Minden eddiginél kedvezőbb áron érkezhetnek villanyautók Magyarországra!

A globális elektromos autópiac dinamikus átalakulásának középpontjában ma már a kínai gyártók állnak: a legfrissebb adatok szerint az eladott elektromos járművek körében háromból kettő kínai modell. Ráadásul a világon használt akkumulátorok háromnegyede is Kínából származik. E trendet kihasználva az európai Stellantis egy közös vállalatot alapított a kínai Leapmotorral, amely elektromos autók gyártására specializálódott. E partnerség révén a kínai startup innovatív technológiai hátterét és kedvező árazását ötvözik a Stellantis jól kiépített európai kereskedői és szervizhálózatával. Ennek köszönhetően az európai vásárlók mostantól kedvező áron juthatnak hozzá modern elektromos járművekhez, amelyekhez teljes körű szerviztámogatás és megbízható márkás háttér társul.
A közelmúltban a kínai autógyártók jelentős előrelépéseket tettek, mind a technológiai innovációk, mind az értékesítési mutatók terén, szoros versenyt folytatva nyugati riválisaikkal. Az ehhez vezető tényezők és események részletes vizsgálatát a "Tényleg szerepet játszott a Covid a kínai autógyártás sikerében?" című elemzésünkben találhatják. A szektor fejlődését pedig remekül illusztrálja az alábbi példa, amely jól tükrözi a kínai ipar dinamikus változásait.
A Stellantis, mint globális autóipari szereplő - többek közt a Fiat, Peugeot, Citroën, Opel, Jeep és Dodge márkák tulajdonosa - egyszerre több fronton támad: többek között az amerikai izomautó piacra saját fejlesztésként kihozta a Dodge Charger Daytona EV-t, de nem hagyta figyelmen kívül a kínai technológiai fejlődést sem.
Ha már mindenképpen kínai akkucellákat kell használni az autókban, akkor jobb, ha maga a gyártás is házon belül van. Ezt ismerte fel 2023-ban az Európában második legnagyobb piaci résszel rendelkező Stellantis csoport, amikor részesedést vásárolt az elektromos autókat gyártó kínai cégben, 2024-ben pedig már közös vállalatot alapítottak a Leapmotorral, mely saját gyártású akkumulátorokat használ autóiban.
Modern technológiai újítások és prémium szintű védelem.
A Leapmotor úttörő megoldása az alvázba beépített akkumulátor technológia, amely nem csupán helytakarékosabb, de optimális energiaelvezetést is lehetővé tesz. Ezzel a megoldással a jármű súlya csökkenthető, ami hozzájárul a dinamikusabb vezetési élményhez, miközben a hatótávolság is jelentősen megnő.
A biztonságra sem lehet panasz, ezt bizonyítja az Euro NCAP értékelése is, amely a felnőttek védelmében 89 százalékos, a gyermekek védelmében pedig 85 százalékos minősítést adott a C10-nek, így a Leapmotor modellje 5 csillagos minősítéssel vizsgázott az európai szabvány szerinti törésteszten.
A versenytársak nem örülnek
Tavaly ősszel néhány európai országban elindult a Leapmotor két modelljének forgalmazása. Az egyik a T03, egy ötajtós, teljesen elektromos kisautó, míg a másik a C10, egy tágas, 4,74 méter hosszú és 1,9 méter széles családi SUV. Ezek a járművek már elérhetők többek között Svájcban, Németországban, Romániában, Spanyolországban és Máltán, ahol az árak is ismertté váltak.
Németországban a T03-as kezdőára 18.900 euró, azaz 7,6 millió forint, míg a C10-est pedig 37.600 eurótól haza lehet vinni, ez forintra átszámítva mintegy 15,1 millió forint.
A Tesla Y Magyarországon 18,9 millió Ft-os alapáron kapható, ami a német piacon található árakkal összevetve 20%-os megtakarítást jelentene, ha a Leapmotor C10 valaha megérkezne hazánkba. Ez a jelentős árkülönbség számos potenciális vásárlót ösztönözhetne arra, hogy alaposabban átgondolják választásaikat.
Nézzünk még egy konkurenst: a BYD kínálatában a Seal U-t tekinthetjük a C10-zel azonos kategóriájú modellnek, melynek kezdőára az alacsonyabb felszereltséggel 18,3 millió Ft, ez még mindig több mint 3 millió forintos különbség.
Az árazás természetesen minden országban eltér, és ebből a szempontból Magyarország inkább felfelé lóg ki a sorból. Németországban például csak 19%-os az áfa, Romániában pedig 5100 eurós állami támogatás jár az elektromos járművekre, így ezekben az országokban biztosan jobban járnak a vásárlók.
A Leapmotor innovatív megoldással rukkolt elő a "hatótávparára": a REEV (hatótávnövelt) hajtáslánccal. Ezek az autók elektromos motorral működnek, de rendelkeznek üzemanyagtartállyal és benzinmotorral is. A benzinmotor nem közvetlenül hajtja a kerekeket, hanem generátorként funkcionál, amely akkor lép működésbe, amikor az akkumulátor energiája csökken, ezzel segítve annak újratöltését. Ezzel a technológiával egy ilyen jármű hatótávolsága akár 950 kilométerre is nőhet!
A kínai csoda nem a véletlen műve, hanem egy hosszú és tudatos fejlődés eredménye.
Az autóipari fejlesztéseket a kínai kormány jelentősen támogatta olcsó hitelekkel, földhasználati engedélyekkel, infrastrukturális beruházásokkal és állami támogatásokkal, de mindezeken túl egy fontos szemléletbeli különbség is szerepet játszott abban, hogy a kínai autóipar ilyen gyorsan tudott fejlődni: az elektromos autót nem a hagyományos értelemben vett "autónak" tekintették, hanem inkább egy guruló mobiltelefonnak, azaz IT eszköznek.
Az IT szektorban a fejlődés üteme valóban lenyűgöző. Kínai vállalatok a számítógépek és mobiltelefonok terén már régóta alkalmazzák az extrém gyors innovációt, és ezt a dinamizmust most az autóiparban is sikeresen kamatoztatják. Az iparág határait feszegetve, új megoldások és technológiák bevezetésével folyamatosan átalakítják a járműgyártást.
Úgy tűnik, a Leapmotor is megugrotta ezt a feladatot - a Leap angolul ugrást jelent - , és tényleg olyan elektromos autót tudott készíteni, mely fejlett, biztonságos és egyben elérhető árú is.