München a világ figyelmének középpontjában áll, ahol a jelenlegi fenyegetések mindegyike terítékre kerül, és új megoldások születnek a kihívásokra.

A pénteken kezdődő Müncheni Biztonsági Konferencia fajsúlyát talán a januári davosi Világgazdasági Fóruméhoz lehetne hasonlítani, de attól eltérően nem a gazdaság, hanem a geopolitikai irányok állnak a középpontban.

Szinte minden ország képviselteti magát a 60. konferencián. Kivételek azért idén is akadnak. A konferencia elnökének, Christoph Heusgennek a dpa német hírügynökségnek adott interjújából kiderül, hogy nem hívták meg az orosz és az iráni kormányt, de bizonyos német pártokat sem, például a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, az AfD-t sem.

A február 14. és 16. közötti időszakban megrendezésre kerülő eseményre.

Természetesen a nemzetközi szervezetek vezetői, parlamenti képviselők és szakértők is jelen voltak. Heusgen megjegyezte, hogy Putyin elnök legutóbb kifejezte hajlandóságát a tárgyalásokra, ám nem az ukrán kormány képviselőivel kíván egyeztetni. A szervezők úgy értékelték, hogy az orosz vezetés részéről nem mutatkozik komoly szándék a párbeszédre. Ugyanakkor orosz civil szervezetek képviselőit, valamint száműzetésben élő politikusokat is meghívtak az eseményre.

Ez évtől kezdődően Christoph Heusgen helyét a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöki posztján Jens Stoltenberg, a volt NATO főtitkár veszi át.

A Müncheni Biztonsági Konferencia az egyik legkiemelkedőbb éves esemény, ahol a világ vezető politikai és katonai szereplői összegyűlnek, hogy megvitatják a globális biztonsági kihívásokat és a sürgető válsághelyzeteket. A rendezvény helyszíne a híres Bayerischer Hof szálloda, amely évről évre otthont ad ennek a jelentős fórumának. A hatóságok már korábban jelezték, hogy komoly biztonsági intézkedések várhatóak, beleértve a szigorú ellenőrzéseket és a közlekedési korlátozásokat, hogy biztosítsák a résztvevők és a város lakóinak biztonságát.

A megerősített rendőri jelenlét pedig annál is inkább indokolt, hiszen a találkozó előtti napon a központi pályaudvar környékén, München belvárosában, ahol éppen egy tüntetés zajlott, egy autó a tömegbe hajtott. A szándékos gázolásnak legalább 30 sebesültje volt. Az autó vezetőjét, egy menedékkérő afgán férfit, elfogták.

Ez az újabb esemény a lehető legrosszabb időpontban történt, mindössze egy hét választ el minket az előrehozott német parlamenti választások kezdetétől.

Az amerikai delegáció élén J.D. Vance alelnök áll, és a csapatban helyet kap Marco Rubio külügyminiszter, valamint Keith Kellogg is. Kellogg különös figyelmet érdemel, hiszen Donald Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különleges elnöki megbízottjaként érkezik, és a várakozások szerint izgalmas előadást tart, amely talán új információkat szolgáltat az amerikai részvétellel kialakuló béketervről. Ez a terv potenciálisan lehetőséget adhat a tartós megoldásra az ukrajnai konfliktus lezárására.

"A világ biztonsági problémái közül kétségtelenül az ukrajnai háború fog dominálni a müncheni találkozón" – nyilatkozta Marco Rubio előzetesen. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a konfliktus rendezése minden érintett számára kiemelkedően fontos, és a washingtoni kormány is intenzíven keres megoldásokat a helyzet kezelésére.

A jelentős ukrán küldöttséget személyesen Volodimir Zelenszkij elnök irányítja. Előzetesen annyi információ került napvilágra, hogy az amerikai tisztségviselők a rendezvény megkezdése előtt találkozót terveznek az ukrán vezetővel. Donald Trump a hét elején megjegyezte, hogy valószínűleg ő is beszélni fog Zelenszkijjel a héten.

Természetesen nem csupán az amerikaiak és az ukránok foglalkoznak a konfliktus lezárásának lehetőségeivel; a találkozón részt vevő politikai vezetők is aktívan részt vesznek a tárgyalásokban. Ők szintén arra törekednek, hogy feltérképezzék a helyzet rendezésének alternatíváit, és várhatóan konkrét javaslatokkal állnak elő a problémák megoldására.

A tanácskozás egyik legfontosabb témája a közel-keleti helyzet alakulása lesz. Különösen figyelemre méltó Trump legutóbbi bejelentése, miszerint a palesztinoknak el kell hagyniuk a Gázai övezetet. Az amerikai elnök víziója szerint az Egyesült Államok lehetne a terület új gazdája, felelősséget vállalva annak újjáépítéséért, sőt, egyfajta riviérát szeretne létrehozni a Közel-Keleten. Az arab országok, azonban nem éppen lelkesedéssel fogadták ezt az új elképzelést, amely mély megütközést keltett az arab világban.

A tanácskozás hetére időzítve jelenik meg minden évben a müncheni biztonsági jelentés, amely elemzi a geopolitikai helyzeteket, és jelzi az új és újabb stratégiai irányokat. A 2025-ös jelentés leginkább azt hangsúlyozza, hogy világunk egyre inkább multipolárissá válik. Egyfelől egyre több olyan szereplő van már jelen, amely képes önállóan is befolyásolni a globális jelenségeket. Másfelől viszont a világban egyre inkább polarizálódik, mind államközi, mind az államok szintjén, ami viszont komoly akadálya a globális kihívások és válságok közös kezelésének.

A dokumentum egyértelműen kimondja, hogy a hidegháborút követő időszakot meghatározó politikai és gazdasági liberalizmus már nem meghatározó, mellette egyre érzékelhetőbben jelenik meg a liberális demokráciákban is a populizmus, sőt az ideológiai kettéválás demokráciákra és autokráciákra.

A jelentés rámutat arra, hogy Donald Trump második elnöksége alatt megszűnik az a külpolitikai paradigma, amely szerint a liberalizmus a leghatékonyabb módja Amerika érdekeinek képviseletének. Ennek következményeként az Egyesült Államok esetleg lemond arról a hagyományos felelősségéről, hogy garantálja Európa biztonságát. Ez a helyzet arra utal, hogy a következő években Washington és Peking közötti bipoláris versengés fogja dominálni a globális politikai tájat. Ily módon pedig felgyorsul a multipoláris nemzetközi rendszer kialakulása.

Mindezek pedig súlyos kihívások elé állíthatják az Európai Uniót is. Oroszország háborúja Ukrajna ellen és a nacionalista-populizmus megerősödése az európai társadalmakban, veszélyt jelenthet az EU liberális világképére.

A jelentés részletesen elemzi Oroszország, India, Brazília és Japán helyzetét az új, egyre inkább multipolárissá alakuló világrend tükrében. Emellett kiemeli a Globális Dél egyre határozottabb követeléseit, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban zajló változásokra reagálnak.