A kézfejünk töredezetté és szárazsá válhat, amikor a levegő hőmérséklete csökken, mert a hideg levegő kevesebb nedvességet tartalmaz, ami kiszárítja a bőrt. Emellett a hideg hatására a vérkeringés is lelassulhat, ami csökkenti a bőr tápanyagellátottságát.

Lecsökken a hőmérséklet, és a kézfejeink egyből úgy néznek ki, mintha éveket öregedtek volna. Kiszáradnak, töredezetté válnak és akár még ki is sebesedhetnek. Megnéztük, hogy miért éppen a kezünk ilyen érzékeny, és hogyan vértezhetjük fel a hideg ellen?

A téli hónapok kíméletlenül próbára teszik kezeinket. Amíg szeptemberben a bőrünk még sima, rugalmas és puha tapintású, addig februárra könnyen kipirosodhat, kirepedezhet és érdesebb lesz, különösen, ha hosszabb ideig tartó fagyokkal nézünk szembe. De ne csüggedjünk, hiszen a tavasz már a küszöbön áll! Ugyanakkor a megviselt kezek regenerálása továbbra is elengedhetetlen, hogy újra visszanyerjék egészséges állapotukat.

A kellemetlen tünetekért elsősorban a nedvességhiány felelős. Ugyanis télen a kinti levegő páratartalma jelentősen csökken, a fűtés pedig még szárazabbá teszi a benti környezetet. Ha pedig a gyakori kézmosással próbáljuk elkerülni a megfázást vagy az influenzát, azzal a bőrben maradt természetes olajokat is eltávolíthatjuk - magyarázza a WebMD.

Nincs olyan testrészünk, amit többet használnánk, mint a kezünket, ráadásul ritkán fedjük el, így közvetlenül ki van téve olyan káros vagy irritáló hatásoknak, mint a hideg, a gyakori kézmosás, a szennyeződés és a kosz. Ezek mind gyengíthetik a bőr természetes védőgátját, és hozzájárulhatnak a kezek kiszáradásához.

A kezeink bőrének felépítése jelentősen eltér a testünk többi részétől. A tenyér és az ujjak, beleértve a hüvelykujj párnáját is, gazdag zsírszövetben és kötőszövetben, ami miatt sokkal puhább és rugalmasabb. Ezen a területen magas az izzadságmirigyek száma, ugyanakkor meglehetősen kevés faggyúmirigy található. Ezzel szemben a kézfej bőre sokkal vékonyabb és érzékenyebb, szinte teljesen mentes a zsírszövettől, és szintén alacsony faggyúmirigy-sűrűséggel bír. Ennek következtében nem képes olyan jól megőrizni a nedvességet, mint a test egyéb részei, így hajlamosabb a kiszáradásra.

A bőrünk téli megpróbáltatásokkal szembeni ellenállóképessége szorosan összefonódik a védőrétegének állapotával. Ezt a védelmet nagymértékben befolyásolják genetikai tényezők. Azoknál, akiknél a bőr védőrétege gyengébb, gyakrabban jelentkeznek az érzékeny bőr jellemzői, mint a viszkető érzés, gyulladások és az ekcéma hajlama. Így az ilyen bőrű egyének télen könnyebben küzdenek a kiszáradás problémájával.

A száraz és repedezett kezek ápolásához elengedhetetlen a bőr természetes nedvességének helyreállítása. Csak a vízivás azonban nem elegendő; fontos, hogy hidratáló krémeket is használjunk, amelyek segítenek megőrizni a bőr nedvességét, így megelőzve annak elpárolgását. Ezen termékek használata nemcsak a bőr egészségét támogatja, hanem ragyogó és friss megjelenést is kölcsönöz. Célszerű már előre gondoskodni a hidratálásról, még mielőtt a bőrön a kiszáradás első jelei megmutatkoznának.

A napi egyszeri kézkrém használata sajnos nem elegendő ahhoz, hogy bőrünk tartósan hidratált maradjon. Minél gyakrabban alkalmazzuk a krémet, annál tovább élvezhetjük a hidratáló hatását; a szakértők szerint ideális esetben napi öt-hat alkalommal érdemes bekenni a kezeinket. A drogériák széles választékában számtalan kézkrémet és testápolót találunk, de a megfelelő termék kiválasztásához érdemes figyelmet fordítani két alapvető összetevőre: az emolliensekről és a humektánsokról van szó. Az emolliensek az elhalt hámsejtek közötti rések kitöltésével segítik a bőr simaságát, míg a humektánsok képesek vízmolekulákat vonzani a környezetből, ezzel növelve a bőr nedvességtartalmát. Ha ezeket az összetevőket keressük, biztosak lehetünk benne, hogy bőrünk sokkal puhább és hidratáltabb lesz.

A gyakori kézmosás során érdemes kímélő szappanra váltani, és a forró víz helyett inkább meleg vizet használni az öblítéshez. Az óvatos törlés után pedig ajánlott azonnal hidratáló krémet alkalmazni. Ezenkívül időnként kézfertőtlenítőt is bevethetünk, hiszen bár az alkoholos alapú fertőtlenítők szárítják a bőrt, a gyakori kézmosók számára ezek még mindig kíméletesebbek lehetnek, mint a szappanos víz.

A kesztyűhasználatra is érdemes külön figyelmet fordítani, hiszen a téli ruházat segít növelni a bőr körüli levegő páratartalmát, ami hozzájárul a bőr nedvességtartalmának megőrzéséhez. Ha azonban a különféle praktikák ellenére bőrünk továbbra is piros, érzékeny vagy akár hámlik is, célszerű bőrgyógyászhoz fordulni. A szakember gyulladáscsökkentő szteroidkrémet írhat fel, és megvizsgálhatja, hogy a száraz bőr mögött esetleg ekcéma vagy pikkelysömör áll-e.