A kisebbségi tapasztalatok gazdag szövetet alkotnak, amelyben az identitás keresése és megélése szorosan összefonódik az irodalmi hagyományokkal. Ezek a tapasztalatok nem csupán a közösségek kulturális örökségét tükrözik, hanem egyben a különböző nézőpont

A Hungarológiai Közlemények 2025. évi második száma a kisebbségi tapasztalat, az identitás és az irodalmi hagyomány különféle értelmezéseit állítja középpontba. Thomka Beáta Kockázatot vállaló, értékközvetítő folyóirat-szerkesztők című tanulmánya a hetvenes és kilencvenes évek közötti Kelet-Európában a kultúrák közötti közvetítés irodalom- és sajtótörténeti kérdéseit tárgyalja, a Tiszatáj, a Jelenkor és Mozgó Világ orientációjának bemutatásával. Virág Zoltán Értéktulajdonítás és áthagyományozás című írása Ilia Mihály szerteágazó közvetítői és mentoráló tevékenységét mutatja be, különösen a Bosnyák Istvánnal folytatott, több évtizeden átívelő levelezés tükrében. Mikola Gyöngyi Nikola Milošević Sesztov-esszéje az Új Symposionban című tanulmányában az 1965-ben közölt esszé jelentőségét elemzi, rávilágítva arra, miként illeszkedett a folyóirat korai jugoszlávcentrikus orientációjába, és miért lehetett fontos a szerkesztők számára Sesztov munkássága. Földes Györgyi Szürrealizmus és magyar zsidó alkímia című tanulmányában Leonora Carrington The Stone Door című regényének alkímiai, kabbalista és mitikus szimbólumrendszerét elemzi, különös tekintettel annak magyar és zsidó vonatkozásaira. Mudriczki Judit A holokauszt kertészi poétikájának idegensége. Gondolatok a Sorstalanság két angol fordításának megítéléséről című írása a fordítások befogadástörténeti sajátosságait vizsgálja, és arra mutat rá, miként tükröződnek bennük a célnyelvi és forrásnyelvi elvárások különbségei. Paschall Margareta Veza Canetti élete és munkássága című tanulmányában a két világháború közötti osztrák írónő elfeledett, majd újrafelfedezett életművét mutatja be, amelyben az új tárgyiasság esztétikája és a női társadalomkritikai hang szólal meg. Rudaš Jutka Sorsesemény és élettapasztalat Edith Bruck regényeiben című tanulmányában azt mutatja be, miként válik a holokauszt traumája a magyar-zsidó származású, olaszul író Edith Bruck élettörténetében és műveiben sorseseménnyé.

A nyelvváltás tapasztalata új perspektívát nyújt, amely lehetővé teszi a történelmi múlt és az identitás fejlődésének távolságtartóbb bemutatását. Papp Ágnes Klára Az öregség mint minoritástapasztalat a Kádár-kor magyar irodalmában című írásában Szabó Magda és Déry Tibor műveiben az öregséget kiszolgáltatott állapotként bemutató szövegeket elemzi. Rávilágít arra, hogyan jelennek meg a társadalmi-politikai, történelmi és emlékezeti összefüggések a korszak prózájában. Medve Zoltán "Beteg vagyok. Semmi kétség" című tanulmányában a betegségirodalom és a betegségtematizáló irodalom sajátosságait vizsgálja. Megállapítja, hogy míg a magyar szövegekben az egyéni tapasztalat kerül középpontba, a horvát példákban a társadalmi háttér hangsúlyosabb szerepet kap. Tapodi Zsuzsa Ábel-reminiszcenciák című írásában a kortárs erdélyi irodalom Tamási Áron Ábel-trilógiájára tett reflektálását elemzi, különös figyelmet fordítva a vidéki élet és a romantikus székelykép kritikus megközelítésére, valamint a közös motívumokra és nyelvi sajátosságokra, amelyek miatt az Ábel-trilógia hipertextusaként való értelmezésük elkerülhetetlen. Utasi Anikó Gyerekek és gyermekkor a jugoszláviai magyar népmesékben című írása a gyermekhősök és a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolását elemzi Penavin Olga gyűjtései alapján, és összeveti más magyar és nemzetközi mesekincsekkel.

A Hungarológiai Közlemények főszerkesztője Toldi Éva, aki szakmai irányítással biztosítja a lap színvonalát. A folyóirat megjelenését a Bethlen Gábor Alap, valamint a Szerb Köztársaság Tudományügyi Minisztériuma támogatja, így nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismert kiadványról van szó. A szerbiai tudományos folyóiratok között kiemelt nemzeti jelentőségűnek számít, és a nemzetközi Erih Plus listán is szerepel. Az elektronikus változata elérhető a folyóirat hivatalos weboldalán: [Hungarológiai Közlemények](https://hungarologiaikozlemenyek.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/index), valamint a nemzetközi CEEOL adatbázisban is megtalálható: [CEEOL](https://www.ceeol.com/search/journal-detail?id=1792).

Természetesen! Itt van egy egyedi változat a "Nagy György Virág" kifejezésre: **György Nagy Virág** Ha szeretnél további információkat, vagy más formátumot, kérlek, jelezd!

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

Természetesen, íme egy egyedi megfogalmazás a felugró reklámokkal kapcsolatban: * azok a hirdetések, amelyek váratlanul bukkannak fel a képernyőn, és gyakran megszakítják a felhasználói élményt.

Az, hogy nem tudod teljesen átolvasni az előfizetőknek szánt cikket,

* a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács - a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva - évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Támogassuk egymást! Mindössze napi húsz dinár (0,17 euró) ellenében válhatsz a Szabad Magyar Szó előfizetőjévé. Ezzel nemcsak megszabadulsz a zavaró reklámoktól, hanem hozzáférést nyersz a Plusz rovatban megjelenő exkluzív cikkekhez is. Ezzel a lépéssel te is hozzájárulsz ahhoz, hogy a Szabad Magyar Szó továbbra is a legnépszerűbb vajdasági magyar portál maradjon, és hogy még több helyi aktualitásról tájékoztathassunk!

U.i. Amennyiben a létszámunk meghaladja a kétszáz előfizetőt, ígérem, még az olvasószerkesztő alkalmazásának bevezetését is komolyan mérlegeljük!