Komáromban egy különleges konferenciát tartottak, amely a felvidéki gályarabok emlékének szentelődött. Az esemény célja, hogy felidézze és megörökítse a gályarabok történetét, akiknek sorsa mélyen beágyazódott a helyi kultúrába és történelembe. A résztvev

Hideghéthy Andrea, a Szlovákiai Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója, valamint dr. Bóna Zoltán, akiket Bartalos Nikolas örökített meg a lencséje által (Fotó: Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)

A Magyar Református Missziói Alapítvány, együttműködve a felvidéki M.A.G Polgári Társulással, valamint a Szövetség a Közös Célokért és a Calvin János Teológiai Akadémia támogatásával, június 21-én, szombaton konferenciát rendezett Komáromban. Az esemény helyszíne a Calvin János Teológiai Akadémia Könyvtára volt, ahol a résztvevők értékes eszmecserékre és tapasztalatcserére kerülhetett sor.

"A magyarokat németté kell tenni..." - A nemzeti identitás erőszakos formálása a 17. században és annak 21. századi változatai című konferencia célja az volt, hogy emléket állítson azon felvidéki - vagy a Felvidékhez kötődő - vértanúknak, akiket identitásuk miatt üldöztetés ért, gályarabságra hurcoltak, vagy erőszakos identitásváltásra kényszerítettek.

Az elhangzott előadások egyben lehetőséget nyújtottak arra, hogy átfogóbb képet kapjunk a XXI. századi Európában tapasztalható, a nemzeti identitásra irányuló támadások következményeiről.

A konferenciát dr. Bóna Zoltán református lelkész, újságíró, teológus, a Theologiai Szemle főszerkesztője nyitotta meg, aki köszöntőjében felvázolta az esemény témájának történeti és jelenkori jelentőségét.

Köszöntőjében hangsúlyozta a rendezvény közösségi és történelmi jelentőségét, kiemelve Kardos Péter elkötelezett munkáját a gályarab emlékek megőrzése érdekében. Emlékeztetett a témához kapcsolódó korábbi eseményekre is, mint a nápolyi tanulmányút és a kopjafaállítás, melyek nemcsak a múlt hőseinek tiszteletet adnak, hanem a jelen identitáskeresésének mélyebb megértését is szolgálják.

Kiemelte:

Az ilyen típusú események alapvető célja, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen mély nyomot hagytak a magyar protestantizmus történetében az évszázadokon át tartó üldöztetések. Ezek az élmények napjainkban is releváns kulturális és vallási dilemmákat generálnak, amelyek tovább formálják közösségünket.

Dr. Somogyi Alfréd, az apácaszakállasi református gyülekezet lelkipásztora és a Szövetség a Közös Célokért elnöke sajnálatos módon betegség miatt nem tudta személyesen képviselni magát az eseményen. Köszöntő szavait Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója közvetítette a résztvevők felé.

Emelte ki:

Az együttműködés fundamentuma a kölcsönös bizalom és elköteleződés, ami lehetővé tette, hogy a mai komáromi összejövetel igazán inspiráló hátteret nyújtson a közös eszmecserének.

A bevezető gondolatokat követően négy izgalmas előadás tárta elénk a történelmi, társadalomtudományi és politikai aspektusok sokszínű megvilágítását.

Dr. Buza Zsolt református lelkipásztor és egyháztörténész legújabb előadásában, amely a „Pozsonyi vértörvényszékek” címet viseli, a 17. századi pozsonyi bíróságok történetének mélyebb rétegeit tárta fel. Az előadás során világossá vált, hogy e bíróságok nem csupán jogi intézmények voltak, hanem a protestáns lelkipásztorok és tanítók vallási üldözésének színhelyei is. Az előadó részletesen bemutatta azokat a sorsokat, amelyeket a hitük miatt üldözött egyházi személyek éltek át: sokukat meghurcoltak, száműztek, vagy akár gályarabságra is ítéltek, ezzel felvillantva a vallási tolerancia hiányának sötét időszakát a magyar történelemben.

Az előadó alaposan feltárta az eljárások mögötti összetett hátteret, kiemelve a politikai és vallási indítékokat, továbbá hangsúlyozta az áldozatok rendíthetetlen kitartását és szilárd hitét a nehézségek idején.

A konferencia második előadója Hollik István, magyarországi politikus, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője volt, aki "Az Európai Unió viszonya a tagállamok szuverenitásához, illetve a nemzeti kisebbségek védelméhez" címmel tartott előadást.

Előadásában hangsúlyozta, hogy az európai integráció mostanra birodalmi ambíciókká alakult, amely a hatalom túlságosan központosított gyakorlásával veszélyezteti a tagállamok szuverenitását. Véleménye szerint az Európai Unió működése egyre inkább elveszíti funkcionális jellegét, hiszen "a tagállamok már nem az Uniótól kapnak segítséget, hanem annak kiszolgálóivá váltak."

A politikai figura éles kritikával illette a "lopakodó jogalkotást", valamint a migrációval és a válságkezeléssel kapcsolatos stratégiákat. Emellett kifejezte aggodalmát Ukrajna EU-csatlakozásának irányába tett lépések miatt is. Szerinte a közösséget korábban összetartó jólét és béke mára veszélyben van, ezért sürgeti, hogy az Európai Uniót újra a gazdasági együttműködés talajára állítsák, ahol a tagállamok érdekei kerülnek a középpontba.

A konferencia harmadik előadásában dr. Gyurgyík László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet szociológusa, a felvidéki magyarság létszámának alakulását vizsgálta 1921-től 2021-ig terjedő időszakban. Részletes statisztikai és demográfiai elemzések révén feltárta az asszimilációs folyamatok jellemző tendenciáit, rávilágítva a közösség identitásának megőrzésével és a nyelvi kihívásokkal kapcsolatos aktuális problémákra.

Előadásában hangsúlyozta, hogy a magyarság arányának alakulása a rendszerváltás óta folyamatos csökkenést jelez, és 2021-re már alacsonyabb szintet ért el, mint 1950-ben.

Az asszimiláció, a természetes fogyás, a migráció és a népszámlálási metodika egyaránt befolyásolják a demográfiai folyamatokat.

Az előadó részletesen bemutatta a nemzetiségváltás generációkon átívelő mechanizmusait, és kitért a vegyes házasságok, az iskolaválasztás és a nyelvtudás szerepére is. Mint megfogalmazta: "a szlovákiai magyar lakosság torz szerkezeti mutatókkal rendelkezik" - vagyis a településszerkezet, a korösszetétel, a termékenység és az iskolai végzettség mutatói egyaránt kedvezőtlen képet festenek.

A konferencia záróelőadását dr. Lévai Attila csicsói református lelkipásztor, egyetemi oktató tartotta, aki dr. Somogyi Alfréd - a rendezvény egyik szervezője - betegsége miatt az ő előre elkészített prezentációját tolmácsolta "A felvidéki gályarabok emlékezete" címmel.

Előadásában a történelmi emlékezet izgalmas aspektusait vizsgálta, kiemelve azokat az embereket, akik hitük és nemzeti identitásuk védelmében szenvedtek üldöztetést.

Az előadás fókuszában a XVII. századi gályarabper felvidéki aspektusai álltak, különös figyelmet fordítva arra, hogy a meghurcolt lelkészek többsége a mai szlovákiai településekhez kapcsolódott. Az előadó részletesen bemutatta a szenvedett prédikátorokat, miközben hangsúlyozta az emlékezetápolás fontosságát és szerepét a közösségek életében. Kiemelte, hogy a különböző gyülekezetek milyen formákban őrzik e hithősök emlékét, például emléktáblák, rendezvények és templomépítések révén. Ezen túlmenően, a gályarab emlékút létrehozása is hangsúlyos szerepet kapott a megemlékezések során.

A konferencia zárszavát dr. Bóna Zoltán mellett Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója mondta. Beszédében háláját fejezte ki a szervezők, előadók és résztvevők együttműködéséért, és hangsúlyozta, hogy a gályarab prédikátorok felvidéki emlékezete közös gondolkodást indított el.

Kifejtette:

Komáromban is létrejön egy különleges emléktábla, amely méltó módon fog megemlékezni a hitvallók előtt.

A SZAKC ügyvezető elnöke kifejezte háláját mindazoknak, akik részt vettek a rendezvény tartalmi és gyakorlati előkészítésében, különösen kiemelve dr. Somogyi Alfréd fontos üzenetét. Ezek az emlékek hozzájárulnak a közösségi identitás megerősítéséhez, amely a XXI. századi fennmaradás kulcsa - emelte ki Hideghéthy Andrea. Végül beszélt a folyamatban lévő Duray Miklós síremlék ügyéről is, hangsúlyozva, hogy reméli, az ilyen közös célok érdekében született együttműködések a jövőben is folytatódnak majd.

A konferenciát követően a szervezők egy bensőséges szeretetvendégségre várták a résztvevőket. Az ízletes ebéd a helyi Bella étterem hangulatos teraszán zajlott, ahol baráti beszélgetések mellett élvezhették a finom ételeket. A délután folyamán pedig egy különleges közösségi program keretében felfedezhették a komáromi erőd impozáns falait és történelmi titkait, így gazdagítva élményeiket.

Az eseményről nemsokára egy különleges képriporttal is szolgálunk!