Kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság azt a férfit, akit jogszerűtlenül állítottak elő a rendőrség munkatársai.

A történet egy harcias és neveletlen kutya kalandjával kezdődik, aki igazi rémálommá vált a lakóközösség számára. A kutya félelmet keltett a környéken, ám a meglepő fordulat az, hogy nem a kutya gazdái kerültek a rendőrség látókörébe, hanem az egyik szomszéd, aki a kutyás incidensek miatt panaszkodott. A gazdik zaklatással vádolták meg őt, ami újabb bonyodalmakat szült a már amúgy is feszültséggel teli helyzetben – erről számolt be a Helsinki Bizottság.

A budapesti társasház lakói között feszültség alakult ki egy harci kutya miatt, amely póráz és szájkosár nélkül szaladgált az udvaron. A helyzet egyre aggasztóbbá vált, így a lakók végül úgy döntöttek, bejelentést tesznek az önkormányzatnál, kérve a kutya gazdáját, hogy tartsa be a felelős ebtartás szabályait. A dolgok azonban váratlan fordulatot vettek, amikor a kutya gazdája ellencsapásként feljelentést tett az egyik bejelentő szomszéd ellen a rendőrségen, ami tovább fokozta a feszültséget a közösségben.

A kutya gazdái, anya és lánya zaklatásra panaszkodtak a kerületi rendőröknek. Azt állították, hogy a férfi rendszeresen utánuk járkál a kutyasétáltatásnál, és provokálja a házi kedvencüket például úgy, hogy "csávogó hangot ad ki a bejárati ajtajuk előtt".

A rendőrség nyomozást indított a férfi ellen, akinek otthonában, majd munkahelyén is feltűntek a hatóság emberei. Azonnal előállították, anélkül, hogy tájékoztatták volna őt arról, mivel gyanúsítják.

A férfi mezítláb állt a fogda hideg cementpadlóján, miközben a várakozás órái lassan elhúzódtak. Végre elérkezett a pillanat, amikor megtudta, mivel gyanúsítják, de a magyarázat hiánya csak növelte a feszültséget. Furcsa volt, hogy egy viszonylag apró ügy miatt nem lehetett írásban behívni a rendőrségre; az eljárás minden logikát mellőzött. A kihallgatás gyorsan lezajlott, szinte szavak nélkül, mint egy elfeledett színdarab utolsó felvonása. A végén a férfi, akinek a szíve még mindig hevesen dobogott, panaszt tett a gyanúsítás ellen, majd, mint akit egy álomból ébresztenek, elengedték. Az ajtó nyikorgása mögött csak a kérdések maradtak: miért is történt mindez?

A férfi gyanúsítás elleni panaszát - meglepő módon - az ügyészség azonnal megalapozottnak minősítette, ami azt jelenti, hogy a rendőröknek nem lett volna szabad büntetőeljárást indítaniuk vele szemben. Még inkább rendkívüli, hogy a Magyar Helsinki Bizottság által benyújtott panasz nyomán a kerületi rendőrkapitány is elismerte: az előállítás jogsértő volt.

Eközben a teljesen megalapozatlan büntetőeljárást is megszüntették. Azonban ezt megelőzően a kapitányság megkereste a kerületi önkormányzat polgármesterét. A levélben tényként közölték, hogy a férfi, mint "elkövető", zaklatás vádjával áll folyamatban, és érvelésük szerint a férfi "viselkedése kedvezőtlen hatással van a lakókörnyezetére". Ez különösen hátrányosan érintette azt a férfit, aki önkormányzati lakásban él családjával, mivel éppen az ingatlan megvásárlására készültek.

Egy férfi jogorvoslatért folyamodott a bírósághoz, és a Fővárosi Törvényszék teljes mértékben egyetértett a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének érveivel. A bíró háromféle személyiségi jogsértést állapított meg. Az ítélet szerint a rendőrség kárt okozott azzal, hogy minden előzetes értesítés nélkül elvitte őt a munkahelyéről. Ezen túlmenően az emberi méltóságát is megsértették, amikor alaptalanul bűncselekménnyel gyanúsították. Végül, a bíróság kimondta a jó hírnév sérelmét is, mivel a rendőrök, az ártatlanság vélelmét figyelmen kívül hagyva, már az eljárás kezdeti szakaszában megkeresték a helyi önkormányzatot, és téves információkat adtak át neki.

A bíróság nemcsak a jogsértések tényét állapította meg, hanem egy egymillió forintos sérelemdíjat is megítélt a férfi számára.