Itt a válasz: ezért nem bukkant eddig a NASA az élet nyomaira a Marson.

A NASA vizsgálata szerint volt olyan időszaka a Marsnak, amikor élet lehetett a felszínén.

Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy miért kopár és lakhatatlan a Mars, amikor a Földön virágzott és virágzik az élet. A NASA kutatói úgy vélik, megtalálhatták a választ: egy új, a Nature-ben megjelent publikációban azt írják, az egyik Mars-járó felfedezése oldhatja meg a rejtélyt. Az adatok arra engednek következtetni, hogy bár korábban voltak folyók a Mars felszínén, a bolygó sorsa az volt, hogy sivatagos égitestté váljon.

A szakemberek úgy vélik, jelenleg minden feltétel adott a Marson az élet kialakulásához, egyetlen dolgot kivéve: a folyékony vizet. A felszínen jelenleg több rover is kutatja, hogy volt-e ősi élet ott, a NASA Curiosity nevű eszköze pedig az év elején olyan felfedezést tett, ami segíthet pontosabban látni a kérdésben: karbonátásványokban gazdag kőzetekre bukkant.

A karbonátok, mint például a Földön előforduló mészkő, szivacsként funkcionálnak: képesek magukhoz vonzani és csapdába ejteni a légkör szén-dioxidját. A NASA tudósai ezért azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatják ezek a kőzetek a Mars múltjáról szerzett tudásunkat.

Edwin Kite, a kutatás vezető szerzője rámutatott, hogy a vizsgálat megállapításai arra utalnak, hogy a Föld különböző időszakaiban és helyszínein léteztek olyan "lakható idők", amelyeket "oázisoknak" nevezhetünk. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a kedvező feltételek inkább kivételes esetek voltak, semmint általános jelenség.

A Földön a szén hosszú időn keresztül rejtőzködik olyan kőzetekben, mint a karbonátok, majd a vulkánkitörések révén ismét a légkörbe kerül. Ez a folyamat kiegyensúlyozott éghajlati ciklust eredményez, amely lehetővé teszi a folyékony víz folyamatos jelenlétét. Ezzel szemben a Marson a vulkáni gázok kibocsátása sokkal alacsonyabb intenzitású, ami megbontja ezt az egyensúlyt. Ennek következtében a Mars hőmérséklete csökken, és az élhetősége is jelentősen csökken.

A modellezési eredmények szerint a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a folyékony víz jelenléte után egy 100 millió éves száraz, sivatagos időszak következett, amely olyan hosszúra nyúlt, hogy szinte lehetetlenné tette bármilyen életforma fennmaradását - számol be róla a Science Alert.

Kite véleménye szerint a Marson, a felszín alatt, még mindig lehet jelen folyékony víz, amelynek nyomaira eddig nem bukkantak. A szakértő úgy gondolja, hogy az ősi élet nyomainak felfedezése szempontjából a legígéretesebb megoldás az lenne, ha a Perseverance rover által begyűjtött felszíni mintákat a Földön elemezhetnénk. Jelenleg azonban ez a lehetőség még nem áll rendelkezésre, és a NASA megszorított költségvetése miatt egyre inkább kérdésessé válik, hogy lesz-e valaha esély ennek megvalósítására.