Jeremy Clarkson és Andrew Lloyd Webber is a gazdák védelmére keltek, akik kétségbeesetten küzdenek a megélhetésükért.

"Nincsenek gazdák, nincs étel!" - skandálták a London felé tartó, körülbelül tízezer fős farmercsoport tagjai. A brit mezőgazdasági közösséget az új költségvetés tervezete, amely az öröklési illeték alá eső vagyon értékének csökkentését célozza, rendkívül felháborította. A gazdák aggódnak, hogy ez a lépés megnehezíti számukra földjeik és gazdaságaik átadását gyermekeiknek, ezzel pedig komoly veszélybe sodorja az egész ágazat jövőjét.

Az új munkáspárti kormány által bevezetett intézkedések értelmében a gazdaságok örököseinek mostantól nem csupán a hárommillió font értékhatár felett kell illetéket fizetniük, hanem már az egymillió fontot elérő birtokok után is. Ezt a sokadik generációs gazdák között sokan úgy értelmezik, hogy a gazdálkodás folytatása már nem lesz lehetséges, és így elveszíthetik családi farmjaikat. „Ha a nagyszüleim április előtt hunynak el, akkor mentesülünk az illetékfizetés alól, viszont ha április után, akkor hétszázezer és egymillió font közötti összeget kell majd kifizetnünk” – nyilatkozta az egyik gazda a The Guardiannek.

Keir Starmer miniszterelnök érve az, hogy az illeték csak "nagyon keveseket" érint majd, 550 farmot évente. A gazdaszervezetek szerint viszont 70 ezret.

A kormány támogatói szerint azokat adóztatják, akik úgymond "azért mentették át földbe a vagyonukat, hogy ne kelljen öröklési illetéket fizetniük".

A BBC Jeremy Clarksonnak, a Top Gear egykori házigazdájának címezte ezt a provokatív kérdést, aki később a farmjáról készült sorozattal is jelentős népszerűségre tett szert az Amazonon. A gazdák érdekeit védő, de gyakran provokatív megjegyzéseiről ismert médiaszemélyiség hevesen reagált, és visszakérdezett: "Mióta lett a BBC ennek a pokoli kormánynak a szószólója?" A tiltakozók oldalán Sir Andrew Lloyd Webber, a neves zeneszerző is kifejezte támogatását.

A demonstrálók egy csoportja Bill Gates nevét is felhozta, akit a Microsoft milliárdos alapítójaként ismerünk. Érdekes, hogy a gazdasági óriás "szokatlan módon" a mezőgazdaság iránt mutat érdeklődést, és világszerte jelentős mennyiségű termőföldet vásárol. Az Egyesült Államokban ő a legnagyobb földtulajdonos, hiszen összesen 275 ezer hektárral rendelkezik.

"Lehetséges, hogy a közeljövőben laboratóriumban előállított húsokat és rovarokat fogunk fogyasztani" - nyilatkozta egy demonstráló. Gates a kritikákra úgy reagált, hogy célja a mezőgazdaság hatékonyságának növelése és új munkahelyek létrehozása.

Korábban állítása szerint az állategészségügyre fordított forrásokat azzal a céllal hasznosította, hogy vakcinák és diagnosztikai eljárások révén "a világ legszegényebb gazdáit támogassa". Ennek érdekében például a brit kormány segítségével olyan innovatív technológiákba fektetett be, amelyek magasabb tejhozamú szarvasmarhákat, több tojást termelő tyúkokat, valamint az aszállyal szemben ellenálló növényfajtákat eredményeznek.

A brit gazdák egyre inkább felháborodnak a klímaaktivisták viselkedésén, akik az agráriumot egyfajta "szén-dioxid-kibocsátó mumusként" tüntetik fel. Miközben Nagy-Britannia a globális szén-dioxid-kibocsátás mindössze egy százalékát produkálja, ennek az ágazatnak csupán a tizedét, és ezen belül is az állattenyésztés felel a kibocsátás jelentős részéért, amely kevesebb mint kétharmadát teszi ki a mezőgazdasági szektor emissionsának. Néhány évvel ezelőtt a gazdák érdekvédelmi szervezetei részletes kiadványban próbálták megcáfolni ezeket a rágalmakat, igyekezve világossá tenni, hogy...

A szigetország különleges földrajzi és éghajlati viszonyai, valamint a tehenek takarmányozására alkalmazott innovatív módszerek révén jelentősen alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátást produkálnak, mint a világ többi részén. Ez a fenntartható megközelítés hozzájárul a környezetvédelmi célok eléréséhez és a globális felmelegedés mérsékléséhez.

Jelenleg azonban nem ez a fő aggodalom, hanem inkább az, hogy miként tudják átadni a gazdaságaikat a következő nemzedéknek.