Grönland mára felfedezte, hogy a birodalmi álmokat dédelgető Trump elképzelései nem ismernek földrajzi határokat.
Donald Trump hétfői hivatalba lépése fizikailag is megerősíthetné az Egyesült Államokat, hiszen területi követelései a régi imperializmus szellemét idézik. Nyers, de egyértelmű módon fogalmazza meg az amerikai hatalmi érdekeket, ami újraértelmezheti az ország globális pozícióját.
Donald Trump, a 78 éves politikai figura, aki novemberi választási győzelme óta elnökként tevékenykedik – bár a hivatali esküt csak január 20-án, délben teszi le – egy különleges időutazásra hívja hazáját és a világot. Ám ez az utazás nem a jövőbe vezet, ahol a mesterséges intelligencia az emberiség szolgálatába áll, hanem a múltba, amikor az Egyesült Államok, friss hatalomként, imperialista ambíciókkal lépett a világpolitika színpadára, alig több mint egy évszázados történetével a háta mögött.
Történészek szerint mérföldkőnek számít, amikor...
az 1897-ben hivatalba lépett William McKinley elnök kezdeményezésére az Egyesült Államok először lépett fel nagyhatalmi igényekkel,
A Kubához fűződő stratégiai érdekei alapján Spanyolország ellen háborút hirdetett Spanyolország. E háború következtében nem csupán a karibi sziget birtoklása került a kezükbe, hanem a Fülöp-szigetek, Puerto Rico és Guam irányítása is az amerikaiakhoz került. Ráadásul, mivel már a háború lázában égtek, Hawaiit is annektálták. McKinley volt az, aki a Panama-csatorna megépítésének szükségességét hangsúlyozta, de sajnos 1901-ben történt meggyilkolása után alelnöke, Theodore Roosevelt folytatta a birodalmi ambíciók megvalósítását, miután Panama az Egyesült Államok közvetlen támogatásával kivált Kolumbiából.
