akkor itt is alkalmazható az 5%-os áfakulcs. Azonban, ha a büfé szolgáltatása inkább közétkeztetésnek vagy étkezési szolgáltatásnak minősül, akkor a 27%-os áfakulcs is felmerülhet. Összességében mindkét esetben munkahelyi étkeztetésről beszélhetünk, amennyiben az étkezést kizárólag az ott dolgozók számára biztosítják, de a pontos áfakulcs meghatározásához érdemes lehet egy könyvelő vagy adószakértő tanácsát kérni, hogy figyelembe vegyék a helyi jogszabályokat és a konkrét üzleti gyakorlatot.