Mit fed fel az Altamura-ember különleges koponyája? Az ősi maradványok rejtélyes világába kalauzol minket, felfedve a Homo neanderthalensis titkait és életmódját. A koponya sajátos formája és a benne található anomáliák értékes információkat hordoznak az

Egy különleges, szinte sértetlen neandervölgyi koponya digitális vizsgálata új megvilágításba helyezi a neandervölgyi orr kialakulásáról szóló elméleteket. Az altamurai ember koponyáját 1993-ban fedezték fel a dél-olaszországi Altamura közelében egy barlangban. A csontvázat vastag kalcitréteg borítja, ezért a kutatók a helyszínen hagyták, hogy elkerüljék a sérüléseket. A lelet 130 000-172 000 éves, és valószínűleg ott halt meg, ahol ma is fekszik.

Az altamurai ember egyedülálló orrürege

A példány különlegessége, hogy orrürege szinte tökéletesen megőrződött. Ilyen állapotban semmilyen más emberi fosszílián nem maradt fenn ez a kényes anatómiai rész. A kutatás - amelyről egy friss tanulmány számolt be - lehetőséget adott arra, hogy pontos képet alkossanak a neandervölgyiek belső orrszerkezetéről.

Costantino Buzi paleoantropológus megállapítása szerint a neandervölgyi emberek orrnyílása jellemzően széles volt, és az evolúciós folyamat során még inkább megnőtt.

A kiterjedt orr és a széles légutak felmelegítették és párásították a levegőt, mielőtt az eljutott volna a tüdőhöz. A probléma csupán az volt, hogy a finom orrcsontok – mint a rostacsont, a vomer és az alsó orrkagyló – a legtöbb neandervölgyi koponyából hiányoztak, vagy sérültek voltak.

Digitális szondák és 3D-modellek törték meg a csendet

Buzi és csapata egy izgalmas "virtuális paleoantropológiai" projekt keretében tanulmányozta a neandervölgyi leletet. Endoszkópos kamerákkal rögzítették az orrüreg belsejét, és először készítettek 3D-s fotogrammetriai modellt a neandervölgyi orr finom belső csontozatáról. Az elemzés meglepő eredményeket hozott: az altamurai ember orrszerkezete nem mutatott lényeges eltéréseket a modern ember orrától. Noha a neandervölgyiek testfelépítése – rövidebb végtagok és masszívabb törzs jellemezte őket – valóban a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás jele, az orr esetében nem találtak hasonló, egyértelmű mintázatokat.

Todd Rae, a paleoantropológus, arra a következtetésre jutott, hogy az altamurai ember vizsgálata során a korábban három "egyedi" neandervölgyi orrjellegből kettő nem azonosítható. Ez azt jelzi, hogy a neandervölgyi fajon belül valószínűleg sokkal szélesebb anatómiai változatosság létezett, mint amit a rendelkezésre álló töredékes leletek alapján eddig feltételeztek. Ugyanakkor Rae óvatosságra int: a fajon belüli variabilitásra vonatkozó állításait jelenleg szinte kizárólag ez az egyetlen lelet támasztja alá.