Hajszálon függ egy pécsi család sorsa, hiszen a kilakoltatásuk éppen a küszöbön áll.

Feljelentést nyújtottak be, azonban a hatóságok eddig nem találták elegendőnek az indítékokat a visszaélés gyanújának alátámasztására.

Pécs zöldövezeti részén található lakóházainkban élünk, és sajnos május 7-én a végrehajtó, a rendőrség segítségével, kilakoltatást tervez ellenünk, egy négygenerációs család ellen – nyilatkozta Kalmár Krisztina a Blikknek. Az asszony mélyen elkeseredett, hiszen ha valóban utcára kerülnek, a kilakoltatás következtében egy másfél éves kisgyermek és több idős, köztük súlyos beteg személy is veszélybe kerülne.

(A legfrissebb hírek itt)

Krisztina és családja ellen körülbelül egy évtizede indult végrehajtási eljárás, miután a bank megszüntette a devizahiteles szerződésüket.

- Az általam felvett, 6,6 millió forint kölcsönösszegből 4,4 millió forintot már visszafizetettem, ám a követeléskezelő szerint a fennmaradt tartozásom a kamatokkal együtt 31 millió forint. Ezt a fizetésemből vonják, annak ellenére, hogy a végrehajtó a telken lévő két lakóházat mintegy 15,4 millióért elárverezte - mondta az asszony.

Mindezt ráadásul úgy tette, hogy csak a jelzálogszerződésben szereplő ingatlant jelölte meg az árverési hirdetményen, a másikat nem, így azt elárverezni sem lehet

- jegyezte meg Krisztina, akinek az életét nemcsak a végrehajtóval való küzdelem nehezíti, hanem az is, hogy két évvel ezelőtt egy üzemi baleset miatt majdnem elveszítette az egyik lábát.

Szerinte a végrehajtó mindkét ingatlanra lecsapni készül. Ezt azzal indokolja, hogy a Pécsen található ingatlanok kiemelt helyen fekszenek, és ha azokat alacsony áron értékesítik, az új tulajdonos jelentős profitra tehet szert egy esetleges további értékesítéssel.

Esetünkben ez 70-80 millió forint is lehet, mert a piaci értéke 90-100 millió forint körül van, az árverési vevő pedig ennek a töredékéért szerezte meg az ingatlant

- hangsúlyozta a nő.

A végrehajtót egyáltalán nem foglalkoztatta, hogy olyan lakóházat értékesít, amely nem is tartozik a zálogtárgyak közé - tájékoztatta a nő. Ennek következtében a feljelentésükben hangsúlyozták, hogy a végrehajtó ezzel jelentős kárt okozott az adós számára, miközben a két házat megszerző árverési vevőnek, sőt, talán még saját magának is jogtalan előnyt biztosított.

Értesítettük a hatóságokat arról is, hogy a ház értékének meghatározásához szükséges adó- és értékbizonyítvány nem lehetett régebbi hat hónapnál, ám sajnálatos módon ilyen irat hiányzott a mi esetünkben. Ezen kívül a végrehajtó a becsült értéket és a kikiáltási árat olyan hamis információk alapján állapította meg, amelyek miatt azt 50 százalékkal csökkentette. Ennek következtében alakult ki a 15,4 millió forintos árverési vételár. Mindezek alapján felmerül a hivatali visszaélés, a közokirat-hamisítás és a csalás gyanúja.

A nő határozottan kifejezte, hogy nem fogadja el, hogy egy árverési vevő olyan ingatlant szerezzen meg, amelyre nem irányult végrehajtási eljárás. - Ennek ellenére pert indított a birtokba vétel érdekében - mondta Krisztina. - A végrehajtási záradék kiállítását azért tartjuk jogsértőnek, mert a végrehajtást kérő nem tudta igazolni, hogy a követelése jogos az adóssal szemben. Ezért a közjegyzőnél kérvényeztük a végrehajtási záradék törlését - tette hozzá Krisztina.

Szerettük volna kideríteni, hogy valóban megtörtént-e az esemény, ezért megkerestük a közjegyzőt. Válasza csupán annyi volt: "A közjegyzőt a hatáskörébe utalt ügyek vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli, így sajnos nem tudok tájékoztatást adni." Emellett a végrehajtónak is írtunk, de a cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz tőle.

Krisztináék a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldték meg a feljelentésüket, amit aztán - illetékesség és hatáskör hiánya miatt - áttettek a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányságra. Ott azonban nem találták megalapozottnak, hogy hivatali visszaélés történt volna, ezért - mint lapunkkal közölték - a feljelentést elutasították. Krisztina közölte, hogy természetesen panasszal élnek.

A család most végre fellélegezhet, hiszen a bíróság egy nappal a végrehajtó által tervezett kilakoltatás előtt felfüggesztette a végrehajtást. Ezzel Krisztináék egy kis időt nyertek, ami reménysugár számukra.

A végrehajtó kizárólag arra a tulajdoni hányadra vagy ingatlanra teheti közzé az árverést, amely vonatkozásában a végrehajtási eljárás elindításra került.

„A Blikknek adott nyilatkozatában dr. Karászi Viktor ügyvéd hangsúlyozta, hogy minden eset egyedi, és a részletek alapos megvizsgálása elengedhetetlen.”

Amennyiben valakivel szemben végrehajtási eljárást kezdeményezek, és tudom, hogy az illető rendelkezik három ingatlannal, két autóval, négy értékes festménnyel és öt bankszámlával, akkor én dönthetek arról, hogy melyik vagyontárgyat árverezzük el.

Az ügyvéd, dr. Karászi Viktor részletesen ismertette a következő lehetőségeket: - Kérhetem például, hogy az érintett bérének egy részét vonják le, így hozzáférhetek a pénzemhez. Ebben az esetben a végrehajtó kizárólag ezt a lépést teheti meg, és nem árverezheti el az ingatlanokat vagy járműveket. Ha azonban nagyobb összeggel állunk szemben, akkor kérhetem, hogy a végrehajtó a teljes vagyonra vonatkozó intézkedéseket hozzon - tette hozzá. - Fontos azonban, hogy ha a végrehajtó olyan vagyontárgyat, például tulajdoni hányadot vagy ingatlant foglal le és árverez el, amelyre nem volt végrehajtási határozat, akkor ezt kifogásolni kell. Ha ez a lépés nem hoz eredményt, akkor a bírósághoz kell fordulni - emelte ki az ügyvéd.

"A svájci frank alapú devizahitelezés akkor tudta megvetni a lábát az országban, amikor 2002-től fokozatosan megszüntették az államilag támogatott, forint alapú lakáshiteleket" - áll az OECONOMUS Gazdaságkutató Alapítvány által megjelentetett A magyar devizahitel-válság története című írásban.

"Első szakasz (2000-2003) - A devizahitelek először a gépjármű-finanszírozásban jelentek meg, de kezdetben nem terjedtek el komolyabban.

Második szakasz (2004-2005) - Az államilag támogatott forint alapú lakáshitel-lehetőségek szűkítésével, majd eltörlésével párhuzamosan megjelentek a bankok kínálatában a deviza alapú lakáshitelek, amelyek a kezdeti vonzó kamataik miatt robbanásszerűen elterjedtek a piacon. Az ilyeneket felvevők ugyanakkor nem voltak tisztában azzal, hogy a nagyon alacsony kamat ára az az óriási kockázat, amit a forintárfolyam romlása jelent.

Harmadik szakasz (2006-2008) - A devizahitelek volumene robbanásszerűen megnövekedett a válságot megelőző néhány évben. Ekkor érte el a lakosság által felvett deviza alapú kölcsönök értéke azt a szintet, amely már komoly aggodalmakat keltett a pénzügyi stabilitás szempontjából.

A svájci frank hirtelen megerősödése és a forint folyamatos gyengülése következtében 1,2 millió magyar ember került súlyos adósságcsapdába. Összességében 5 ezer milliárd forintnyi deviza alapú hitel nyomása nehezedett a vállukra, amely akár évtizedekre is meghatározhatja jövőjüket. Magyarországon hosszú évek elhibázott gazdaságpolitikai és pénzügyi döntései, valamint azok hiányosságai vezettek odáig, hogy a devizahitelezés elterjedése megállíthatatlanul elárassza az országot. Azok a háztartások, amelyek a hiteltörlesztés nehézségeivel szembesültek, rövid időn belül szembetalálhatták magukat azzal a félelemmel, hogy lakhatásuk komoly veszélybe kerülhet, és bármikor elveszíthetik otthonaikat.