Hernádi Zsolt véleménye az orosz gázzal kapcsolatban: a teljes leválás nem jelenti a megoldást.

Az újonnan megválasztott amerikai elnök már az első munkanapján egyértelművé tette, hogy az amerikai olaj- és gázszektor globális vezető szerepének megerősítése a fő célja. A klímapolitika átalakításán túl Trump szándéka, hogy fokozza az amerikai energiaipar versenyképességét, miközben a megújuló energiaforrásokat háttérbe szorítja. Ez a lépés várhatóan felgyorsítja a jelenlegi piaci trendeket - véli Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandineren megjelent írásában.

Hernádi véleménye szerint a trendek világosan kirajzolódnak, hiszen az amerikai olaj és különösen a cseppfolyósított földgáz (LNG) aránya folyamatosan növekszik a globális energiamixben. Kiemelte, hogy az orosz-ukrán konfliktus három évvel ezelőtti kezdete óta Európa az Egyesült Államok legfőbb LNG-vásárlójává vált. Ez a változás jól tükröződik abban is, hogy míg a Covid-járvány előtt a kontinensre érkező cseppfolyós földgáz 21%-a érkezett az USA-ból, addig tavaly ez az arány már 48%-ra emelkedett.

Ezzel Hernádi szerint láthatóan kiszorul az eddigi piacvezető energiahordozó,

az orosz földgáz.

éppen ezért egy, már régóta zajló folyamat felgyorsítására kell felkészülni a Mol elnök-vezérigazgatója szerint.

Elmondta, hogy az Északi Áramlat vezeték felrobbantásával az orosz vezetékes gáz már teret vesztett, a következő cél pedig a keletről érkező LNG visszaszorítása lehet. Az Európai Bizottság tervei szerint is a teljes orosz energiahordozókról való leválás lenne a cél, de a helyzet nem ennyire egyszerű Hernádi szerint.

Szerinte a lényeges kérdés az, hogy...

Az amerikai gáz importjának hatásait Európa számára érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen ez a kérdés számos tényezőtől függ. Az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezése új lehetőségeket nyújt a kontinens energiaellátásában, különösen a diverzifikáció szempontjából. Egyfelől, az amerikai gáz hozzájárulhat az Európa energiafüggőségének csökkentéséhez, különösen a hagyományos források, mint például az orosz gáz helyett. Ez a változás politikai szempontból is fontos lehet, mivel csökkenti a kockázatokat, amelyek a geopolitikai feszültségekből adódhatnak. Másfelől azonban figyelembe kell venni a költségeket és a környezeti hatásokat is. Az amerikai LNG általában drágább, mint a helyben elérhető gázforrások, és a szállítás során keletkező szén-dioxid-kibocsátás is aggasztó lehet a klímaváltozás szempontjából. Összességében tehát az amerikai gáz importja Európa számára előnyös lehet, de a döntést alaposan mérlegelni kell, figyelembe véve a gazdasági, politikai és környezeti aspektusokat.

Érvelése alapján az energiaárak jelenleg háromszor magasabbak az európai cégek számára, mint az amerikaiak esetében. A helyzetet súlyosbítja, hogy a legkedvezőbb árú opció továbbra is az orosz LNG marad. Ennek a problémának a megoldásához az EU-nak jelentős anyagi forrásokat kellene allokálnia, hogy kiépítse azt az új energia-infrastruktúrát, amely lehetővé tenné az amerikai import fogadását.

azonban ennek következményeként a verseny erősen korlátozottá válhat.

Éppen ezért az új energia-infrastruktúrát felépülésére irányuló Jørgensen-terv helyett Hernádi szerint egy úgynevezett szuverenitási tervre lenne szükség, amely lehetővé tenné, hogy Európa ne váljon újabb energiafüggőségek áldozatává.

Hernádi szerint "nem megoldás az, ha megcsonkítjuk magunkat, és elvágjuk a kőolajszállító Barátság vezetéket, és az sem, ha kiiktatjuk a gázszállító Testvériséget, valamint a teljes leválás sem, mert nehezen visszafordítható folyamatokat indít el, és áremelkedéshez vezet."

Összességében a Mol elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy