Több mint 50 ország folytat tárgyalásokat Washingtonnal, de eddig még nem értek el számottevő eredményeket.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, új vámintézkedéseket jelentett be, amelyek soha nem látott mértékben érintik az importtermékeket. Szombattól kezdődően minden behozott áru után 10 százalékos általános vámot kell fizetni, míg szerdától a kiemelt partnerek, mint az Európai Unió és Kína, még magasabb vámokkal szembesülnek. Az EU esetében a vám mértéke 20 százalékra nő, míg Kína esetében ez a szám 34 százalékra ugrik - számol be a Les Echos francia gazdasági lap.
A radikális intézkedések következtében több mint ötven ország indított tárgyalásokat a Fehér Házzal. Az amerikai pénzügyminiszter azonban figyelmeztetett, hogy ezek a megbeszélések hónapokig elhúzódhatnak.
Közben a világ vezetői feszülten kutatják a megoldást: az EU külkereskedelmi miniszterei hétfőn Luxemburgban gyűlnek össze, hogy kidolgozzák az uniós válaszlépéseket. Kína azonnal ellenvámokat hirdetett, míg Izrael és Vietnam haladékot kértek a Trump-adminisztrációtól.
Washington azonban makacsul kitart álláspontja mellett: Howard Lutnick kereskedelmi miniszter egyértelművé tette, hogy nem terveznek halasztást, a vámok bevezetése elkerülhetetlen.
Mivel Trump szerint ezek a lépések szükségesek az "évtizedes igazságtalanságok" korrigálásához.
A Fehér Ház álláspontja szerint a vámok bevezetésének fő célja, hogy kedvezőbb és igazságosabb munkahelyi feltételeket biztosítson az amerikai dolgozók számára, és nem a helyi fogyasztók terheinek növelésére irányul. Ezt Kevin Hassett, a fő gazdasági tanácsadó fogalmazta meg, hangsúlyozva, hogy a várható költségek döntő része a külföldi országokat fogja érinteni, nem pedig az amerikai állampolgárokat.
Ezzel szemben a közgazdászok többsége inflációgyorsulást és a fogyasztás visszaesését jósolja az Egyesült Államokban, mivel az importáruk drágulása közvetlenül érinti a vásárlókat.
Figyelemre méltó, hogy Oroszország és Észak-Korea nem található a vámintézkedések listáján. A Fehér Ház álláspontja szerint ezek az államok már eddig is szankciók alatt álltak, és jelenleg is folynak politikai tárgyalások velük, különösen az ukrajnai konfliktus kapcsán. A globális kereskedelmi rendszer tehát egyre inkább politikai eszközzé alakul, valamint nemzetközi nyomásgyakorlási platformmá válik, miközben számos ország igyekszik kikerülni a Trump-adminisztráció által bevezetett vámtarifák teljes mértékű alkalmazását.
