Budapest levegőjének tisztábbá tételéhez a fűtési szezonban több hatékony lépésre is szükség van. Először is, fontos lenne a környezetbarát fűtési megoldások népszerűsítése, például a megújuló energiaforrások, mint a nap- vagy szélenergia használata. Máso

Ahogy a tél egyre inkább beköszönt Budapest szívébe, a fűtés környezeti hatásai iránti érdeklődés is fokozódik. A legújabb fűtési technológiák elterjedése valóban pozitív változásokat hozott, mégis a külvárosi és agglomerációs területeken sokan ragaszkodnak a hagyományos, szilárd tüzelésű kályhákhoz. E fenntartott gyakorlat azonban komoly hatással van a város levegőminőségére, és újabb kihívások elé állítja a fenntartható fejlődést.

Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor a hideg hónapok beköszöntöttek, a magyar települések arculata gyökeresen megváltozott. A kéményekből felszálló füstcsíkok árulkodtak arról, hogy a kályhák és kazánok lángra lobbantak, a levegőt pedig nehéz, füstös szagok töltötték be. Az idő múlásával azonban a fűtési rendszerek korszerűsítése radikálisan javította a levegő minőségét: a belvárosi lakások többsége gázzal üzemel, míg a város szélén még mindig jelen van a szilárd tüzelőanyagok használata. Sőt, az utóbbi évek energiaár-emelkedése miatt ez a gyakorlat egyre elterjedtebbé vált. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint nincsenek hivatalos adatok arról, hogy a különböző háztartásokban pontosan milyen fűtési rendszereket alkalmaznak. Az viszont biztos, hogy a Budapesti Közművek Főtáv Divíziója október közepére már mintegy 241 ezer lakásban, és körülbelül 7 ezer közületi, vállalati és intézményi ügyfélnél aktiválta a távfűtést. A távfűtés egyik legnagyobb előnye, hogy nem növeli a környezeti terhelést a sűrűn lakott városrészekben, ami jelentős előny a hagyományos fűtőberendezésekhez képest. Ezáltal évente akár 200 ezer tonnányi szén-dioxid kibocsátása is megelőzhető, amely fontos lépés a fenntartható jövő felé.

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője szerint a fővárosi légszennyezés jelentős részéért a külvárosokban és az agglomerációban használt szilárd tüzelésű fűtőberendezések a felelősek. - A belvárosban a gázcirkó kazánok és a távfűtés dominálnak, ezek pedig jóval kevésbé terhelik meg a levegőt, mint a fával, szénnel, rosszabb esetben sok egyéb mással megrakott kályhák - jegyezte meg a szakértő. A külvárosokban élők gyakran anyagi okokból választják a szilárd tüzelésű fűtést, ráadásul a szükség sokakat arra kényszerít, hogy akár illegális anyagokat, például bútorlapokat égessenek el. De nem csak az anyagiak számítanak: a Levegő Munkacsoport 2017-es, a Kantar-Hoffmann piackutató cég által végzett felméréséből az derült ki, hogy a hulladékkal fűtők nagy részét az ismerethiány és a nemtörődömség sokkal inkább befolyásolja az égetésben, és csak jóval kisebb mértékben a spórolás. Egy korábbi, a Pannon Egyetem által végzett kutatás szintén arra világított rá, hogy a hulladékégetés mértéke jelentős probléma Magyarországon: az ebből származó szennyezés a teljes légszennyezés öt százalékát is elérheti. Ez pedig azért veszélyes, mert olyan anyagok is a levegőbe kerülhetnek, amelyek mérgező vegyületeket tartalmaznak, ilyen például a bútorlapok égésekor felszabaduló formaldehid. - Sokan nem tudják, hogy a bútorlapok, PET-palackok, egyéb, lakkokat, műanyagot tartalmazó anyagok elégetése mennyire veszélyes: ezek akár ezerszeres toxicitást is jelenthetnek a tiszta fával való tüzeléshez képest - közölte Szegő Judit.

A légszennyezés egyaránt érinti Budapest belvárosát és külvárosait is. A belső kerületek ugyanis rendszerint melegebbek, a felszálló meleg levegő pedig szívó hatást fejt ki. A külső kerületek levegője így a belvárosba is eljut, magával hozva onnan a fűtésből származó anyagokat. Különösen az úgynevezett hidegpárnás időszakokban emelkedhet meg a káros anyagok aránya a főváros levegőjében - olyankor, amikor a hideg levegő hosszabb időre megül a házak között. Persze a szennyezettség tekintetében a budai és a pesti oldal között jelentős különbségek lehetnek: minél magasabbra megyünk, a káros anyagok aránya annál alacsonyabb. Ez a budai oldal hegyein, domboldalain élők számára jó hír. Ugyanakkor Szegő Judit azt is megjegyezte, hogy a hulladékégetés nem csupán a külső kerületek nélkülöző családjainál fordul elő. A Rózsadombról is többször érkezett már bejelentés arról a Levegő Munkacsoporthoz, hogy valaki illegális anyagokkal fűtött.

Szegő Judit véleménye szerint a levegőminőség hosszú távú javítása érdekében az energiatakarékossági beruházások jelentik a valódi megoldást, nem csupán a fűtési rendszerek modernizálása. Az épületek szigetelésének és energiahatékonyságának növelése kulcsfontosságú lépés, hiszen ha csökkenteni tudjuk a fűtési igényeket, akkor a választott fűtési módszer már nem lesz annyira lényeges. Sajnos azonban az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára ezek a korszerűsítési lehetőségek jelenleg még elérhetetlenek – emelte ki a szakértő. Nyugat-Európában már léteznek olyan szabályozások, amelyek szigorú követelményeket támasztanak az újonnan épített ingatlanok számára. Magyarország is átvette az Európai Unió közel nulla kibocsátásra vonatkozó irányelveit, ami hosszú távon hozzájárulhat a légszennyezés csökkentéséhez. Viszont, ahogy Szegő Judit is rámutatott, a lakosság jelentős része régi épületekben él, amelyek szigetelésének javítása sok esetben bonyolult és költséges megoldásokat igényel. A lényeg azonban az, hogy ha több támogatást tudnánk biztosítani az épületek korszerűsítésére, Budapest levegője is sokkal tisztábbá válhatna.