Megvakult, és sürgős műtétet kellett végezni a szemén; az erdélyi férfi élete hirtelen rémálommá változott.

Nyolc évvel ezelőtt indult Tibor kálváriája, amely örökre megváltoztatta életét. Az erdélyi fiatalember fokozatosan kezdte elveszíteni látását, míg végül teljesen megvakult. Az alapos orvosi vizsgálatok után érkezett a megdöbbentő diagnózis: a szeme mögött egy rosszindulatú daganat fejlődött ki, ami operációt követelt. Az operáció szerencsére sikeres volt, de Tibor életében egy újabb tragédia következett: elvesztette a munkáját, és most segélyből kénytelen élni, ami szinte lehetetlenné teszi számára, hogy megoldja mindennapi szükségleteit.

"Észrevettem, hogy a látásom egyre gyengül, de nem értettem, mi állhat a háttérben. Aztán, szinte egyik napról a másikra, teljesen megvakultam - mesélte Tibor az Indexnek. - Csíkszeredában felkerestem egy szemorvost, aki aztán Debrecenbe irányított egy alaposabb vizsgálatra. Itt derült ki, hogy daganat nőtt a szemem mögött. Hihetetlenül megijedtem, és fogalmam sem volt, mi vár rám ezután."

A bal szemgolyómat sajnos el kellett távolítani, hogy megakadályozzák a tumor terjedését a másik szememre, mert különben komolyan veszélybe került volna az életem. A műtétet Csíkszeredán végezték, és megdöbbentő élmény volt felébredni, majd rájönni, hogy az egyik szemem eltűnt. Egy hetet töltöttem a kórház falai között, és bár az elején nehezen viseltem a helyzetet, az idő múlásával fokozatosan sikerült megbarátkoznom a gondolattal.

A helyiek már többször gyűjtöttek Tibornak, például a műtétre, majd az üvegszemre, amit egy marosvásárhelyi szakember készített el. A szemprotézis olyan jól sikerült, hogy teljesen megegyezik a szeme színével, a viselését már megszokta.

"Eleinte szokatlan élmény volt, többször is megtréfált, de végül sikerült hozzászoknom. Ma már teljesen normálisnak tűnik számomra, hogy üvegszem díszíti az arcomat, és szerencsére a másik szemem teljesen egészséges" - mesélte a férfi.

Tibor korábban a Csíki Hírlapnál dolgozott újságkihordóként, de sajnos a műtétje után elveszítette a munkáját. Az albérletét nem tudta tovább fenntartani, így kénytelen volt hajléktalanszállóra költözni. Szerencséjére a Gyulafehérvári Caritas segítségével végül egy kis garzonlakásba költözhetett, amely új reményt hozott az életébe.

Tibort leszorították a munka világából, és most már nyugdíjat, valamint segélyt kap. Az albérleti díj kifizetése után csupán 1000-1200 lej (80-95 ezer forint) marad a zsebében egy hónapra, ami sajnos alig elegendő az alapvető élelmiszerek beszerzésére.

Igyekszem okosan gazdálkodni a pénzemmel, hiszen a gyógyszerek és a kivizsgálások is jelentős kiadások. A testvérem gyakran segít nekem, főleg azzal, hogy meleg ételt hoz. Édesanyám is beteg, és a szerény nyugdíjából ő is alig bír megélni.

A 40 éves férfi szívében mély vágy él, hogy újra felfedezze Budapest csodáit, ahol utoljára 2017-ben járt. Reményei között ott lapul, hogy találkozik olyan segítőkész ismerősökkel vagy akár ismeretlenekkel, akik segíthetnek neki valóra váltani ezt az álmot.

A műtétem után egy kedves barátom meglepett egy kirándulással, és még hajóztunk is a Dunán. Igazán felejthetetlen élmény volt, és szívből kívánom, hogy újra átélhessem. Erdélyi magyarként különösen sokat jelent számomra az a város a lenyűgöző hídjaival. Jelenleg arra spórolok, hogy eljussak Budapestre - mesélte Tibor.