Sebestyén József utolsó szavai mélyen megérintették mindazokat, akik ismerték és szerették őt. Az életének végén megfogalmazott gondolatok nemcsak személyes vallomásként, hanem egyfajta üzenetként is értelmezhetők, amelyek a szeretetről, a bátorságról és
A Magyar Nemzet legújabb cikkében foglalkozik Sebestyén József, ukrán-magyar kettős állampolgár tragikus halálával, amely Ukrajnában, még mindig tisztázatlan körülmények között történt. Az írás számos kérdést vet fel az esettel kapcsolatban, és részletezi a körülményeket, amelyek eddig nem kaptak egyértelmű magyarázatot.
A kormánypárti lap azt írta, hogy Sebestyén József nővére elmondta, mik voltak a férfi utolsó szavai. A lap állítása szerint július 6-án, élete utolsó napján a férfi valamelyest összeszedte az erejét, evett, és a mosdóba is kiment, aztán hirtelen összeomlott. Az édesapja rosszat sejtett, ezért bement fia kórtermébe, de Sebestyén József akkor már fuldoklott. Amikor meglátta az édesapját, annyit mondott:
Jaj, apu, segíts, meghalok!
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a család még mindig mély sokkban él, és a férfi testvére, Márta, kifejezte, hogy képtelen elengedni az öccse gyilkosainak tettét.
A magyar kormány július 15-én kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik Orbánék szerint felelősek Sebestyén József haláláért. Szerdán Ukrajna bejelentette: teljes körű vizsgálatot indítottak a július 6-án meghalt férfi ügyében - a már folyamatban lévő vizsgálatot a kijevi elnöki hivatalban koordinálják, és több nyomozószerv is részt vesz benne.
Az ukrán-magyar kettős állampolgár - az ukrán hadseregbe való mozgósítása és kiképzése után - egy kórházban vesztette életét, az esetet azonban számos bizonytalanság és ellentmondás övezi.
Cikkünkben három olyan férfi történetét ismerhetjük meg, akik az ukrán hatóságok elől rejtőzködnek, és már évek óta Kárpátalja gyönyörű tájain keresnek menedéket. Az őszinte beszámolójuk betekintést nyújt abba, hogyan alakította át életüket a folyamatos félelem és a kényszerű bújkálás.
