Izraelben 63 év elteltével ismét napirendre kerülhet az akasztás, és a Hamász terroristái lehetnek az, akiknek e szankcióval kell szembenézniük.

Az utolsó, akit Izraelben felakasztottak, Adolf Eichmann volt, az SS főtisztje, aki kulcsszerepet játszott a holokauszt megvalósításában és irányításában.

Az izraeli ügyészek nyilatkozata szerint azokat a Hamász terroristákat, akik 2023. október 7-én ártatlan civilek ellen elkövetett gyilkosságok, erőszakos cselekmények és kínzások miatt felelősek, kivégzés várja. A hírszerző ügynökségek folyamatosan azon dolgoznak, hogy a terrortámadás során és azt követően összegyűjtött bizonyítékokat alaposan átvizsgálják és elemezzék.

Az ügynökök meggyőző vádpontokat állítottak össze több elkövetővel szemben, nem csak tanúvallomásokra, hanem fizikai bizonyítékokra is alapozva, mint a lefoglalt laptopok, mobil telefonok és videófelvételek és több tízezer fénykép. Ezek alapján legalább 22 Hamász tagot fognak vád alá helyezni, akik mindannyian a Nir Oz kibucot támadták meg, az atrocitás egyik legvéresebb helyszínét.

A gázai határtól mindössze egy mérföldre fekvő kibucot három irányból támadták meg, ahol a Hamász tagjai véletlenszerűen gyilkoltak, erőszakoskodtak és romboltak.

Izrael vezető ügyészei úgy vélik, hogy a bűncselekmények érzéketlen és szándékoltan brutális jellege miatt az elkövetőket valószínűleg kivégzik.

Az izraeli parlament december elején szavazott egy albizottság létrehozásáról, amely jogi keretet teremt az iszlamista csoport október 7-i mészárlásában részt vevő Hamász terroristák büntetőeljárás alá vonásához. "Izrael állam még soha nem foglalkozott ilyen mértékű bűncselekménnyel és nyomozással" - mondta Roi Sheindorf, Izrael korábbi főügyészhelyettese. "Ez lesz az egyik legfontosabb tárgyalás, amely Izraelben zajlik majd."

Alan Baker, a katonai ügyész, aki számos jelentős terrorista ügyben bírói szerepet is betöltött, kifejtette, hogy Izraelt már nem zavarja annyira a nemzetközi nyomás a terrorizmus elleni intézkedések kapcsán. Baker, aki korábban Izrael kanadai nagyköveteként is tevékenykedett, a londoni The Sun című lapnak nyilatkozva emlékezett vissza, hogy "körülbelül három évtizeddel ezelőtt egy különösen brutális terrorista ügyben én voltam az ügyész, és sikerült elérnem, hogy a bíróság halálbüntetést szabjon ki az elkövetőre."

Ezt végül nem hajtották végre. Baker úgy emlékszik vissza, hogy a visszalépés egy olyan elmélet nyomán történt, amely szerint a kivégzés arra ösztönözhetné a terroristákat, hogy további szörnyűségeket kövessenek el, ha úgy érzik, hogy úgyis meg fognak halni. Több izraeli jogi szakértő és kriminálpszichológus szerint az iszlamista bűnelkövetők valóban jobban félnek az életfogytiglani börtöntől Izraelben, mint a haláltól.

Baker véleménye szerint ezekben a konkrét helyzetekben az atrocitások rendkívüli kegyetlensége miatt a nemzetközi közvélemény véleménye háttérbe szorul. "A gyűlölet, amellyel szembesülünk, nem változott meg az elmúlt nyolcvan évben" - hangsúlyozta. Javaslatot tett arra, hogy a bíróság ne vegye figyelembe a pápa, a francia kormány, a brit vezetés vagy más befolyásos szereplők szavait, mivel bármilyen súlyos büntetést is szabnak ki, az végül Izrael elítéléséhez vezet.

A vádemelésre váró 22 terrorista mellett legalább 300 további terroristát tartanak fogva izraeli börtönökben, akik részt vettek az október 7-i támadásokba, de az ellenük folyó, eljárás nem ismert.

Maurice Hirsch, a Jeruzsálemi Közügyek Központjának igazgatója hangsúlyozta, hogy Izrael jogrendszere rendkívül bonyolult és sokrétű, ami miatt az ügyek különféle irányokba terelődhetnek. Azonban mivel ezek a cselekmények a holokauszt óta elkövetett legszörnyűbb tettek közé tartoznak, az elítélés esetén a halálbüntetés kiszabása valószínű forgatókönyvként merül fel. A Human Rights Voices vezető jogi elemzője úgy véli, hogy "bár a halálbüntetés őrült ötletnek tűnhet, a lehetőségei mégis nagyon is reálisak". Ugyanakkor ő is figyelembe veszi a potenciális nemzetközi nyomás hatását az ügy kimenetelére.

Felvetődik a kérdés, hogy mely bűncselekmények esetén indítunk eljárást. Amennyiben nincs konkrét áldozat, a terroristák gyakran maguk sem tudják, kit öltek meg, ami tovább bonyolítja az ügyintézést. "Hol és mikor történt a letartóztatásuk? Meg kell vizsgálnunk, hogy bármelyikük kapcsolatba hozható-e közvetlen bűncselekményekkel." A helyzet még mindig zavaros, de az ország szempontjából előnyös lenne, ha végre tiszta képet kapnánk az ügyről.

Mint a szakértő mondja, "célszerű lenne, ha 22 esetet tudnánk elkülöníteni, de ha viszont védőügyvéd lennék, tömeggyilkosság bizonyítékait kérném."