Igen, a telefonunk folyamatosan figyel minket, de szerencsére nem vagyunk teljesen védtelenek.
Hirosimai túlélő: Előre nyújtott karokkal, mezítláb cammogtak, akár egy szellemekből álló hadsereg.
Valószínűleg mindannyian tapasztaltuk már, hogy egy baráti beszélgetés után, akár néhány órával később, hirtelen egy releváns hirdetés bukkanna fel a közösségi média hírfolyamunkban vagy más online felületeken. Ez már nem okoz különösebb meglepetést, hiszen sokan tudjuk, hogy a keresőmotorok által használt algoritmusok folyamatosan figyelik a keresési szokásainkat, és ennek megfelelően célozzák meg a hirdetéseinket. Azonban az, hogy az offline beszélgetéseink során elhangzott szavak és kifejezések is visszaköszönnek a minket körülvevő marketing világában, már sokkal zavaróbb és aggasztóbb jelenség. Ezért jogosan merül fel a kérdés: vajon lehallgat minket a telefonunk?
A rövid válasz: igen. Minden okostelefon fel van szerelve mikrofonnal, kamerával és GPS-modullal, így elvileg lehetőség van rá, hogy lehallgassanak, megfigyeljenek vagy nyomon kövessenek minket. Az azonban már más kérdés, hogy a különböző szoftverek mit kezdenek az általunk generált adatokkal, és hogy felhasználják-e ezeket a személyes információkat – emelte ki Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő a Ma is tanultam valamit című podcast legfrissebb epizódjában. Ha csak arra gondolunk, hogy a hangvezérlés funkció használatakor a telefon nem működhetne anélkül, hogy ne figyelne arra, mit mondunk, akkor világos, hogy van egyfajta adatgyűjtés. Persze nem mindenki él ezzel a lehetőséggel, ami felveti a kérdést, mennyire vagyunk tudatában az általunk használt technológiák működésének.
Mielőtt Tokár Tamás, a népszerű műsorvezető, útnak indult a stúdióba, aggódva figyelte, ahogy a gyermeke zokogva állt mellette, miután véletlenül megvágta a lábát. Amint megérkezett, a telefonja váratlanul feldobott egy reklámot gyereksebtapaszokról, holott életében soha nem keresett ilyen jellegű termék után. Vajon hogyan történhetett ez?
Képzelj el egy olyan pillanatot, amikor néhány percig egymás mellett állunk, és mindkettőnk kezében függőlegesen tartott telefonok világítanak. Ez gyakran azt jelzi, hogy éppen beszélgetünk egymással. Ha véletlenül egyikünk az előző napon vagy akár aznap is rákeresett a gyeptéglákra, akkor könnyen lehet, hogy a másik fél is hasonló hirdetésekkel találkozik. A modern technológia és az algoritmusok összefonódása révén a közös érdeklődési körök és keresések nyomán a digitális világban is tükröződnek a valós interakcióink.
Vagy ha valaki csupán megáll egy olyan üzlet előtt, amely hasonló termékekkel foglalkozik, és amelyet online, például Google vagy Facebook hirdetéseken keresztül népszerűsítenek,
Ezek az adatok brókereken keresztül, elvileg névtelenül, anonimizáltan kerülnek el a hirdetőhöz, akik meg tudnak vele minket célozni.
Ehhez nem volt szükség titkosszolgálati információkra vagy közvetlen lehallgatásra. Csak a névtelen lokációs adatok elegendőek ahhoz, hogy számos következtetést levonhassunk. Ezek sokszor nyugtalanító érzést keltenek, hiszen anélkül kapunk releváns hirdetéseket, hogy kifejezetten rákerestünk volna. Elég, ha csak egy bolt előtt álltunk, vagy olyan valaki közelében tartózkodtunk, aki már foglalkozott az adott témával a telefonján.
Több évvel ezelőtt a New York Times egy figyelemfelkeltő cikkben tette közzé, hogyan követték nyomon Donald Trump mozgását 2016 és 2017 között, több mint 12 millió amerikai felhasználó által nyújtott anonim helyadatok segítségével, amelyeket nyilvános adatgyűjtő cégek szolgáltattak. Ez az esemény sokak számára világossá tette, hogy mennyire könnyen hozzáférhetővé válik bárki mozgása, hiszen az anonimizált lokációs adatokból könnyedén kikövetkeztethető, hogy az adott személy merre tartózkodik.
Hogy kerülhetnek a névtelen adataink illetéktelen kezekbe? Nos, például úgy, hogy amikor letöltünk egy időjárás-alkalmazást, az kérni fogja, hogy engedélyezzük számára a pontos helymeghatározást. Csak így tudja megmondani, milyen időjárás vár ránk azon a helyen, ahol éppen tartózkodunk. Elképzelhető, hogy a hosszú, apróbetűs feltételek között az is szerepel, hogy az alkalmazás a begyűjtött adatainkat harmadik félnek is átadhatja, vagy esetleg anonim formában értékesítheti őket, így kiszolgáltatva minket a privát szféra veszélyeinek.
Akik megvásárolják ezeket az adatokat, lehetőséget kapnak arra, hogy tömegesen, akár több milliós mennyiségben is hozzáférjenek egy Excel táblához. Innentől kezdődik a valódi játék: ki merre jár, mit tesz, és mikor. Ezek az információk lehetővé teszik, hogy célzott hirdetési kampányokat építsünk fel, és ha kicsit több adatot gyűjtünk, akár politikai kampányokat is létrehozhatunk.
Nincs semmiféle titkosszolgálat, mint a pár éve elhiresült Pegazus kémszoftver és körülötte kirobbant botrány esetében. Fizikailag nem is kell bekapcsolt állapotban lennie a telefonnak, hogy üzeme helyezzék a kamerát, vagy a mikrofont. Még a normál módban ezt jelző zöld led sem világít a telefonon.
"Nem szeretném, ha pánikba esnétek, de kényelmességünk miatt rendkívül sebezhetővé váltunk" - figyelmeztetett a kiberbiztonsági szakértő. Ugyanakkor nem vagyunk teljesen védtelenek. Az egyszerű helymeghatározás kikapcsolása nem elegendő védelem, hiszen GPS nélkül is képesek a wifi-jelek segítségével meghatározni a tartózkodási helyünket. Ez a módszer már régóta létezik, és érdemes komolyan venni.
Mit tehet a felhasználó? Milyen lépéseket tehetek én? Hogyan ismerhetem fel, hogy a telefonomon keresztül megfigyelnek vagy lehallgatnak?
A Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásából, amelyben Tokár Tamás és Fazekas Alexandra kérdezi a szakértőt, kiderül. Egy biztos: a digitális világban egyszer és mindenkorra meg kell tanulni, hogy, amikor okoseszközöket használunk, nem a privát szféránkban, hanem egy nagy plénum előtt beszélünk, ami könnyedén nyilvánosságra is kerülhet akár.
