Irán készen áll arra, hogy megrázza a világ gazdasági rendszerének egyik alapvető pillérét.
Az iráni parlament vasárnap megszavazta a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségét, de a végső döntést az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa hozza meg - közölte az iráni állami televízió.
Esmail Kosari, a parlament képviselője és a Forradalmi Gárda parancsnoka, hangsúlyozta, hogy a lezárás kérdése továbbra is aktuális, és ha szükséges, azt végre is hajtják.
A Hormuzi-szoros blokádja még nem tekinthető véglegesen megerősítettnek.
de a lépés világgazdasági szinten is súlyos következményekkel járhat - írja a portfolio.hu.
A szoroson keresztül bonyolódik le a globális olaj- és gázkereskedelem mintegy 20-30 százaléka, napi akár 20-25 millió hordó nyersolaj és jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz halad át rajta. Már egy rövidebb fennakadás is drasztikusan megemelheti az energiaárakat, a kőolaj ára akár meg is duplázódhat rövid idő alatt.
A Hormuzi-szoros, amely a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között terül el, a világ egyik legszűkebb és legnagyobb stratégiai jelentőséggel bíró tengeri átjárója. Ez az egyedüli tengeri kijárat a kőolajban gazdag Perzsa-öbölből a nyílt óceán irányába, így rendkívül fontos szerepet játszik a térség országaiban - így Szaúd-Arábiában, Irakban, Kuvaitban, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben - előállított energiahordozók globális piacra jutásában. A szoros tehát nem csupán egy vízi útvonal, hanem a világ energiaszállításának egyik kulcsfontosságú csomópontja is.
A szoros feletti szigorú kontroll geopolitikai eszközként is funkcionál: Irán gyakran említi a lezárás lehetőségét, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a nemzetközi közösségre, különösen a feszültségek fokozódása során.
