Közkegyelem iránti kérelmet nyújtanak be a Pride felvonulás résztvevői – a végső döntés Pintér Sándor kezében van.

Tényi István közérdekű bejelentés keretében fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, kérve a kormányt, hogy indítványozza a "Büszke Budapest - szabadságünnep" rendezvény résztvevői számára a közkegyelem elrendelését. Beadványában hangsúlyozta, hogy a rendezvény jogi minősítése vitatott, mivel a rendőrség tiltott gyűlésnek nyilvánította azt, és a részvétel esetleg szabálysértésnek minősülhet. Tényi érvelése szerint a tömeges részvétel miatt a szabálysértési eljárások túlzottan megterhelnék a hatóságokat, így indokolt lenne a közkegyelem bevezetése.

Tényi István, aki rendszeresen él a hatósági bejelentések lehetőségével, legújabb kezdeményezésével Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult. Kérését a közérdekű bejelentések keretében fogalmazta meg: arra szólítja fel a kormányt, hogy terjessze elő az Országgyűlés elé a közkegyelem bevezetésére vonatkozó javaslatot, különösen azok számára, akik részt vettek a június 29-én megrendezett "Büszke Budapest - szabadságünnep" eseményen.

Beadványában Tényi arra utal, hogy a rendezvény jogi helyzete kétséges volt. A Kúria egy június 20-i határozatában megállapította, hogy a Pride napjára tervezett demonstráció célkitűzései között szerepelt a transznemű személyek jogainak védelme is, amely véleménye szerint felvetett bizonyos aggályokat a gyülekezési jog és a gyermekvédelmi törvények esetleges megsértésével kapcsolatban.

A rendőrség többször is elutasította a gyűlés bejelentését. Ezt követően Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a főváros önkormányzata civil szervezetekkel együttműködve rendezvényként valósítja meg az eseményt.

Karácsony Gergely véleménye szerint az esemény nem volt sem demonstráció, sem pedig Pride-felvonulás, és nem tartalmazott szexuális jellegű elemeket, vagy kamionos felvonulást sem. Ő úgy értékeli, hogy csupán egy városi megemlékezés zajlott a magyar szabadság napján. Ezzel szemben a rendőrség másképp látta a helyzetet, és azt állította, hogy a rendezvény sérti a gyülekezési törvényt, így tiltott gyűlésnek minősítette.

Tényi emlékeztetett, a tiltást a szervezők nem támadták meg bíróságon, így az hatályossá vált június 27-én. Az eseményen mégis sokan részt vettek, noha a rendőrség jelezte: a tiltott gyűlés szervezése és az arra való buzdítás bűncselekménynek minősül.

A szabálysértési törvény értelmében jogsértést követ el az a személy is, aki részt vesz egy ilyen tiltott gyűlésen, különösen abban az esetben, ha a rendőrség már előre figyelmeztette a rendezvény tilalmára. Jelenleg a hatóságok vizsgálják, hogy kik voltak a résztvevők a szervezésben, és milyen büntetőjogi következmények merülhetnek fel.

A rendszerváltás óta mindössze négy alkalommal fordult elő hasonló helyzet. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában világossá tette, hogy a közkegyelem kihirdetése kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés szabadon dönthet arról, mikor és milyen feltételek mellett alkalmazza ezt a jogi eszközt.

Tényi arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendezvényen tapasztalható tömeg miatt a szabálysértési eljárások lefolytatása jelentős terhet jelentene a hatóságok számára. Véleménye szerint ezért indokolt lenne, ha az érintett személyek közkegyelemben részesülnének, mentesítve ezzel őket az eljárások alól.

A budapesti Pride rendezvény után Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, kifejtette véleményét a történtekről. A politikai vezető hangsúlyozta, hogy a Pride esemény Brüsszel által diktált utasítások alapján zajlott, ami szerinte rávilágít arra, hogy mi történne, ha nem az ő kormányuk irányítaná az országot. Ezen kívül megjegyezte, hogy bár a rendezvényen sokan részt vettek, a 2022-es "gendernépszavazás" 3,7 milliós részvételi arányával nem tudják felvenni a versenyt.