Hogyan válhat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az Európai Unió tíz kiemelkedő műszaki intézményének egyikévé?

Átalakul a Budapesti Műszaki Egyetem, miután a vezetés azzal a kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy az állam hozzon létre egy olyan gazdasági társaságot, amely átveszi az egyetem fenntartói jogát. A 242 éves intézmény nemzeti kincs, amelyet nem szabad elsorvasztani - mondta az Indexnek adott interjúban Charaf Hassannal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) július 1-jén hivatalba lépett új rektora.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora, így mesél: "A hallgatók gyakran érdeklődnek, mi történt velem a kezdetek kezdetén. Ilyenkor mindig megosztom velük, hogy szinte minden, ami bekövetkezhetett, már megtörtént az életemben. 1986-ban, tizennyolc évesen érkeztem Magyarországra, és az első pillanatokban egy meglehetősen kellemetlen helyzettel szembesültem: a repülőtéren elveszett a bőröndöm. Akkoriban még csupán franciául tudtam, angolul pedig alig beszéltem."

A nemzetközileg elismert villamosmérnök és informatikus, aki már egy évig tanulmányozta a magyar nyelvet, saját bevallása szerint soha nem küzdött a nyelv elsajátításával, mert mélyen vonzódik hozzá. 1987-ben, miután a nyelvi képzését kiváló eredménnyel zárta, felvételt nyert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre. Nem meglepő tehát, hogy 1992-ben kitüntetéssel diplomázott a BME villamosmérnöki szakán. Professzorai azonban nem akarták elengedni őt; az egyik neves oktató a doktori pálya irányába terelte, biztatva őt a további kutatásokra és felfedezésekre.

Tréfásan szoktam megjegyezni, hogy nem én választottam a BME-t, hanem a BME választott engem. Miután '95-ben ledoktoráltam, '96-ban máris egy izgalmas állásajánlatot kaptam. Azóta úgy érzem, hogy nem én irányítom a sorsom, hanem az egyetem határozza meg az utamat. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen mindig is támogató, bátorító és inspiráló közeg vett körül.

- fogalmazott. 1996-ban lett a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének munkatársa, 2016-tól a tanszék vezetője, 2019-től 2024 novemberéig pedig a kar dékánja.

Charaf Hassan egész fiatalkorát a műszaki egyetem berkein belül töltötte: 37 éve a BME polgára. Tanszékvezető elődje diplomaterv konzulense volt, majd témavezetője a doktori iskolában. "A dékáni posztra azért vállalkoztam, mert azt éreztem, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar több potenciállal bír, többet lehet belőle kihozni. Gyorsabb tempóra kell kapcsolni az informatika világában. De ugyanezt mondtam a rektorrá választásomnál is" - emlékezett vissza.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2024 júniusában rektorjelöltként választotta meg. "Mindig is úgy vélekedtem, hogy függetlenül attól, mi történik, hű maradok ahhoz a koncepcióhoz és vízióhoz, amit a rektori pályázatomban megfogalmaztam. Ha nem sikerül, az élet nem áll meg, hiszen számomra ez nem egy végső cél, hanem csupán egy feladat."

Charaf Hassan a Szenátus döntése alapján, több mint kétharmados támogatással, július 1-jén kezdte meg hivatali tevékenységét. Programjának középpontjában a megújulás eszméje áll, mivel véleménye szerint az egyetem, mint költségvetési intézmény, nem képes hatékonyan gazdálkodni a stratégiai céloknak megfelelően. Továbbá, a belső folyamatok nem elég gyorsak ahhoz, hogy lépést tartsanak az ipar elvárásaival.

"Kutatóink világszínvonalú eredményeket hoznak, oktatói tevékenységünk sikerét a felvételizők létszámának növekedése és a rangsor eredmények igazolják vissza. Ugyanakkor a versenyképességet támogató működési keretekre is szükségünk van, ezért a stabil és kedvező finanszírozási feltételek mellett igazgatási, adminisztrációs szempontból szükséges elsődlegesen a változás."

Az egyetem nagyon sok ipari partnerrel dolgozik együtt. Ha az ipari partner megrendel tőlünk egy munkát, kutatás-fejlesztést, demót, illusztrációt vagy tanulmányt, gyakran hamarabb kész a munka, mint ahogy átfut a szerződés

- fejtette ki, hangsúlyozva elkötelezettségét a vállalkozóbarát egyetemi környezet kialakítása érdekében. Kiemelte a megvalósult reformok közül azt a fontos lépést, amely szerint a korábbi, külön akadémiai és kancellári vezetői értekezletek helyett mostantól egy közös ülés zajlik, ahol minden dékán és igazgató egy időben részt vehet.

"A képzésünk többrétegű: alapozó-, szakmai- és specializációs részből áll. A felsőbb rétegeken a technológiai fejlődésnek megfelelően félévente változtathatunk a témákon. A specializációs rész választható tantárgyai között azonban szeretnénk minél több ipari témát behozni" - mondta, hozzátéve, hogy a BME talán legkomolyabb értéke a humán tőke után az ipari kapcsolatrendszere, amely minden iparág vezető vállalatait érinti és az oktatók, hallgatók egyaránt részesei a gyakornoki programokon és kutatásfejlesztési projekteken keresztül. A gazdasági szereplők felé való még erőteljesebb nyitás részeként minden hónapban partnerkereső üzleti reggelit tartanak, a Jövőtervező.BME program keretén belül pedig ismeretterjesztő előadásokban mutatják be a nagyközönségnek a legújabb kutatási eredményeket.

Az ipari szakemberek nem csupán tapasztalataikat adják át, hanem a technológiai és ipari fejlődés irányait is figyelembe véve formálják a jövő generációját. A rektor hangsúlyozta, hogy az ipar képviselői számos területen segíthetik a felsőoktatást. Kiemelik a csapatmunka fontosságát, és bemutatják, hogyan lehet hatékonyan menedzselni egy projektet a valós életből merített tapasztalatokkal. Örömteli hír, hogy egyre több ipari szakember csatlakozik a közösséghez, akik hosszú távú együttműködésre szerződtek az intézménnyel. A felvételi előtt álló diákokhoz is üzenve hozzátette, hogy...

Charaf Hassan hangsúlyozta: a vezető kollégái támogató közeget biztosítanak a rektori program megvalósításához. "A felelősség az enyém, de az érdem és az adott kérdésben a döntés az övék"- tette hozzá.

Mint arról az Index beszámolt, a BME rektori vezetése és a jelenlegi fenntartó egy új működési keretrendszer kialakításáról tárgyalt, amelyben az állam mellett az egyetem fejlődéséhez többlettámogatást biztosítani tudó, tőkeerős, az egyetem gazdasági, piaci kapcsolatait erősítő hazai vállalat vagy vállalatok is fenntartói szerepet és felelősséget vállalhatnak. Ezzel az egyetem fenntartói joga az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerülhet.

Charaf Hassan kifejezte, hogy 2022-ben és 2023-ban a Műegyetem szenátusa támogatta a rektor kezdeményezését, hogy a fenntartóval egy teljesítményalapú finanszírozási és működési modellt dolgozzon ki. Az államháztartás hosszú távú tervezésének hiányosságai, valamint a szükséges fejlesztések és béremelések elmaradása mind arra ösztönözték a közösséget, hogy változásokra van szükség. Rektori pályázatának egyik legfontosabb célja éppen ezért az, hogy ezen a helyzeten javítson. Szükség van egy olyan vállalkozóbarát környezetre, ahol a működés zökkenőmentes, nem tart hónapokig egy egyszerű számítógép beszerzése, és ahol a munkák nem húzódnak el a szerződéskötés után.

A BME rektori vezetése ezért azzal a javaslattal fordult a fenntartóhoz, hogy az állam hozzon létre egy olyan gazdasági társaságot, amely átveszi az egyetem fenntartói jogát. Fontos ugyanakkor, amint azt a rektor is kiemelte: ebben a konstrukcióban nincs szó közvagyon átadásáról, hanem az egyetem a már használatában lévő ingatlanok és ingóságok fölött vagyonkezelési joggal rendelkezik a jövőben is. Mint mondta, ez a vagyonkezelői jog, ami egy szerződésen fog alapulni jóval kedvezőbb lesz, mint a törvényen alapuló.

Az Egyetem fenntartói jogával rendelkező gazdasági társaság értékesítéséből befolyó összeget az egyetem fejlesztésére fordítanák, és mindezek mellett egy megnövelt hosszútávú teljesítmény-ösztönző szerződést is kötne az állam a BME fenntartójával oktatásra, kutatásra és egyéb közfeladatok ellátására.

A rektor véleménye szerint az államháztartás szigorú és összetett szabályai komoly versenyhátrányt jelentenek az intézmény számára. Ezek a korlátozások akadályozzák a fejlődést, amit egy olyan egyetem, amely már 242 éves hagyományokkal bír és nemzetközi szinten is elismert, nem engedhet meg magának.

"Mi vagyunk az ország műszaki tudományainak fellegvára! Nem csupán egy intézmény, hanem egy nemzeti kincs, amely a magyar gazdaság pilléreit képezi. Több mint 242 éves hagyományra építve, ez a nemzeti örökség megérdemli a folyamatos fejlődést, és nem engedhetjük meg, hogy elpazarolják vagy elhanyagolják. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem minden adottsággal, dinamizmussal és szellemi potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy a világ élvonalába emelkedjen, és az Európai Unió tíz vezető műszaki intézményének egyike legyen" - fogalmazott a BME rektora.