Hamarosan fény derül arra, hogy valóban csodaszer-e az árrésstop!

Az inflációs kilátások is középpontba kerülnek október elején a Budapest Economic Forum konferencián. Ne habozzon, szerezze meg kedvezményes jegyét még ma!

Áprilisban a KSH legfrissebb statisztikái alapján a magyar infláció 4,2%-ra mérséklődött, ami november óta nem látott szintet jelent. A Portfolio által megszólított elemzők májusra sem várnak jelentős eltéréseket: a szerdán beérkező adatok valószínűleg ismét a 4,2%-os éves áremelkedést tükrözik.

A prognózisok szoros tartományban mozognak, mivel senki sem számít 4%-nál alacsonyabb eredményre, míg a legkedvezőbb becslés sem haladja meg a 4,6%-ot.

A prognózis elsőre azért lehet meglepő, mert az elmúlt egy hónapban lépett életbe a háztartási cikkekre kivetett árrésstop, ami elvileg csökkentené az inflációt. Ugyanakkor ennek hatása lényegesen kisebb, mint az élelmiszerekre életbe léptetett hasonló korlátozásé, illetve a május 19-i bevezetés miatt a hatás szinte teljes egészében majd csak a júniusi adatban jelenik meg.

Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza rámutatott, hogy az árrésszabályozás, valamint a csökkenő üzemanyagárak és a kedvező európai inflációs tendenciák hozzájárulnak a hazai pénzromlás ütemének mérséklődéséhez. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a szolgáltatások jelentős drágulása és a magas élelmiszerinfláció miatt az áremelkedés valószínűleg a jegybanki célsáv (3 plusz-mínusz 1 százalék) fölött maradhat. Ezek a két fő kategória a teljes fogyasztói kosár több mint 55 százalékát képviselik, így meghatározó szerepet játszanak az inflációs folyamatok alakulásában.

Az árrésstop alá tartozó termékek árcsökkentése már 2025 márciusának második felében és áprilisban megvalósult, azonban a további árcsökkentés nem valószínű. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a beszállítói árak növekedése miatt inkább árnövekedésre lehet számítani. A nem árrésstopos termékek esetében különösen aggasztó a helyzet, ahol a boltok hosszú távú veszteségei miatt újabb áremelkedések várhatóak, főként az árrésstop meghosszabbítása következtében. A májusi zöldség-gyümölcs árindex kimagasló eredményekkel kecsegtethet.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, úgy véli, hogy 2026 első hónapjaiban az infláció átmenetileg 3% alá csökkenhet, ha az adminisztratív árintézkedések továbbra is érvényben maradnak. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha ezek az intézkedések jövő év közepén, például a telekommunikációs szolgáltatókkal kötött megállapodás alapján, megszűnnek, akkor a második félévben újra 4% fölé emelkedhet az inflációs ráta.

Az üzemanyagárak tovább estek, azonban a szolgáltatások még mindig érdemben átlag felett drágulhattak - jósolják az MBH Bank makrogazdasági elemzői. Szerintük az árrésstopok miatt legalább augusztus végéig nem kell számítani az élelmiszerárak emelkedésére, de az árcsökkenés mérséklődhetett áprilishoz képest.

Lényeges lenne észlelni, hogy a lakosság inflációval kapcsolatos várakozásai a következő hónapok folyamán fokozatosan mérséklődnek, hiszen jelenleg ezek a számok még mindig aggasztóan magasak.

Elsősorban az élelmiszerárak és a jelentősebb szolgáltatói akciók következtében egy váratlan árcsökkenés is elképzelhető.

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője, úgy véli, hogy a vállalatok árazási ereje csökkenő tendenciát mutat. Emellett valószínű, hogy az importárak is stabilizálódnak, ami arra késztette őket, hogy módosítsák az évre vonatkozó inflációs előrejelzéseiket lefelé.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakértője, 4,6%-os inflációs előrejelzésével a legmagasabb várakozást fogalmazta meg. Véleménye szerint ennek hátterében a bázishatás áll, mivel tavaly májusban az árszínvonal havi szinten 0,1%-kal csökkent. Gábor kiemelte, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop következtében az infláció várhatóan körülbelül 0,8 százalékponttal alacsonyabb lesz, mint amilyen értékek nélküle alakulna. Fontos megjegyezni, hogy a májusi inflációt a drogériákra kivetett árrésstop még nem érintette, hiszen ez az intézkedés csak 19-én lépett életbe, így a hónap első 20 napjában alig volt olyan nap, amikor már érvényben volt. A drogériák szerepe a fogyasztói kosárban, valamint az élelmiszerekhez képest kisebb súlya miatt az infláció csökkentésében várhatóan korlátozottabb lesz, a hatás mértéke legfeljebb 0,1-0,2 százalékpont körüli értékre tehető.

Érdekesség, hogy

rövid távon egyik elemző sem számít az árrésstopok kivezetésére,

A legtöbb vélemény szerint a kormány 2026-ban, a parlamenti választások után fogja meghozni a döntést a korlátozások megszüntetéséről. E lépés következményeként azonban...

A 2026 végére vonatkozó előrejelzések jelentős mértékben megemelkedtek.

az egy hónappal ezelőtti 3,8% után már 4,4%-os inflációt várnak az elemzők jövő év végére, mivel az árrésstopok kivezetése hozhat ismét egy megugrást.

Az EKB júniusi kamatcsökkentése után a kedvezőbb - jegybanki célsáv felső széle közelében oldalazó - hazai inflációs adatok teret nyithatnának az MNB számára a kamatvágásra, azonban a magasabb maginfláció, illetve a pénzügyi stabilitás fenntartása óvatosságra intheti a Monetáris Tanácsot a következő hónapok folyamán - véli Koncz Péter.

Amit monetáris politikai szempontból a leginkább érdekes lesz figyelni az a maginfláció, itt az előző hónaphoz képest 20 bázispontos csökkenést várunk az éves indexben, szintén lefelé mutató kockázatokkal - emelte ki Becsey Zsolt. A piperecikkekre kiterjesztett árkorlátozások és a soron következő, gyógyszereket érintő beavatkozások is lefelé hatással bírnak az inflációs kilátásokra, azonban az MNB-nek az ezen hatásoktól szűrt árindexet lesz szükséges figyelnie - tette hozzá az Unicredit szakembere. Szerinte ebben is lesz lefelé mozdulás, így

Még idén egy kamatcsökkentés beleférhet a jegybank terveibe.

Virovácz Péter véleménye szerint aligha várható, hogy a májusi inflációs adatok bármilyen változást hoznának a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában. Jelenleg a maginfláció és a fő inflációs mutató is a jegybank által kitűzött célsávon kívül helyezkedhet el, miközben az inflációs várakozások továbbra is magas szinten állnak, és a nemzetközi környezet sem éppen a stabilitás mintaképe. Az ING Bank elemzőjének értékelése szerint ebben a helyzetben a jegybank valószínűleg a szigorú kommunikáció fenntartására törekszik. Virovácz úgy véli, hogy az alapkamat az év végén a jelenlegi 6,50 százalékon zárhat.

A Magyar Nemzeti Banknak a monetáris politika kidolgozása során figyelembe kell vennie a jövőbeli inflációs trendeket is, mivel ezekre van lehetősége hatást gyakorolni. Jelenleg azonban nem világos, hogy milyen tényezők indokolhatnák a monetáris politika lazítását, függetlenül a friss inflációs adatoktól. Ugyanakkor a kamatcsökkentés melletti várakozások időnként mégis felmerülnek, így az inflációs statisztikák hatással lehetnek az árfolyamok alakulására - mutat rá Regős Gábor.