A kukorica védelme az aflatoxin, egy rákkeltő anyag, ellen kulcsfontosságú feladat a mezőgazdaságban. Az aflatoxinok megjelenésének megelőzésében jelentős szerepet játszik a növény tápanyag-ellátottsága. A megfelelő tápanyagok biztosítása nem csupán a kuk

Az Aspergillus flavus egy olyan, Magyarország területén széles körben elterjedt talajlakó penészgomba, amely kiemelkedő hőtűrésével tűnik ki. Ez a gomba a kukorica termésén fejlődve olyan veszélyes toxint, az aflatoxint állít elő, amely mind az emberek, mind az állatok számára komoly kockázatot jelent. Az aflatoxin rákkeltő hatású, és súlyos egészségügyi problémákat, például májbetegséget, szívet érintő gyulladást, sőt daganatos megbetegedéseket is okozhat. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a megtermelt kukoricánk – legyen szó takarmányról vagy élelmiszerről – teljes mértékben mentes legyen az Aspergillus flavus által termelt aflatoxintól.

A gombák leginkább a magas páratartalom és a meleg hőmérséklet hatására terjednek, míg a toxintermelésük kockázata forró és száraz időjárás esetén fokozódik. Az Aspergillus penészek, amelyek korábban csupán raktári kórokozónak számítottak, a közelmúlt aszályos, forró nyarai révén egyre gyakrabban bukkannak fel a szántóföldeken, ami a termények körében magas toxinszennyezettséget eredményez. Ez a tendencia nem csupán Magyarországot érinti, hanem egész Európát, és a jövőben várhatóan még gyakoribbá válik.

Az aflatoxin megengedett felső határértéke az élelmiszerekben (165/2010/EU rendelet alapján) 5 µg/kg (ppb; aflatoxin B1), míg a takarmányokban a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet alapján 20 µg/ kg (ppb).

A Natur Agro Kft. egy 3 éves kísérletsorozatban (2018 és 2020 között) vizsgálta, hogy az Aspergillus flavus előfordulása és mennyisége hogyan függ a növény tápanyag-ellátottsági szintjétől, illetve a növények ellenálló képességét növelő biostimulátorok használatától, annak bizonyítására, hogy a tápanyaggal nem megfelelően ellátott növények gombás fertőzésekkel szembeni ellenálló-képessége valóban kisebb-e.

A kísérletekben a Natur Plasma termékcsaládot teszteltük, amely algákat és az azok által termelt aminosavakat és növényi hormonokat tartalmaz. Ezek a biostimulátorok nemcsak táplálékként szolgálnak a termesztett növények számára, hanem regeneráló hatással is rendelkeznek. Szerves összetevőinek köszönhetően teljes mértékben hasznosulnak és minden szükséges tápanyagot biztosítanak a növények kiegyensúlyozott fejlődéséhez, beleértve a komplex aminosavakat és hormonokat, valamint több nélkülözhetetlen tápelemet. A készítmények nemcsak pótolják a tápanyagokat, hanem serkentik a gyökérzet és a növényi zöldtömeg növekedését, növelve a növények gombákkal szembeni ellenállóságát, valamint javítva a fejlődést, a terméskötődést, a termés mennyiséget és a minőséget.

A kísérleteinket már levetett kukoricaállományokban végeztük el partnereinknél, ahol kiemelten fontos volt, hogy a választott területek mentesek legyenek talajhibáktól, és az állományok egyenletesek, valamint gyommentesek legyenek. Az eredmények reprezentativitása érdekében összesen 182 helyszínen, helyszínenként 10 hektáros területeken hajtottuk végre a kísérleteket. A kontrolltól eltekintve az alkalmazott kezelések mindegyikében azonos mennyiségű Natur Plasma-t használtunk, és a levélanalízisek alapján két eltérő kombinációban juttattunk ki lombtrágyát, amelyek a Natur Active, Mono Cink és Mono S különböző variációit tartalmazták.

A megfelelő területek kiválasztása után akkreditált laboratóriumokban végzett talaj- és levélanalízis segítségével határoztuk meg, hogy milyen tápanyagokból szenved hiányt az adott állomány. Az eredmények alapján célzott lomkezeléseket végeztünk, hogy a felmerülő tápelem-hiányokat lombon keresztül pótoljuk. Az egyes kezeléseket külön, üzemi kombájnnal takarítottuk be, majd lemértük a terméskülönbségeket.

A vizsgálat során a kezelt mintákban az Aspergillus flavus koncentrációját egy mikológus szakértő állapította meg. A kukorica mintáit először a Monitox készülékkel laboratóriumi előminősítésnek vetettük alá, ezt követően pedig az Öko-Mik laboratóriumban vékonyréteg kromatográfiás módszerrel precízen meghatároztuk a végső aflatoxin szinteket.

A kísérletek eredményei alapján (1. ábra) elmondhatjuk, hogy a kezelések hatására nemcsak a termés mennyisége nőtt, hanem a toxinszint is csökkent. A kezelések különösen hatásosnak bizonyultak, amikor a levélanalízisre alapozva, célzottan juttattuk ki a készítményeket.

Kísérleteinket 2023-ban és 2024-ben is folytattuk, és mindkét évben sikerült megerősítenünk, hogy a célzott kezelések hatására az aflatoxin szintje csökken.