Hadházy Ákos kifejezte nemtetszését a legújabb, jelenleg még csupán "ajánlott" gimnáziumi ponthatárok bevezetésével kapcsolatban, amit "mocskos húzásnak" titulált. Véleménye szerint ez a lépés nemcsak az oktatási rendszer átláthatóságát veszélyezteti, han

Állások szűnnek meg, nem indulnak új osztályok, diákok nem tanulhatnak megfelelő iskolákban - egy magyarországi gimnázium igazgatóhelyettese írta meg, hogy mi lehet a következménye, ha bevezetik az új felvételi rendszert.

Egy kétségbeesett levelet osztott meg Hadházy Ákos, melyhez azt írta:

Egy magyarországi gimnázium névtelenséget kérő igazgatóhelyettese keresett meg egy politikust, részletesen kifejtve aggodalmait a kormány legfrissebb módosításairól. Az igazgatóhelyettes úgy véli, hogy ezek a változtatások súlyos következményekkel járhatnak a jövőben. Az iskolák bezárására kerülhet sor, tanárokat küldhetnek el, és a diákok esetleg nem tudnak hozzáférni a megfelelő, magas színvonalú oktatást biztosító intézményekhez.

A pedagógus véleménye szerint idén először szóban hirdettek meg egy iránymutatást, amelyet később "ajánlás" formájában finomítottak a tankerületek a hozzájuk tartozó gimnáziumok számára. Ez az irányelv arra vonatkozik, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán elért teljesítmények alapján milyen tanulókat lenne célszerű felvenniük az intézményeknek.

A politikusnak írt levelében említést nyer, hogy az idei "ajánlás" jövőre kötelezővé válhat.

A levélíró úgy véli, hogy az elit iskolák - ahova a NER-es szülők a póthelyek révén próbálják bejuttatni gyermekeiket - valószínűleg nem fognak nehézségekbe ütközni. Ugyanakkor a többi iskola számára komoly kihívásokat jelenthet ez a helyzet. A törvény előírja, hogy egy osztálynak minimum 34 fős létszámmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy elindulhasson. Ha ez a szám nem teljesül, akkor az adott osztály nem kezdheti meg működését. Ez akár oda is vezethet, hogy egyes iskolák nem tudnak új osztályokat indítani, ami komoly problémákat okozhat a jövőbeni tanulmányi lehetőségek szempontjából.

Jelenleg körülbelül 800 iskola működik az ország területén. Azok az intézmények, amelyek a HVG 100-as rangsorának végére kerülnek, komoly veszélyekkel nézhetnek szembe. Még ha valaki a legjobb 200-ba is bekerül, az már figyelmeztető jel lehet, hiszen valószínű, hogy problémák adódhatnak. Előfordulhat, hogy bizonyos osztályokat nem tudnak elindítani, és álláshelyek is veszélybe kerülhetnek – figyelmeztet egy pedagógus.

Egyúttal olyan gyerekek sem kapnak lehetőséget az iskolai beiratkozásra, akik egyébként megfeleltek az elvárt pontszámoknak.

A felvételikkel kapcsolatban megjegyezte:

A középiskolai felvételi vizsgák nem csupán egy egyszerű, objektív értékelési eszköz. A pontszámok és eredmények minden évben a dolgozatok nehézségétől függően változnak, ami számos vitát generál. Emlékezzünk csak vissza, hány felháborodott vélemény és kritika látott napvilágot az évről évre megújuló vizsgakövetelmények kapcsán! Valóban elegendő csupán 2 x 45 perc alatt megítélni egy diák alkalmasságát a gimnáziumi tanulmányokra? Közben az általános iskolából hozott kitűnő eredmények vagy a gimnáziumok saját szóbeli vizsgái mintha nem számítanának semmit.

Felmerül az a gondolat is, hogy ez a szabály az egyházi iskolákra nem érvényes, mivel a Klebelsberg Központ nem gyakorol felettük ellenőrzést. "Talán az a szándék, hogy nekik kedvezzenek?" - teszi fel a provokatív kérdést.

Végül emlékeztet rá: "Miközben a NER atyái, illetve létszámukban elmaradó anyái a saját gyerekkorukban élvezhették az oktatási rendszer általi társadalmi előrejutás előnyeit, vidékről, faluról kerülhettek jó gimnáziumokba, aközben ugyanettől a lehetőségtől elvágnák a mai tanuló ifjúságot. Bízom abban, hogy annyira még nem butult el a magyar társadalom, hogy a saját gyermekeik (NER-es szóhasználattal "közjószágaik") államosítása ne verné ki a biztosítékot".