A Lepencei Strandfürdő megnyitása már a kezdetekkor sem volt zökkenőmentes.

A cikk az Arcanum Újságok segítségével készült.

Visegrád festői táján, 1977 és 2007 között üzemelt a Lepencei Strandfürdő, amely a lenyűgöző dunai panorámájával sok látogató szívébe belopta magát. Az azóta bezárt fürdőről gyakran hallani különböző fejlesztési tervekről, ám ezek megvalósítása sajnos nem igazán halad előre. Jelenleg inkább a legfrissebb fejleményekkel foglalkozunk, amelyek sajnos nem mindig biztatóak (a részletekért kattints ide).

A korabeli újságcikkek tanúsága szerint a strandfürdő első évei korántsem voltak problémamentesek. Számos tényező miatt a megnyitás folyamata éveken át elhúzódott.

A terület geológiai sajátosságai ígéretesnek bizonyultak, így 1971-ben megszületett a döntés, hogy a Lepence-völgyben termálkutat fúrnak, kifejezetten fürdőfejlesztési célra. A hévízkutat tervező Dr. Dobos Irma a Hidrológiai Tájékoztató című szakmai folyóiratban ekkoriban a következőket jegyezte meg:

A kutatófúrás létrehozásának ötlete szorosan összekapcsolódott a Dunakanyar idegenforgalmának folyamatos növekedésével. A leányfalui és szentendrei strandfürdők példái világosan tükrözik, milyen jelentős vonzerőt képviseltek az 1968-ban és 1972-ben létesített hévízkutak. A VIKUV kezdeményezés mögött olyan fontos szervezetek álltak, mint a Pilisi Parkerdőgazdaság, a Visegrádi Községi Tanács, a Dunakanyar Intéző Bizottság és a Központi Földtani Hivatal, akik nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatták a projektet.

A kutatófúrás folyamata már a kezdetektől fogva rendkívül elhúzódott, de végül 1973. május 2-án nekiláttak a munkálatoknak. A siker nem érkezett azonnal: csak szeptemberben bukkantak rá a termálvízre, mintegy 1200 méter mélységben. Ekkor egy lenyűgöző, 40 Celsius-fokos víz tört fel a föld alól, amely igazi áttörést jelentett.

Dr. Dobos Irma így fogalmazott: "A víz kémiai összetétele alapján az egyszerű hévizek kategóriájába sorolható, jellemzően alacsony alkáliatartalommal bíró, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víz. E víz különlegessége, hogy jelentős mikroelem- és szabad szénsavtartalommal rendelkezik. A kitermelhető hévíz mennyisége és minősége ideálisan alkalmas strandfürdők melegvíz-ellátására, és a Lepence-völgyben már el is kezdődtek a hasznosítási munkálatok e cél érdekében."

A Pest Megyei Hírlap 1973 őszén már a következő évben tervezett nyitásról számolt be. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság megbízásából Zsuffa András építész készítette el a jellegzetes, kaszkádos medencés fürdő terveit, amelynek látványterve 1975-ben került publikálásra (az alábbi képen látható). Azonban hamar világossá vált, hogy az elképzelést első nekifutásra nem sikerül megvalósítani.

1975 tavaszán, szintén a Pest Megyei Hírlap közölte a jó hírt: 1975. augusztus 20-án lesz az erdei strandfürdő megnyitása. Ekkorra még csak a 33 méteres medence és a gyerekpancsoló átadását ígérték. Néhány hónappal később azonban már arról írtak, hogy csúszik az átadás, bár egy fotó alapján akkor már valóban zajlott a medence építése. "Közbeszólt a dunai árvíz, és így körülbelül egy hónappal eltolódnak a munkák" - írták, de végül ez nem csak egy hónappal tolódott el.

1976 nyarán már szinte biztosra vehettük a strandfürdő megnyitását, ám a várva várt eseményre csak 1977. augusztus 1-jén került sor, amikor is az első két medencét birtokba vehették a látogatók. Bár a medencék száma korlátozott volt, és a nyár végi nyitás sem kedvezett a látogatottságnak, a fürdő mégis vonzotta a vendégeket, akik közül napi 1500-an keresték fel azt. A további medencék építését 1980-ra tervezték, de a megvalósítás nem ment zökkenőmentesen; így végül csak az 1982-es szezonra alakult ki a fürdő teljes kínálata.

Akkoriban hatalmas népszerűségnek örvendett a strandfürdő. Kánikulai napokon 5000 vendég is megfordult a létesítményben, sokszor már inkább a zsúfoltság jelentett gondot.

A jelenlegi tulajdonos tervei szerint egyébként felújítanák a fürdőt, de a korábbi elképzelésekhez képest kisebb volumenű fejlesztésben gondolkodnak. Ezen felül luxusvillákat is kialakítanának ezen a területen.