Ingyenes pénzfelvétel dupla előnyökkel | Demokrata
A cikk megosztásához kérlek, kattints ide, vagy másold ki és küldd el ezt a hivatkozást: https://demokrata.hu/gazdasag/ingyen-penzfelvetel-duplan-1087270/
"A bankkártya a banké, a készpénz a tiéd" – ezek a figyelemfelkeltő szavak hangzottak el Orbán Viktor februári évértékelő beszédében, ahol bejelentette, hogy a kormány az alkotmányba kívánja emelni a készpénzhasználat jogát. A miniszterelnök szavai nem csupán azt tükrözik, hogy Magyarországon sokan még mindig a készpénzes tranzakciókat részesítik előnyben, hanem azt is, hogy a kormányzat komolyan foglalkozik ezzel a kérdéssel, és konkrét lépéseket tervez a készpénzhasználat támogatására.
A napokban újabb fejlemény történt a készpénzhasználat gördülékenyebbé tételében, hiszen ahogy korábbi cikkünkben már előrevetítettük (A készpénz a tiéd, Demokrata, május 21.), hamarosan megemelik a készpénzfelvételi limitet.
Eddig egy személy legfeljebb 150 ezer forintot vehetett fel havonta az automatákból, anélkül hogy bármilyen költség merült volna fel. Most azonban ezt az összeget 300 ezer forintra emeljük - tájékoztatta a nyilvánosságot Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke egy közösségi médiában közzétett videóban. A bizottság már továbbította a plenáris ülésnek a módosító javaslatot. Bánki hozzátette, hogy az új limit várhatóan november végén, de legkésőbb 2026 januárjától életbe lép.
Ha megvizsgáljuk, hogy az ingyenesség 2014-es bevezetése óta milyen mértékben változtak a hazai pénzügyi viszonyok, egyértelmű, hogy itt az ideje a módosításoknak. Amikor a szabályozás életbe lépett, a teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagkeresete csupán 155 ezer forint körüli összeg volt. Ez azt jelentette, hogy sokan akár a fizetésük egészét fel tudták venni készpénzben egy bankautomata segítségével. Azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint 2023 augusztusában már 472 600 forintra nőtt a nettó átlagkereset. Ez a jelenlegi készpénzfelvételi limit azt mutatja, hogy aki az átlagkereset körül keres, az a fizetése harmadához sem férhet hozzá készpénz formájában, ha figyelembe vesszük a különböző költségeket, mint például a banki díjakat és a tranzakciós illetékeket.
Witzmann Mihály, a gazdasági bizottság fideszes tagja, rámutatott, hogy a jelenlegi készpénzfelvételi limit sokak számára nehezen áthidalható kihívást jelent a mindennapi életben. A javasolt módosítás célja, hogy jobban reflektáljon azok igényeire, akik még mindig rendszeresen igénybe veszik a készpénzes tranzakciókat. Érdemes megemlíteni, hogy ez a javaslat a kormány és az egyéni országgyűlési képviselők közötti hosszas egyeztetések gyümölcse.
A jelenlegi gazdasági környezethez igazodva az ingyenes készpénzfelvételi lehetőségek kiépítése kiemelt fontosságú, és ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy minél több helyszínen elérhetők legyenek bankautomaták. Ennek érdekében a közelmúltban több új intézkedés lépett életbe. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már 2023 elején előírta a bankok számára az ATM-hálózat kiterjesztését, de a fejlődés idén új szintre lépett. Ehhez szükséges volt, hogy az Országgyűlés tavasszal elfogadja azt a törvénymódosítást, amely előírja, hogy minden magyar településen biztosítani kell a készpénzfelvétel lehetőségét, ami gyakorlatilag a bankautomaták telepítését jelenti.
A döntést követően a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete szabályozta az ATM-ek kihelyezésének ütemezését. A rendelet értelmében 2025. december 31-től valamennyi ezer főt meghaladó népességű településen lesz bankautomata, 2026. december 31-től pedig minden 500 lélekszámúnál nagyobb településen is. A legkisebb, néhány száz fős kistelepülések egyelőre nincsenek szabályozva.
Ezen felül alaposan meghatározták, hogy hol és milyen módon kell elhelyezni az automatákat. Az önkormányzatoknak olyan helyszíneket kell választaniuk, amelyek könnyen megközelíthetők és forgalmasak, lehetőleg a mindennapi ügyintézés színhelyeihez közel. Fontos, hogy az automaták akadálymentesen hozzáférhetőek legyenek, megfelelő világítással rendelkezzenek, és biztosított legyen számukra az állandó áramellátás, valamint az internetkapcsolat.
A bankokkal folytatott egyeztetések nyomán, nyár elején megjelent a jegybank rendelete, amely részletesen felsorolta, hogy melyik pénzintézetnek mely településeken kell automatát telepítenie. Azok a bankok, amelyek már rendelkeznek ATM-hálózattal, a méretük és forgalmuk alapján kapták meg a 1039 érintett települést. Például a Gránit Banknak és a Magnet Banknak mindössze 13 település ellátásáról kell gondoskodnia, míg az MBH-nak 198, az OTP-nek pedig 428 település jutott. A rendelet egyik különlegessége, hogy lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy egymással cseréljék vagy átvegyék a településeket, amennyiben erről írásos megállapodást kötnek.
Az MNB adatai szerint az idei év második negyedévében - amikor már megtörténtek az első jogszabályi lépések - 166-tal nőtt az országban működő bankautomaták száma. A jegybank ATM-kereső oldala szerint jelenleg csaknem 5400 bankjegykiadó automata működik országosan. Az intézkedések nyomán ez a szám nemsokára tehát meghaladja majd a hatezret.
Az ATM-hálózat bővítése gyakorlatilag megkönnyíti a készpénzhez való hozzáférést, de érdemes hangsúlyozni, hogy a készpénzhasználatnak – amely mostanra már alkotmányos joggá vált! – komoly elvi jelentősége is van. Fontos észrevenni, hogy a mesterségesen táplált készpénzellenesség nem egy spontán, "alulról jövő" kezdeményezés, hanem egy régóta fennálló tendencia, amelyet a nagybankok erőteljesen támogatnak. Ez a jelenség elsősorban a társadalom egy szűkebb csoportját érinti, jellemzően a jól kereső, városi környezetben élő fiatalokat, akik nyitottak a technológiai újításokra.
A Covid-járvány idején a helyzet drámai fordulatot vett, hiszen a lakosság körében egyfajta fokozott óvatosság alakult ki. Ezt a jelenséget a banki szektor a mainstream média segítségével ügyesen kihasználta. Emlékezzünk csak a folyamatos pánikkeltésre, amely a papírpénz vírus terjedésében játszott szerepére figyelmeztetett - nem meglepő, hogy a "felelős" szolgáltatók és boltok világszerte az érintésmentes és online vásárlás irányába terelték a vásárlókat. (Már nem vehetjük készpénznek, Demokrata, 2023. augusztus 16.)
A készpénz ellenzői gyakran a biztonság kérdésére hivatkoznak érveikben. Fontos azonban, hogy a digitális megoldásokkal kapcsolatos optimizmus ellenére tisztában legyünk azzal, hogy a pénz ellopásának veszélye továbbra is fennáll. A kiberbűnözők egyre nagyobb mértékben támadják a digitális rendszereket, és a kár mértéke ijesztően növekszik. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése rámutatott arra, hogy 2019-ben a kiberbűnözés globálisan több mint ezermilliárd dolláros veszteséget okozott. A várakozások szerint ez az összeg idén akár tízszeresére is nőhet, elérve a 10 ezer milliárd dollárt, míg 2029-re a becslések szerint a kár akár 15 ezer milliárd dollárra is rúghat. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a jól képzett szakemberek bevonása csupán a károk mérséklésére elegendő, a teljes kockázatelhárítás viszont lehetetlen feladat.
A készpénzellenesek gyakran emlegetik, hogy a készpénzhasználat drága, azonban ezt a tézist egy korábbi MNB-tanulmány éppen megdöntötte. A kutatás alapján 2019-ben a társadalmi költségek tekintetében a készpénzes tranzakciók esetén 67 forint, míg a kártyás fizetések 109 forintot, az átutalások pedig 228 forintot képviseltek egy-egy tranzakcióra vetítve.
